MENÜ

Címke: növénytermesztés

Hírek > Növénytermesztés 2019.09.18.

Csend van a búzapiacon

Az elmúlt időszakban a hazai malmok keresték a búzát, de ez lefutott, most csend van a piacon – nyilatkozta a Világgazdaságnak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke.

Hírek > Növénytermesztés 2019.09.18.

Fontos lépések az öntözéses gazdálkodás elterjesztéséért

A klímaváltozás miatt is kulcsfontosságú az öntözésfejlesztés, a vízgazdálkodás hatékonyabbá tétele a hazai agrárium versenyképességének növeléséhez. E téren – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közreműködésével – számos előremutató lépést tett és tesz a kormányzat – közölte a NAK az Agro Naplóval.

Hírek > Növénytermesztés 2019.09.16.

Elérhető az őszibúza-kísérlet eredménye

Összesen 45 őszi búzafajtát teszteltek az ország tíz különböző pontján a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács posztregisztrációs kísérletében. Az eredményekről egy összefoglaló kiadvány készült a gazdálkodók számára.

Hírek > Növénytermesztés 2019.09.09.

Méltó megbecsülést érdemel a gazdatársadalom

Fontos, hogy az ország megbecsülje a földműveseket, akik mindannyiunk örökségével, a magyar földvagyonnal gazdálkodnak, és egészséges, biztonságos élelmiszert termelnek a magyar emberek számára – hívta fel a figyelmet Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára a harmadik alkalommal megtartott Földművesek Emléknapján.

Szakfolyóirat > 2016/02 > Pr növénytermesztés Profeed Kft. növénykondicionáló

TERRA - SORB® és AMINOQUELANT® - Stressztűrésre fejlesztve

Magyarország időjárásában a kedvezőtlen évjáratok gyakorisága, illetve az időjárási anomáliák amplitudója évről évre növekszik, amely komolyan limitálja a növénytermesztés produktivitását. A szántóföldi és kertészeti kultúrákban megtizedelhetik a termés mennyiségét az április-májusban bekövetkező fagy, a jégverés, belvíz, aszály, UV-sugárzás, mechanikai sérülések, ill. a növény védőszerek negatív hatásai. Ezen stresszfaktorok visszavetik a növény fejlődését, termésmennyiségét és minőségét, amely komoly gazdasági veszteséget okoz.

Szakfolyóirat > 2016/02 > Gazdaság növénytermesztés eredmények Állattenyésztés

A mezőgazdaság 2015. évi eredményei

A mezőgazdaság kibocsátása az időjárási problémák, és a nemzetközi piaci zavarok ellenére 2015-ben az előző évi magas szinten maradt. A kibocsátás folyó alapáron számított értéke 0,4 százalékkal haladta meg az előző évit. A növénytermesztés kibocsátásának csökkenését ellensúlyozta az állattenyésztés javuló teljesítménye. A mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke nem változott érdemben, a munkaerő-ráfordítás tovább bővült. A 2015. évi teljesítmény többéves összehasonlításban kedvezőnek mondható.

Szakfolyóirat > 2015/11 > Gazdaság Gazdálkodás növénytermesztés Győr-Moson-Sopron megye

Győr-Moson-Sopron megye - Ahol síkság és hegyek találkoznak

A három nagytájhoz tartozó Győr-Moson-Sopron megye területén számos országos jelentőségű védett terület található. A Fertő-tó nemcsak a pihenni vágyóknak nyújt felüdülést, hanem gazdag élőhelyet biztosít számos növény- és állatfajnak is. A megye legfontosabb természeti kincse a bőséges termál- és gyógyvízkészlet, amely nagyban növeli turisztikai vonzerejét, felszíni és felszín alatti vízkészlete európai mértékkel mérve is számottevő.

Szakfolyóirat > 2015/10 > Gazdaság repce Mezőgazdaság növénytermesztés

Zala megye: a korszerű repcetermesztő vidék

Zala megye a Dunántúl délnyugati részén terül el, területe két nagy tájegységre, a Keszthelyi-hegységre és a Zalai-dombságra bontható, legnagyobb folyója a Zala. A táj jelenlegi felszíne még a honfoglalás után is átalakulóban volt. A Pannon tenger üledékét már több száz méter vastagon befedte a folyók hordaléka, teraszok alakultak ki, az Alpok felől érkező erős szél pedig tovább tagolta a vidéket.

