Ha Máté Péter szőlész lett volna, nagy valószínűséggel így énekeli híres dalát: Most védd, most vigyázz, hogy jól csináld, mert a legapróbb hibád, megbosszulja önmagát… Ennek a mottójára a Sumi Agro Hungary Kft. a szőlő növényvédelmi aktualitások témakörében néhány kardinális teendőre szeretné a tisztelt szőlőművelők figyelmét felhívni.
A talajtulajdonságoktól és környezeti adottságoktól függően számos esetben még a legprecízebb trágyázás sem biztosítja növényeink optimális tápanyag ellátottságát a vegetációs idő során. Erre nyújt megoldást a lombtrágyázás, amely napjainkra a termesztéstechnológia nélkülözhetetlen elemévé vált. Gyártó és forgalmazó vállalatok szakemberei mutatnak rá, hogy milyen fejlesztések és technológiai hangsúlyok kapnak szerepet a lombtrágyázásban:
Az eredményes növénytermesztés egyik alapvető feltétele a termőhelyi viszonyokhoz és a növény igényeihez alkalmazkodó okszerű tápanyagellátás. Megkérdeztük két gyártó-forgalmazó vállalat képviselőjét a szója tápanyagellátási sajátosságairól, az általuk kínált megoldásokról.
A repce őszi termesztés technológiájának minden eleme azt a célt kell szolgálja, hogy a télbe olyan állomány menjen, amelynek tőlevélrózsája és gyökere jól fejlett, a gyökérnyak vastagsága pedig a ceruza vastagságot eléri. Ez nemcsak a sokszor emlegetett biztos áttelelés miatt szükséges, hanem azért is, hogy a vegetáció tavaszi indulásakor biztos alapjai legyenek a növénynek az intenzív tápanyagfelvételhez és a növekedéshez.
2015 tavasza újabb feladatot ad a gazdáknak. A belvíz miatt csökken az aktív termőterületek száma, a talajok a csapadékos tél miatt telítődnek vízzel, a kipárolgás pedig még nem kezdődött el. Ahol lehetőség maradt tavasszal növénytermesztésre, ott fokozottabban kerül elő a termelés és termésbiztonság kérdése, ahol termesztéstechnológiai elemként a lombtrágyázás is középpontba kerül.
A szója és borsó esetében különös figyelmet kell fordítanunk a P, K, Mg, S és mikroelem ellátásra. A nitrogén ellátás túlzott szintje csökkentheti a szimbióta baktériumok gyökérgümőinek képződését, mely a későbbi fejlődés gátja is lehet. Nagy jelentősége van a Molibdén korai kismennyiségű adagolásnak a gyökérgümő-baktérium szimbiózisának kialakulásához. A Molibdén hiánya a gyökérgümő-baktériumok elégtelen N-megkötése és ebből következő N-hiánytünetek sok esetben elfedik az összes többi, Mo-hiányból eredő tünetet. Nem jellemző tünetként jelentkezik a gyengébb növekedés, korai virágpergés, csökkent magtermés és egész növényrészek elhalása.
... ami természetesen jár a növénynek!
ÉVTIZEDES TAPASZTALAT A HUMINSAVAS NÖVÉNYKONDICIONÁLÁS TERÉN
Míg tíz éve az a kérdés merült fel a levéltrágyázással kapcsolatban a gazdálkodók részéről, hogy használjanak-e ilyen készítményeket, mára ezt sokkal inkább az a kérdés váltotta fel, hogy milyen levéltrágyát juttassanak ki. Ez elmúlt években tehát bevett technológiai elem lett a levéltrágyázás a szántóföldi és kertészeti termesztésben. Ezt jól visszatükrözi az a tény is, hogy a levéltrágyák esetében mutatkozik a műtrágyapiacon a legnagyobb növekedés a felhasználásban, a levéltrágya termékek piaca ma Magyarországon meghaladja a hatmillió litert. A felhasználásra kerülő termékek jellemzően a mezo-, ill. mikroelem-pótlást jelentők és a – főleg növényi stresszhelyzetekben – levélen keresztüli makroelem-utánpótlást biztosítóak (mindenekelőtt nitrogén, ill. foszfor), de megtalálhatóak a piacon ezek ötvözetei is. Termék és termék között azonban a hatásmechanizmus tekintetében is lényeges különbség van és ennek mentén részben más a felhasználás célja is. Jelen összeállításunkban az ebből a szempontból egyik legjelentősebb különbségre fókuszáltunk. Megkülönböztethetőek egyrészt a tápelemeket kelát formában tartalmazó készítmények, amelyek gyors tápelem-felvehetőséget biztosítanak, másrészt pedig azokat, a tápelemeket jellemzően oxid formában tartalmazó levéltrágyákat, amelyek felvehetősége lassabb a kelátokhoz képest, de cserébe hosszabb tápelemhatást biztosítanak. Milyen érvek szolnak az egyes hatásmechanizmusok mellett? Mikor melyik jellegű termék kijuttatása ajánlott? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a levéltrágyák kérdéskörében járatos szakemberek bevonásával.
