Közel 500 millió forint európai uniós támogatást költ a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság őshonos állattartó telepek felújítására, továbbá eszköz- és gépbeszerzésére – közölte a szervezet az MTI-vel.
A modern állattartás ma már elképzelhetetlen az ivermektin-tartalmú parazitaellenes szerek nélkül; ez a gyógyszer azonban nemcsak az állatokban élősködő parazitákat, hanem a területen élő ízeltlábúakat is elpusztítja, ezzel ökológiai és egyben gazdasági kárt is okoz; ennek a problémának a kiküszöbölésére keresik a megoldást az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpont (ÖK), a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, a Debreceni Egyetem és a Dunatáj Természet- és Környezetvédelmi Közalapítvány kutatói – tette közzé honlapján az ELKH.
Változatos növény- és állatvilágával, színes programkínálatával a Kiskunsági Nemzeti Park a kirándulók egyik kedvelt célpontja; évente 100 ezer regisztrált látogatót fogadnak létesítményeikben és programjaikon, például a különböző szervezett túrákon, rendezvényeken, tanösvényeken vagy a kecskeméti Természet Házában, a nemzeti park látogatóközpontja, 25 tanösvénye, 6 bemutatóhelye, 2 erdei iskolája kínál kikapcsolódást az ide érkezőknek – hívja fel a figyelmet a szaktárca ismertetője.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságnál talált új otthonra 89 mentett rőt korai-denevér. Az állatok a tiszaugi denevértoronyban folytatják téli pihenőjüket – tette közzé honlapján az Agrárminisztérium (AM), hozzáfűzve: a denevérek a Fővárosi Állat- és Növénykert gondozásában álltak, miután különböző okokból a mentőhelyre kerültek, most pedig megerősödve szabadon engedhették őket a szakemberek.
A Homokhátság féltői kidolgoztak egy tervet, amivel megmenthető a terület. Csak éppen pénz nincs rá.
Az Európai Unió törekvéseivel összhangban Magyarország is komplex intézkedési rendszerrel kívánja támogatni a biológiai sokféleség védelmét.
Óriási fejlesztés a takarmányiparban – a dabasi gyár megnyitotta kapuit