Szakfolyóirat > 2015/10 > Gazdaság erdőgazdálkodás növénytermesztés Zala megye

Zala megye - Erdők és lankás tájak harmóniája

Zala az ország második legerdősültebb megyéje, ahol jelentős vadgazdálkodás folyik. Számos nyertes gímtrófea jelzi, hogy az erdők jó adottságai következtében a megye élen jár a hazai gímszarvas állomány megőrzésében. Zala területét neves tájegységek, természetvédelmi területek, valamint a Balaton teszik gazdagabbá.

Szakfolyóirat > 2015/07 > Szántóföld Talajvédelem talaj növénytermesztés

A SIKERES növénytermesztés alapja a TALAJ!

Napjainkban egyre gyakrabban merül fel a probléma: hihetetlen gyorsan fogy a talajok termőrétege. Ennek több oka lehet, de semmiképp nem lehet figyelmen kívül hagyni a mezőgazdaság, illetve a talajművelés hátrányos hatásait.  A FAO adatai szerint a világon az elmúlt 50 év intenzív szántóföldi termelése, műtrágyázása miatt a mezőgazdasági területek 65% károsodott, illetve nem alkalmas művelésre (pl. szikesedés).  

Szakfolyóirat > 2015/05 > Gazdaság szőlő Mezőgazdaság Élelmiszer

Olaszország - Európai országok mezőgazdasága

2009–2013 mezőgazdasági attasé Magyarország római nagykövetségén és Magyarország állandó képviselője a római székhelyű mezőgazdasági ENSZ szervezetekben.1994-ben kertészmérnökként végzett a Kertészeti Egyetem Kertészmérnöki Karán Budapesten. 2 évet dolgozott az Egyesült Államokban díszfaiskolákban az Ohio State University csereprogramjának keretén belül. Az USA-ból hazatérve az Alma Mater Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszékén volt PhD hallgató, majd a berlini Humboldt Egyetemen ösztöndíjas. 7 évig dolgozott termelésben a szombathelyi Prenor Kft.-ben. 2003-tól a Magyar Agrárkamara alkalmazottjaként a magyar mezőgazdasági szakmai szervezetek érdekképviseletét koordinálta Brüsszelben. Jelenleg a Külgazdasági és Külügyminisztérium ENSZ Osztályán dolgozik.  

Szakfolyóirat > 2015/05 > Gazdaság Gazdaság Földhasználat növénytermesztés

Jász-Nagykun-Szolnok megye - Aranyló búzatáblák az ország szívében

Természeti adottságok Jász-Nagykun-Szolnok megye felszíne csaknem tökéletes síkság, amelyet a Tisza és mellékfolyói, valamint holtágak szabdalnak. A megye nagy részén igen jók a talajadottságok, főként csernozjom talajok és azok altípusai, közép-kötött talajok fordulnak elő. Az éghajlat zömében mérsékelten meleg-száraz, a középső területeken meleg-száraz. Az évi csapadékösszeg a megye legnagyobb részén 500–550 mm, a középső területeken viszont az 500 mm-t sem éri el, itt van hazánk egyik legszárazabb vidéke. A sűrűn előforduló aszályok mellett az egyenletesen sík felszín miatt gyakori belvizek is sújtják a megyét.

Szakfolyóirat > 2015/01 > Tudósítás Biomin SZIE Takarmány

A BIOMIN megoldásai a sertéstartás újabb kihívásaira

A BIOMIN Magyarország Kft. „Rejtett veszélyek a sertéstartásban“ címmel tartotta Visegrádon a hagyományos sertésfórumát. A rendezvényt Gerhard Galsterer régióigazgató nyitotta meg. Kiemelte, hogy a Biomin az egész világon jelen van termékeivel és szolgáltatásaival, és piacvezető az egészséges takarmányozás területén. A cég fontos küldetése a kutatás és fejlesztés, így biztosítva folyamatosan egy lépéselőnyüket a konkurenciával szemben.

Szakfolyóirat > 2014/09 > Gazdaság gyepterület Föld zöldítés

Zöldítés 2015-től

A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatót tett közzé a 2015-től betartandó, a közvetlen támogatások egy részének feltételéül szabott ún. „zöldítés” várható követelményeiről. Minden érintettnek fontos, hogy időben fel tudjon készülni a hamarosan életbe lépő új szabályozásra.

