Hírek > Gazdaság 2023.11.20.
Veszett szarvasmarhát találtak Szabolcsban

A fertőzést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma is igazolta.
A fertőzést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma is igazolta.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta a vármegyében.
Ezúttal Borsod-Abaúj-Zemplén és Bács-Kiskun vármegyékben igazolta magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma.
Újabb területen, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében is magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta a Nébih.
A hazai vadásztársadalommal összefogva sikerült megállítani az afrikai sertéspestis terjedését. Horvátországban azonban június végén a járvány újra terjedni kezdett – mondta Nagy István.
Több mint 34 ezer sertést kellett leölni Szerbiában, Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában a térségben jelen levő afrikai sertéspestisjárvány miatt.
Településlistával és az EU-s térképes kereső elérhetővé tételével is segíti a magyar gazdálkodókat a Nébih, hogy könnyebben tájékozódhassanak a horvátországi ASP járvány legfontosabb információiról.
Jelentősen csökkent az afrikai sertéspestis (ASP) kockázati területek nagysága Magyarországon, amely lehetővé tette a járványügyi korlátozások enyhítését.
Az intézkedéseknek köszönhetően sikerült felszámolni a madárinfluenza járványt, és Bács-Kiskunban és Csongrád-Csanádban április vége óta nem mutatták ki a vírust a hazai baromfiállományban.
Veszettséget igazolt a Nébih laboratóriuma egy kutyával verekedő rókánál. A fertőzött állatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Tiszabecs község területén ejtették el a múlt héten.
Minőségi fordulat igénye a kukoricatermesztésben
Minden vállalkozás alapvetõ célja – bármilyen szektorról essen is szó – a lehetõ legnagyobb nyereség realizálása. Sajnos az eredményességet befolyásoló tényezõk közül kiemelten kell foglalkozni az állományok egészségét veszélyeztetõ megbetegedések elleni védekezéssel. Vezetõ szerep hárul a kompromisszumok nélküli telepi higiéniára. Jelen cikkben megpróbálunk rávilágítani ezen munkálatok jelentõségére, kiemelve a kellõ körültekintéssel végzett fertõtlenítést.
Az aratás jelentõs része még hátravan, így megbízható országos körképpel még nem rendelkezünk.
Egy átlagos, 500–600 kocás telepen naponta kb. 50–60 m³ itatóvizet használnak fel. Ennek mikrobiológiai minősége közvetlenül befolyásolja a termelési eredményeket, az itatórendszer pedig könnyen kórokozók gyűjtőhelyévé, és az állomány folyamatos fertőzési forrásává válhat. Kémiai minőségi problémákat nálunk elsősorban a kemény víz, a magas vas- és mangántartalom szokott okozni, amelyek hozzájárulnak a csőrendszer belső falán képződő lerakódásokhoz (ezek a szervetlen, míg a mikroorganizmusok a szerves lerakódásokért felelősek).
Az Európai Unióban 2014-ben, míg Magyarországon 2018 áprilisában jelent meg előbb Heves, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az afrikai sertéspestis (ASP). Az igen komoly gazdasági károkkal járó járványos állatbetegség a magyar állategészségügyi hatóságok gyors és szigorú intézkedéseinek köszönhetően nem terjedt át a házisertés-állományra, ugyanis hazánkban az eddig regisztrált 35 pozitív vaddisznóeset mindegyike a fertőzött területről származott. Mindez azt mutatja, hogy a vírus lokalizációjára tett magyar hatósági intézkedések sikeresek. – mondta az országos főállatorvos az Agro Napló érdeklődésére az aktuális ASP-helyzetről.
Világszerte igen nagy gondokat okoz az afrikai sertéspestis (ASP), mert ennek a fertőző betegségnek a nyomán nemcsak állategészségügyi, hanem gazdasági problémákkal is szembe kell néznie annak az országnak, ahol észlelték a betegséget. Humán-egészségügyi kihatással azért nem kell számolni, mert a megbetegedés az emberre nem jelent veszélyt. Arról, hogy mi a helyzet az ASP-vel, lapunk két neves szakembert, Bognár Lajos országos főállatorvost és Éder Tamást, a Hússzövetség elnökét kérdezte meg.