A koronavírus-járvány a mezőgazdaságban is olyan informatikai készségek megszerzését és módszerek alkalmazását kényszerítette ki, amelyek a pandémia elmúltával is várhatóan megmaradnak, és lökést adhatnak az eddig vontatottan haladó digitális fejlesztéseknek – állítja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara friss elemzése.
A tulajdonosok négyötöde már megkapta a madárinfluenza miatti kártalanítást, vagyis mintegy 9,5 milliárd forintot már kifizetett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a károsultaknak – közölte az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság a honlapján.
A Magyarországgal szomszédos országokban romló koronavírus-helyzet miatt hozott szigorított határátlépési intézkedések érintik a hazai agrárágazatba érkező dolgozókat is, mivel számukra július 15-től szinte ugyanazok az előírások érvényesek, mint amelyek a NAK kezdeményezésére májusban meghozott rendeletben voltak.
Július elején a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elrendelte a megfigyelési körzetek feloldását, az intézkedéssel párhuzamosan – szigorú hatósági kontroll mellett – megkezdődhet az érintett telephelyeken újratelepítés is.
Egy egész járást lezárhatnak a németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartományban az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) terjedésének megállítására, mert járványgóc alakult ki egy helyi húsüzemben – közölte az MTI.
Az ország legnagyobb mezőgazdasági gépek gyártásával és fejlesztésével foglalkozó vállalata, a CLAAS Hungária Kft. bejelentette, hogy továbbra is folyamatos a termelés a törökszentmiklósi gyárban. A cég a járványhelyzet miatt áprilisban 3 hétre leállt, de a szakszerű és gyors intézkedések révén április 20-án a termelés ismét újraindulhatott, biztosítva ezzel a régióban a munkahelyek megőrzését.
Az előrejelzések szerint az Európai Unió borfogyasztása mintegy 8 százalékkal csökken majd az idei szezonban a koronavírus járvány miatt – derül ki a Syngenta Magyarország Blog hírlevél legfrissebb számából.
A KITE Zrt. vezetősége Magyarország Kormányának hatályos intézkedéseit, az országos járványügyi helyzetet, az elmúlt hetek országos sajtóban kommunikált járványügyi tendenciáját és a csökkenő esetszámokat figyelembe véve a KITE Zrt. veszélyhelyzetben történő működésére vonatkozóan az enyhítések mellett döntött. Ezen döntések leginkább a vásárló partnereikkel való közvetlen kapcsolattartást érintik.
Már Békés megyében is megállapította a madárinfluenza jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma április végén – közölte honlapján a hatóság.
A madárinfluenza-járvány március 26-i megjelenése óta Bács-Kiskun és Csongrád megyében, április közepéig 226 állattartó telepen mutatták ki a H5N8-at Bács-Kiskun és Csongrád megyében. Mindeközben meghosszabbították a madárinfluenzával kapcsolatos uniós védintézkedéseket, az Európai Bizottság erről szóló (2020/574) végrehajtási határozata április 24-én jelent meg.
Minőségi fordulat igénye a kukoricatermesztésben
Minden vállalkozás alapvetõ célja – bármilyen szektorról essen is szó – a lehetõ legnagyobb nyereség realizálása. Sajnos az eredményességet befolyásoló tényezõk közül kiemelten kell foglalkozni az állományok egészségét veszélyeztetõ megbetegedések elleni védekezéssel. Vezetõ szerep hárul a kompromisszumok nélküli telepi higiéniára. Jelen cikkben megpróbálunk rávilágítani ezen munkálatok jelentõségére, kiemelve a kellõ körültekintéssel végzett fertõtlenítést.
Az aratás jelentõs része még hátravan, így megbízható országos körképpel még nem rendelkezünk.
Egy átlagos, 500–600 kocás telepen naponta kb. 50–60 m³ itatóvizet használnak fel. Ennek mikrobiológiai minősége közvetlenül befolyásolja a termelési eredményeket, az itatórendszer pedig könnyen kórokozók gyűjtőhelyévé, és az állomány folyamatos fertőzési forrásává válhat. Kémiai minőségi problémákat nálunk elsősorban a kemény víz, a magas vas- és mangántartalom szokott okozni, amelyek hozzájárulnak a csőrendszer belső falán képződő lerakódásokhoz (ezek a szervetlen, míg a mikroorganizmusok a szerves lerakódásokért felelősek).
Az Európai Unióban 2014-ben, míg Magyarországon 2018 áprilisában jelent meg előbb Heves, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az afrikai sertéspestis (ASP). Az igen komoly gazdasági károkkal járó járványos állatbetegség a magyar állategészségügyi hatóságok gyors és szigorú intézkedéseinek köszönhetően nem terjedt át a házisertés-állományra, ugyanis hazánkban az eddig regisztrált 35 pozitív vaddisznóeset mindegyike a fertőzött területről származott. Mindez azt mutatja, hogy a vírus lokalizációjára tett magyar hatósági intézkedések sikeresek. – mondta az országos főállatorvos az Agro Napló érdeklődésére az aktuális ASP-helyzetről.
Világszerte igen nagy gondokat okoz az afrikai sertéspestis (ASP), mert ennek a fertőző betegségnek a nyomán nemcsak állategészségügyi, hanem gazdasági problémákkal is szembe kell néznie annak az országnak, ahol észlelték a betegséget. Humán-egészségügyi kihatással azért nem kell számolni, mert a megbetegedés az emberre nem jelent veszélyt. Arról, hogy mi a helyzet az ASP-vel, lapunk két neves szakembert, Bognár Lajos országos főállatorvost és Éder Tamást, a Hússzövetség elnökét kérdezte meg.
Heti fókusz: Stresszfaktorok és stresszkezelés az őszi vetésű növényeknél