Szakfolyóirat > 2014/08 > Tudósítás repce növénytermesztés Dalmand Zrt

A sikeres dalmandi repcetermesztés technológiája- 9 esztendeje 4 tonna felett

Ha annak idején, 2009-ben repcetörténelmi pillanatnak neveztük Légrádi Miklós 7,19 t/ha eredményét, akkor a 9 esztendeje 4 t/ha felett teljesítő dalmandi eredményeket sikeres és iránymutató repcetörténelmi időszaknak könyvelhetjük el. Hogy melyek a legfontosabb összetevői e kiegyensúlyozott, magas terméseredménynek? Tóth Szabolcsot, a Dalmand Zrt. növényter-
mesztési ágazatvezetőjét kérdeztük a komplex technológiáról.

Szakfolyóirat > 2014/06 > Tudósítás AXIÁL Kft. Horsch Terrano

Minőségi növénytermesztés – költséghatékonyan

Aki aktívan foglalkozik növénytermesztéssel, az jól tudja, egy minőségi, korszerű gép nem csak a munkát könnyíti meg, de a veszteségeket is minimalizálja. Így gondolja ezt Gyalog Imre, bökönyi gazdálkodó is, aki pár éve már a jól bevált Horsch márkával dolgozik. Legutóbb egy Maestro 
8 CC-t vásárolt, kiegészítve ezzel gépállományát, amiben található egy Terrano FX és egy Sprinter 4ST PPF. Ő engedett betekintést a gazdaságába és osztotta meg az Agro Naplóval a tapasztalatait a márka termékeiről. 

Szakfolyóirat > 2013/03 > Szántóföld Mezőgazdaság precíziós Technológia

Precíziós növénytermesztés - I. Rész

A precíziós mezõgazdaság évek óta divatos fogalomként van jelen a szakmai közbeszédben. Mennyire vagyunk azonban ténylegesen tisztában azzal, hogy mit jelent ennek üzemi szintû alkalmazása? A mai magyarországi gyakorlatot szemügyre véve jól elkülönül, hogy viszonylag sok gazdaságban alkalmaznak precíziós eszközöket (pl. hozamtérképezés), azonban már kevesebb esetben valósul meg a precíziós gazdálkodás teljes folyamata. E tekintetben elsõrendû szerep jut a tápanyag-gazdálkodásnak és a növényvédelemnek, és elmondható, hogy ezek a technológiák komoly elõrelépést jelentenek a fenntarthatóság és a hatékonyabb erõforrás-gazdálkodás irányába. Ettõl a felismeréstõl vezérelve indítjuk útjára precíziós mezõgazdasággal foglalkozó sorozatunkat, mely által a következõ lapszámokban részletesen bemutatásra kerülnek az ezzel kapcsolatos technológiai elemek, hazai és külföldi üzemi tapasztalatok.

Szakfolyóirat > 2013/02 > Pr búza növénytermesztés növényvédelem

A gabonák gyomirtásának költsége többszörösen megtérül

A legnagyobb területen termesztett kultúrnövényeink a kalászos gabonák, ezért növényvédelmük meghatározhatja egy-egy gazdaság jövedelmét. A gyomirtás elhagyása a következõ években – a mezei acat, parlagfû, ragadós galaj stb. felszaporodása következtében – csúnyán visszaüthet, a búzák, árpák elégtelen kórtani állapota pedig a termés minõségét, mennyiségét befolyásolhatja kedvezõtlenül. S akkor még nem szóltunk azokról a pluszköltségekrõl, amelyek akkor jelentkeznek, amikor a kultúrnövények elöl elszívott, gyomok által felvett vizet és tápanyagot pótoljuk. Napjainkban már nem elég a jól megválasztott agrotechnika, a vetésforgó, a megfelelõ talajmunka, a változékony gyomflóra megköveteli a gyomirtást, ha az adott körülmények között a legtöbb, legjobb minõségû termést szeretnénk betakarítani. Mindezt a Kiskunfélegyházán élõ és gazdálkodó Terjék László is megerõsítette, amikor saját tapasztalatairól kérdeztük.