Szójában a SOLVITIS lombtrágyák és a KONDISOL növénykondicionálók már két kezelés után is jelentős, 5–15% termésnövekedést eredményeztek a lombtrágyával nem kezelt, vagy a kezelt kontroll táblarészekhez képest az elmúlt 3 év szélsőséges időjárási körülményei között (néhány adat 2014. évből a Dél-Dunántúlról).
A Huminisz Kft. teljes egészében magyar tulajdonú, szakmai alapon szerveződött gyártó és forgalmazó vállalkozás
A 2013-as szezon az õszi idõjárást is beleszámítva pozitívan indult, de ezután jött egy kevés hóesés, mely még nem tett nagy kárt, de a március végi ítéletidõ sok helyen már megtépázta a megindult növényeket, valamint a csapadékviszonyok is kritikus belvízhelyzetet eredményeztek. Ennek köszönhetõen a lombtrágyázás különösen fontos a növényállomány egyöntetûvé tétele miatt.
Tavasszal a vegetáció indulását követõen a búza igen nagy mennyiségben igényli a tápanyagokat, sok esetben a talaj tápelemszolgáltató képessége ezzel az ütemmel nem tud lépést tartani. Az esetek többségében megfigyelhetõ hiánytünet nem alakul ki, de a növény tápelemtartalma lecsökken, eltér az ideálistól. Így végsõ soron napról napra csökken a realizálható termés mennyisége, ameddig ez az állapot fennáll. Ezt a jelenséget a szakirodalom „rejtett éhségnek” nevezi. A megoldás egyszerû, lombtrágyázni kell!
A fejlett szántóföldi és kertészeti kultúrával rendelkezõ országokban a termésbiztonság megteremtése hosszú távon alapvetõ feladat. Ennek érdekében átgondolt, a hatékonyságot és a gazdaságosságot messzemenõen figyelembe vevõ optimális tápanyagellátás, és a környezetvédelmi elvárásokkal leginkább szinkronizáló növényvédelmi eljárások következetes alkalmazása a feladat. A hazai tendenciák is hasonlóak, azaz a mezõgazdaság elméleti és gyakorlati szakembereinek a feladata gondoskodni arról, hogy a rendelkezésre álló mûtrágyák és lombtrágyák megalapozott módon és a legnagyobb hatékonysággal, okszerû technológiába illesztve kerüljenek felhasználásra.
A 2009-es évjárat eredménye a repcetermesztõk egy részénél visszavette a korábbi években elért nyereséget. A fõ okok az irreális ár mellett az áprilisi tavaszi szárazság, a drágán vett fejtrágya adagok kárba veszése és a tavaszi rovarkártevõk látványos kártétele voltak.
A kérdésfeltevés azért indokolt, mert amikor a szántóföldi növények tápanyagellátásáról esik szó, jó esetben is csak a fõ tápelemek pótlását értjük alatta. A lombtrágyázás szerepe, jelentõsége nem kisebb itt sem, mint a zöldség-, gyümölcs- és dísznövénytermesztésben, ahol sokkal nagyobb gondot fordítanak a termelõk a fõ tápelem-pótláson kívül az egyéb, nélkülözhetetlen tápelemek biztosítására is. A harmonikus tápanyagellátás – beleértve a mikroelem-ellátottságot is – meghatározó a termés mennyiségére és minõségére egyaránt.
A növények lehetséges termõképességének kihasználása csak akkor lehetséges, ha –sok más tényezõ mellett- a makro- mezo- és mikroelemek folyamatosan kielégítik igényeiket.
Általánosságban elmondható, hogy a zöldségtermesztésben a talajok jobban el vannak látva tápanyaggal, mint a szántóföldi növények esetében. A legjobb területet, a legtermékenyebb talajokat választjuk ki a vetemények számára, rendszeresen használunk szerves trágyát, mûtrágyákat, gyakran tápoldatozzuk a növényeket, ennek ellenére elõfordul, hogy egy-egy zöldségfaj levele megsárgul, jellegzetes tápanyag-hiánytünetet mutat. Vagyis gyakran találkozunk azzal az esettel, amikor van elég tápanyag a talajban, csak azt valamilyen okból kifolyólag a növények nem tudják hasznosítani. Ezt a jelenséget az agrokémia szaknyelvén relatív vagy viszonylagos tápanyaghiánynak nevezzük.
