Az elmúlt évtized infrastruktúra-fejlesztéseinek, az alapszolgáltatások bővítésének, színvonaluk emelésének köszönhetően Magyarországon a területi egyenlőtlenségek mérséklődtek, a vidéki és városi térségek közötti jellegzetes életmódbeli különbségek csökkentek, miközben az egyes vidéki térségek gazdaságai adottságaiktól függően eltérő fejlődési pályákon mozognak. A termelési erőforrások megléte és a piacok távolsága mellett a fejlődésben egyre nagyobb szerepet kap a helyi üzleti környezet állapota, a humán és a társadalmi tőke, a vállalkozói kultúra, az üzleti hálózatok, amelyek fenntartható fejlesztésében a 2014 utáni időszakban is kiemelt szerepet töltenek be a Közös Agrárpolitika második, vidékfejlesztési pillérének beavatkozásai. A cikkben bemutatjuk a 2014–2020 közötti időszak Vidékfejlesztési Programjának főbb tartalmi elemeit, valamint az eszközrendszert érintő fontosabb változásokat.