Szakfolyóirat > 2013/01 > Szántóföld Talajművelés növénytermesztés gyomok

Évindító talajmûvelési aktualitások

Az újév beköszöntével a földmûvelõ ember gondolatai egyre inkább a szántóföldön járnak. Túl vagyunk a tél felén és noha még nem tudni mit tartogat számunkra február-március idõjárása, néhány alapvetõ gondolat megfogalmazódik bennünk. Azt gondolom, nem mehetünk el a klimatikus viszonyok átgondolása mellett. Az õszi idõszak nem hozott annyi nedvességet, ami a mélyebb talajrétegeket fel tudta volna tölteni. Az õszi alapmûvelésekhez és a kalászos kultúrák magágykészítési, vetési feladataihoz, valamint a kezdeti fejlõdésükhöz szükséges mennyiség állt rendelkezésre. Reméljük, hogy a tél második fele hoz még csapadékot.  

Szakfolyóirat > 2012/10 > Szántóföld növénytermesztés Állattenyésztés

Egy családi gazdaság növénytermesztési gyakorlata

Orbán László feleségével és három fiával, Lászlóval, Zoltánnal és Péterrel a szó szoros értelmében vett családi gazdaságot vezet a Veszprém megyei Szentgálon. A gazdaság jelenkori története 1994-re nyúlik vissza, amikor az akkorra már a helyi tsz-ből magát önállósító édesapának sikerült megvennie a falu határában lévő Kun-tanyát. Ez biztosította és biztosítja azóta is a lehetőségét az istállóépületnek és a tárolókapacitásoknak. 2007-ben László és Zoltán is elnyerte a fiatal gazdák induló támogatását, így ők szorosan csatlakozva a családi gazdaság egészéhez, de önálló vállalkozóként végzik a termelő tevékenységet.  

Szakfolyóirat > 2012/07 > Pr RAPOOL Nemesítés növénytermesztés

RAPOOL - a repceinnovátor

Az õszi káposztarepce üzemi hozamok emelkedése párhuzamos a hibridnemesítés fejlõdésével. Hosszú távú trendek alapján évente 60–80 kg a hektáronkénti hozamnövekedés átlagos mértéke. Ennek több mint 50%-át a nemesítõk hozzák új hibridjeikkel, melyek a nagyobb termõképesség mellett magasabb olajtartalommal és megbízhatóbb betegség-ellenállósággal is rendelkeznek.  

Szakfolyóirat > 2011/12 > Szántóföld Földvásárlás Export növénytermesztés

Adatok, észrevételek a mûvelési ágak, a vetésszerkezet és a hozamok háromnegyed évszázados változásairól (1935-2010)

Sok megoldatlan problémával küzd a mezõgazdaság, közülük nem kevés közvetlenül kapcsolódik a növénytermesztéshez. Az ágazat területi-, vetés szerkezeti- és hozam adatainak elemzése segíthet, vagy legalábbis közelebb visz a fejlõdést gátló anomáliák felszámolásához.  

Szakfolyóirat > 2011/08 > Aktuális Támogatás baromfi Öntözés

Aktuális támogatások

A termelõk a GMO-szennyezett vetõmagokkal kapcsolatban felmerült kérdéseikkel a területileg illetékes falugazdászokat keressék vagy a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal telefonos ügyfélszolgálatát reggel 7 és este 7 óra között hívják a 06-70/436-0542-es telefonszámon, vagy írjanak a gmo@mgszh.gov.hu  e-mail címre.  

Szakfolyóirat > 2011/05 > Tudósítás repce RAPOOL vetőmag

Rapool repce - egységben az erõ

A Rapool Hungária Kft. Gödöllõre várta nemrégiben partnereit és a sajtó képviselõit, hogy megismertethesse õket a nagyszabású nemesítési innovációval és a komoly nemzetközi hagyományokkal rendelkezõ Rapoollal, amely cég Európa meghatározó repcenemesítõjeként kiemelkedõ teljesítményû repcehibrideket és technológiai szaktanácsadást kínál a hazai repcetermesztõknek német minõségben és német színvonalon.