A zöldségtermesztésben és általában a kertészeti kultúrákban a környezeti tényezõk szabályozásával jobban tudjuk a növényi táplálkozást irányítani, mint a szántóföldi növények esetében. Ennek ellenére mégis gyakoriak a talaj rossz tápanyag-ellátottságából (abszolút tápanyaghiány) és a kedvezõtlen környezeti tényezõkbõl adódó, valamint a belsõ, növényi okokra visszavezethetõ tápanyag-ellátási zavarok, amikor van elegendõ tápanyag a talajban, csak azt a növény nem tudja hasznosítani (relatív tápanyaghiány). Míg a talajban jelentkezõ tápanyaghiányt hagyományos módon, a talajra vagy talajba juttatott szerves és mûtrágyákkal jól lehet pótolni, addig a viszonylagos, vagyis relatív tápanyaghiány esetékben megoldást jelenthet a levélen keresztüli tápanyag adagolás, más néven lombtrágyázás. Ökológiai, környezetvédelmi, és ökonómiai okok miatt, stratégiának elsõ sorban a zavaró tényezõk megszüntetését (megelõzését) kell tekinteni, és csak abban az esetben jöhet számításba a lombon keresztüli tápanyag-adagolás, ha a zavaró okok megszüntetése nagyon lassú, költséges, vagy éppen megoldhatatlan.
A négy magyar magánbefektető által alapított Agrováció Kft. a gazdák fejével gondolkodva valósítja meg termék- és technológiafejlesztési ötleteit, szem előtt tartva a környezetkímélő agrártechnológiát, természetes anyagok, ásványi kőzetek és növényi kivonatok felhasználásával. Megoldásaik számos területen érintik a tápanyagellátást: a lombtrágyázástól a növénykondicionáláson át a természetes növényi tolerancia aktiválásáig. Az új, innovatív és környezetkímélő mezőgazdasági készítményeket, szigorú gyártástechnológiai és minőségbiztosítási teszteken jól teljesítő hazai gyártónál, a Nutrikon Kft.-nél bérmunkában állíttatják elő.
A nagy hozamok eléréséhez növényeink nem tudnak minden esetben a talajból elegendő mikroelemhez jutni, ezért megkerülhetetlen technológia a levéltrágyázás. Hatékonysága már több mint százötven éve tudományosan is bizonyított, de különösen az elmúlt évtizedekben számos kísérleti eredmény és gyakorlati tapasztalat támasztotta alá hasznosságát, s tette így napjainkra az üzemi gyakorlat szerves részévé a növénytermesztésben. Olykor alábecsülik a szerepét, de vannak megközelítések, amelyek túlértékelik hasznosságát. Arra voltunk kíváncsiak – ezért megkérdeztünk szakembereket –, hogy milyen mértékben képes biztosítani a levéltrágyázás a növény tápelemigényét, ezáltal mekkora a valódi súlya a szántóföldi technológián belül.
Ezen a télen komolyabb fagyokat nem igazán, csapadékot viszont jóval többet kaptunk, mint a tavalyi esztendőben. Mélyek és telítettek, főleg a mélyebb térszintek kötöttebb talajai. Változó mértékben ugyan, de sok helyen belvíz okoz gondokat.
A talajtulajdonságoktól és környezeti adottságoktól függően számos esetben még a legprecízebb trágyázás sem biztosítja növényeink optimális tápanyag-ellátottságát a vegetációs idő során. Erre nyújt megoldást a lombtrágyázás, amely napjainkra a termesztéstechnológia nélkülözhetetlen elemévé vált. Lombtrágyázás során kijuttathatunk makro-, mezo- vagy mikroelemeket is. Szakértőket kérdeztünk arról, mi a véleményük a makroelemek levélen keresztüli pótlásának hatásairól, eredményességéről kertészeti és szántóföldi kultúrákban.
A címben szereplő „kisnövények” alatt a vetésszerkezetben elfoglalt nagyságukat értjük úgy országosan, mint egy-egy termelő esetében. Termesztésüket egyrészt magas hektáronkénti árbevételük, másrészt a termelés diverzifikálása teszi indokolttá.
