Hírek > Gazdaság 2023.10.02.
AM: A méhészet nem csupán gazdasági tevékenység

Az elsődleges célja nem a mézértékesítés, hanem a beporzás biztosítása. A biodiverzitás fenntartásához ugyanis szükség van a méhekre - mondta Nagy István agrárminiszter.
Az elsődleges célja nem a mézértékesítés, hanem a beporzás biztosítása. A biodiverzitás fenntartásához ugyanis szükség van a méhekre - mondta Nagy István agrárminiszter.
Szeptemberben a méhészek elkezdték a teleltetési munkákat.
Hazánk évek óta szorgalmazza a mézkeverékek származás jelölésére vonatkozó európai előírások szigorítását a fogyasztók és a méhészek védelme érdekében – közölte Nagy István agrárminiszter.
A 2023-as támogatási évben a legnagyobb újdonságot a 202 millió euró keretösszegű Agro-ökológiai Program (AÖP) jelentette a közvetlen támogatások rendszerében.
Az agrártárca 2,8 milliárd forintos forráskerettel hirdette meg a méhészek munkáját segítő idei támogatási konstrukcióit, amelyek kulcsszerepet játszanak a magyar méhágazat életében.
A Vidékfejlesztési Program keretében megjelent „Méh állatjóléti támogatás” című pályázat újabb csaknem kétezer méhésznek nyújt segítséget mintegy 2,7 milliárd forint összeggel – közölte Nagy István.
Közös faültetéssel hívta fel a figyelmet a beporzók védelmére és a biológiai sokféleség megóvására Nagy István agrárminiszter és Marjan Cencen, Szlovénia nagykövete.
Megkezdődött a Beporzók napja című program a Magyar Természettudományi Múzeumban.
Nagy István agrárminiszter a méhészeti ágazat jelentőségéről, annak támogatásáról és a mézpiac kihívásairól beszélt a Homokháti Méhész Egyesület méhészeti gyűlésén, Sándorfalván.
A méhállományok egészségügyi kondíciójának megőrzése érdekében 2023. február 1. és 28. között ismét beadható a 29/2019. (VI. 20.) AM rendelet szerinti „méhcsaládonkénti 1000 forintos” támogatás.
Olajnövényeink közül a napraforgó után a repce a második legfontosabb növényünk, melynek vetésterülete az elõzõ három év során 90 000 és 126 000 ha között változott.
A hazai bioméhészet nem hosszú múltra tekint vissza, de az eltel pár év nagyon aktív és fejlõdõ volt. A bioméhészet a kilencvenes évek legelején kezdet teret nyerni a Biokultúra Egyesület színeiben is és megalakult a Bioméhészeti szakosztály aminek alapítója és az Országos Bioméhészeti Találkozó kezdõje/ ORBITA/ dr Szalay László volt . A bioirányzat fejlõdése így a méhészeté is nagy léptékû volt hiszen 1992-93-ban még 8-10 bioméhész volt , a 2000. Évre már elérte a 165fõ ellenõrzõtt biogazdaságot, ami közel 15 000 méhcsaládot érint. A hazai méhészeti számhoz képest még csekély a létszám hiszen 17 000 méhész ûzi ezt a mesterséget , 650 000 méhcsaláddal így a bioméhészeti irányvonal csak ennek a töredéke, de a hazai adottságok és a nagy létszámú méhészetek miatt is a bioméhészet nem fog a többszörösére duzzadni ,a méhsûrûség és a kemény bioméhészeti feltételrendszer miatt amit teljes mértékben az EU direktívák szerint ellenõrzi a Magyarországi Biokontroll KHT mint ellenõrzõ szervezet.