Szakfolyóirat > 2011/02 > Szántóföld Klíma növénytermesztés termésveszteség

A klíma és a növénytermesztés kapcsolata

A megfelelõ élelmiszerellátás és -biztonság alapja a mezõgazdasági termelés, ezen belül is a növénytermesztés produktuma. A termõhelyi viszonyok nagymértékben meghatározzák a növénytermesztési tevékenység feltételeit. A növénytermesztés jövõbeni lehetõségeit nagy valószínûséggel a klimatikus változásokhoz való alkalmazkodás szintje fogja bõvíteni, vagy korlátozni. Az alkalmazkodás elsõsorban a vízzel való hatékonyabb gazdálkodásra kényszerít. A talajhasználat tökéletlensége (hiányos mûvelés, trágyázás vagy növényvédelem) esetén a klimatikus tényezõk kedvezõtlen hatása fokozottabb, és a veszteség nagyobb. Jelen dolgozat tárgya a növénytermesztés klímaváltozással kapcsolatos feladatainak áttekintése.  

Szakfolyóirat > 2010/07 > Gépesítés Biomassza talaj növénytermesztés

A biomassza hasznosítása Magyarországon

Két részben – azaz két egymást követõ számunkban – adjuk közre azt az átfogó elemzést, és helyzetértékelést, amelyet az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) készített a biomassza-hasznosítási lehetõségeirõl az Agro Napló számára. Az összegzés elsõ részében az általános áttekintésen túl az általános eltüzelésrõl és a biogáz hasznosításáról, míg a következõ számban pedig a folyékony hajtóanyagok – a bioetanol és a biodízel – elõállításáról olvashatnak a téma iránt érdeklõdõk.  

Szakfolyóirat > 2008/10-11 > Tudósítás Konferencia GMO növénytermesztés

Tudósítás a "GMO" konferenciáról

2008. szeptember 25-én az FVM színháztermében a rendezvénynek helyet adó minisztérium, a GOSZ, az Agrofórum és a Szekszárdi Növény Zrt. szervezésében megtartott konferencia „GMO moratórium, de meddig?” címmel ígért bõ félnapos programot a résztvevõknek. Az érdeklõdést a meghívó programja és az azokhoz kapcsolható kérdésfeltevések voltak hívatottak fokozni, mint pl.: áldás vagy átok a GMO, merre halad a világ, lehet-e érvényesíteni a koegzisztencia törvényt, milyen nemesítési irányokkal találkozunk?  

Szakfolyóirat > 2006/11-12 > Szántóföld cirok növénytermesztés vetőágy

A cirokfélék helye, szerepe, versenyképessége a növénytermesztésben

A cirokfélék kiváló szárazságtûrõ-képességük, gyengébb talajokon való jó alkalmazkodóképességük révén perspektivikus növényei a hazai növénytermesztésnek. A hosszú távú meteorológiai elõrejelzések szerint egyre szárazabbá és melegebbé válik klímánk, és fel kell készülnünk a szárazsággal szembeni védekezésre. Sajnos, Magyarországon a szántóföldi növénykultúrákat csak nagyon kis területen öntözik, és e téren lényeges javulás a jövõben sem várható. Így különösen nagy jelentõsége lesz a jobb szárazságtûrõ növényfajoknak, mint például a takarmányciroknak.

Szakfolyóirat > 2006/10 > Szántóföld növénytermesztés termőhely Szántóföld

Korszerû, egyedi igényekre alapozott termõhely-specifikus növénytáplálás

A tápanyagokkal való ésszerû gazdálkodás a szántóföldi növénytermesztés sarkalatos pontja: a 90-es évek elején bekövetkezett struktúraváltást és nagyarányú átrendezõdést követõen a mûtrágyák felhasználása töredékére esett vissza, amelynek következményei is hamar megmutatkoztak: csökkentek a termésátlagok, a növények fokozottan érzékenyek lettek a betegségekkel és a kártevõkkel szemben, a szélsõséges idõjárási hatásokkal (pl. aszály) a tápanyaggal rosszul ellátott talaj toleranciája is csökkent.

Szakfolyóirat > 2006/10 > Szántóföld Tápanyag talaj növénytermesztés

A kettõstermesztés és a köztesnövény-termesztés lehetõségei a szántóföldi növénytermesztésben

A jól alkalmazott vetésváltás, azaz a gazdaságban egymás után termesztett növények sorrendjének helyes megválasztása esetenként az istállótrágyázás hatásával vetekszik. Bár az elmúlt években-évtizedekben a gyökér- és tarlómaradványok értékét, jelentõségét sokan lebecsülték, a talaj termõképességének kialakulásában, fenntartásában betöltött szerepe elvitathatatlan.