A növény levelein keresztül történő tápanyagfelvétel lehetőséget nyújt a tápanyagok ezúton történő utánpótlására, azaz a lombtrágyázásra. Melyek ezek a technológiai előnyök? Mennyivel eredményesebb ezzel a termesztés, mennyiben járul hozzá, hogy több és minőségibb termést érjünk el? Ennek összefoglalására és a 3-4 hónap múlva aktuális gabona lombtrágyázásra hívnám fel a figyelmet.
Az év indítását, a tél végi, kora tavaszi tevékenységet a tápanyagellátás oldaláról három nagy csoportra oszthatjuk, úgymint az őszi vetésűek lombtrágyázása, fejtrágyázása, illetve a tavasziak alaptrágyázása. Ennek megfelelően részletezném ezeket a technológiai lépéseket.
Húsvét utáni napokban – amikor ez a cikk is készül – van remény az esőre. Az elmúlt 6–8 hónap csapadékszegény időjárása eddig elsősorban az őszi vetésűeknél okozott mérhető termékkiesést, de lassan ez a tavaszi vetésűek esetében is igaz lesz.
Március eleje óta havi rendszerességgel jelentkezünk Dusnokról, Bényi Ferenc gazdaságából, hogy végigkövessük a szója termesztésével kapcsolatos munkálatokat. Szemmel láthatóan szépen növekszik a szója. Ahogy azt az előző részben megígértem, egy kicsit körbejárjuk a gümőkkel kapcsolatos kérdéskört. A témát igyekeztem gyakorlati szempontból megközelíteni, melyben segítségemre volt három, a témában nagy tapasztalattal rendelkező személy. Nézzük, hogy pontosan mi is történt júniusban és milyen tapasztalatokat osztottak meg velem beszélgetőpartnereim.
E cikk írásakor épphogy megmutatta magát a tél az első mínuszokkal és az első szállingozó hópihékkel.
Az idei év sem szűkölködik növényeink részére szélsőséges időjárásban, ami miatt a tenyészidőszakban egyre kevesebb a növények számára a növekedéshez szükséges ideális körülményeket biztosító napok száma. Sajnos ez mindig bizonytalanná teszi a termesztés sikerességét.
Finomhangolás… Ez a kifejezés talán már azt a gondolatmenetet indítja el a Kedves Olvasóban (és bennem is, mikor billentyűzetet ragadok), hogy alapból már rendelkezésünkre áll egy jól bevált, évek óta „szépen muzsikáló” technológia, melyet akár a – saját területi adottságaikra és fajtaigényekre adaptált eddigi – tapasztalat, akár az egyre szélsőségesebb évjáratok által megkívánt, nélkülözhetetlen alkalmazkodóképesség finomítani kíván.
Még tombol a nyár, dübörögnek a kombájnok, telnek a magtárak, és az idő gyorsan telik, azt vesszük észre, hogy a jövő évi vetéstervet össze kell állítani, az őszi vetésekhez a vetőmagot be kell szerezni, az alaptrágyát meg kell rendelni. Ez utóbbihoz szeretnénk segítséget adni a repcetermesztőknek a Yara termékkínálatából.
Nem szeretném hosszan elemezni a mögöttünk lévő évet – sokan megteszik ezt helyettem is –, ezért csak a rendkívüli meteorológiai helyzeteket (aszály, hatalmas esőzések, aszály újra), terménypiaci anomáliákat említeném meg a Covid–19 mellett. Ezen igen súlyos, a gazdaságokat rendkívüli kihívások elé állító évben a Yara Hungária Kft. egy logisztikai, raktározási átszervezésekkel is nehezített időszakot tudhat maga mögött. Egy szóval összefoglalva, sikeresen túl vagyunk rajta, ezért is írtam a címben, hogy 2021 már a remény éve.
A home office-ban új „szórakozási lehetőséget” találtam és bátran ajánlhatom mindenkinek. Ha van egy kis szabadidejük kalandozzanak el az internet segítségével a 60-70-es évek agrárvilágába. Számos olyan videót találnak a neten, mely az akkori gépi munkákat, növénytermesztési rendszereket mutatja be. Félreértés ne essék, nem sírom vissza az akkori emberfeletti munkát, de néhány technikai, technológiai eszközt, módszert érdemes lenne a mai viszonyokra adaptáltan is kipróbálni, alkalmazni.
Ezért kincs az agráradat sorozatunk második évadjának harmadik, áprilisi részében az adatalapú döntéshozatalról, egy kimagaslóan termő almaültetvényről és a növények tápanyagigényének legjobban megfelelő megoldásokról írtunk.
Szilveszterkor leállnak a Nébih szakrendszerei