Szakfolyóirat > 2006/05 > Szántóföld Gazdálkodó növénytermesztés

Gazdálkodói vélemények a növénytermesztés kockázatairól

2005 nyarán felmértük a nyugat-dunántúli régióban mûködõ növénytermesztõ vállalkozások viszonyát a kockázatokhoz, hogyan ítélik meg a gazdálkodási tevékenységükre ható termelési, piaci, pénzügyi, technológiai, jogi és humán tényezõket, mint kockázati forrásokat. A kutatás kiterjedt arra is, hogy milyen kockázatkezelési módszereket alkalmaznak a növénytermesztõk a bizonytalansági tényezõk hatásának csökkentésére. Az összesített eredmények szerint a gazdálkodók jelentõs kockázati forrásnak jelölték meg az értékesítésre kerülõ fõtermékek árának változását, a támogatások kifizetésének késedelmét, az agrárpolitikából adódó bizonytalanságokat, és az erõforrások árának változását. Kockázatkezelésként legtöbben a „többlábon állást” jelölték meg (több növényfajt termesztenek, egyéb jövedelemszerzõ tevékenységgel is rendelkeznek), valamint nagy jelentõséget tulajdonítanak a gazdálkodók a piaci információk beszerzésének.

Szakfolyóirat > 2005/9 > Aktuális Agrárgazdaság növénytermesztés csatlakozás

A csatlakozás nyertese a növénytermesztés

A magyar agrárgazdaság 2004. május elsejével a Közös Agrárpolitika (KAP) kedvezményezettjévé vált, így ma már a hazai gazdák is igénybe vehetik az EU közvetlen támogatásait, és haszonélvezõi lehetnek az EU-val közösen finanszírozott, (úgynevezett társfinanszírozású), az EU Strukturális Alapjaiból származó támogatási konstrukcióknak.

Szakfolyóirat > 2005/6-7 > Aktuális növénytermesztés klímaváltozás

Vélemények a lehetséges klímaváltozásról és várható hatásairól II. rész - Növénytermesztésünk alkalmazkodási lehetõségei a globális felmelegedéshez

A globális felmelegedést követõ lehetséges klímaváltozás általános kérdéseivel az Agro Napló korábbi számában foglalkoztunk. Jeleztük, hogy a folytatásban a növénytermesztésünket érintõ változásokról, hatásokról és az alkalmazkodási lehetõségeinkrõl szólunk.

Szakfolyóirat > 2005/5 > Aktuális növénytermesztés expo mezőgazda

Az I. Mezõgazda Expo Növénytermesztési és Kertészeti Szakkiállítás díjazott termékei

A kiállítás Nagydíjasa: JOHN DEERE 6920 PREMIUM TLS traktor AUTOTRACK automatikus kormányzási rendszere Nyertes: KITE Rt. Nádudvar Az AUTOTRACK világviszonylatban is újdonságnak számító GPS-re támaszkodó, mûvelési pontosságot növelõ, a gépi munka termelékenységét fokozó, üzemanyag-felhasználást csökkentõ automatikus nyomkövet, kormányzási rendszer. A mûvelési pontosságon túl 15–20%-os teljesítménynövekedést biztosít. Munka közben tehermentesíti a traktor vetõjét.

Szakfolyóirat > 2005/5 > Aktuális Díj Szakkiállítás növénytermesztés

Az I. Mezõgazda Expo Növénytermesztési és Kertészeti Szakkiállítás díjazott termékei

A kiállítás Nagydíjasa: JOHN DEERE 6920 PREMIUM TLS traktor AUTOTRACK automatikus kormányzási rendszere Nyertes: KITE Rt. Nádudvar Az AUTOTRACK világviszonylatban is újdonságnak számító GPS-re támaszkodó, mûvelési pontosságot növelõ, a gépi munka termelékenységét fokozó, üzemanyag-felhasználást csökkentõ automatikus nyomkövet, kormányzási rendszer. A mûvelési pontosságon túl 15–20%-os teljesítménynövekedést biztosít. Munka közben tehermentesíti a traktor vetõjét.

Szakfolyóirat > 2004/12 > Szántóföld növénytermesztés munkavédelem

A munkavédelem alapkérdései a növénytermesztésben -

A munkavédelem szabályozásának jogharmonizációjával a munkabiztonság színvonalának emelése érdekében, a hagyományos gondolkodásmódtól eltérõen nem a technológiával, a munkamódszerrel, a csoportos és az egyéni védelemmel, a higiénével stb. kapcsolatos elõírások betartásának ellenõrzése kerül elõtérbe, hanem a kockázatértékelés elvégzése.

Szakfolyóirat > 2004/10 > Aktuális Pályázat AVOP növénytermesztés

Tudjuk-e mit írunk alá egy AVOP pályázat beadása során?

Szokatlan és új elem a kötelezettségvállalás a magyar mezõgazdasági támogatások rendszerében. Sok esetben nem is tud mit kezdeni vele a gazdálkodó. Természetes, hogy a korábban elsõsorban kérelmekre alapozott támogatási feltételek és enyhébb ellenõrzések után szokatlan dolog korlátok közé szorítva gazdálkodni. Nehéz elfogadni, hogy megint jön a „tervgazdálkodás”.

Szakfolyóirat > 2004/3 > Pr Védekezés betegség növénytermesztés

Tisztelt Olvasóink!

Az elmúlt hónapban rendezték meg a Budapest Vásárközpontban az idei év elsõ jelentõs agrárkiállítását az Agro+Mashexpo-t, ahol lapunk az elmúlt évek hagyományaihoz híven saját standdal képviselte magát. Nagy örömünkre szolgált, hogy nagyon sokan Önök közül megtisztelték lapunkat látogatásukkal, felkerestek bennünket a kiállítás ideje alatt, megosztották velünk gondjaikat, elmondták elképzeléseiket az elkövetkezõ idõkrõl, lehetõségeikrõl.

Szakfolyóirat > 2004/1-2 > Növénytermesztés Öntözés növénytermesztés agronómia

Az öntözés agronómiai alapjai I.

A növényi produkciót a talajok minõsége és az éghajlat évrõl évre történõ változékony megjelenési formája, az idõjárás alapvetõen befolyásolja. A talajtípusok, köszönhetõen nagy pufferkapacitásuknak viszonylag stabilan õrzik termõerejüket, ha a talajhasználat alapvetõ agronómiai szabályait betartjuk. Az idõjárás ezzel szemben, különösen a kontinentális klímazónákban, így hazánkban is, rendkívül változékony. Az elmúlt 15 év a szélsõségek gyakoriságának növekedésével ezt a megállapítást csak alátámasztotta. Nagy viták folynak arról, hogy egy kedvezõtlen éghajlatváltozás kezdetén vagyunk-e (globális felmelegedés), mik ennek a mozgató rugói, milyen változásokra számíthatunk? Tény, hogy hazánkban az említett 15 évbõl 10 évben a sokévi átlagnál kevesebb csapadék hullott (mintegy 1000-1200 mm csapadékhiány halmozódott fel), az évi középhõmérséklet egyes klímakörzetekben több mint 1 ºC-kal nõtt.

Szakfolyóirat > 2004/1 > Növényvédelem Változás növénytermesztés EU csatlakozás

Szántóföldi növénytermesztésünk alappillére az EU-csatlakozást követõen is:
A jó fajta és a kiváló minõségû vetõmag

Már az empírián alapuló gazdálkodási rendszerekben is nagy jelentőséget tulajdonítottak a jó tájfajtáknak és termésük legjavát válogatták ki továbbszaporításra. A fajták és a vetőmagok megjelenése a kereskedelemben szükségszerűen kiváltotta az egységes vizsgálati - ellenőrzési módszerek kialakulását, törvényi szabályozásokat. A fejlett mezőgazdaságú európai országok ezen a téren mind a mai napig élen járnak. Angliában már 1819-ben voltak fajtavizsgálatok. A vetőmagvizsgálatot Németországban Nobbe alapozta meg 1876-ban. Nekünk sincs pironkodni valónk, mert 1878-ban Deininger Imre Magyaróváron megalapította a Magyar Királyi Vetőmagvizsgáló Állomást, és elődeink már 1895-ben megalkották a Vetőmagforgalmazási Törvényt (XLVI. törv.). Ettől kezdve hazánk a XX. században nemzetközi elismertséget vívott ki a fajta-előállítás, a vetőmagtermesztés terén és jelentõs exportõrré vált. 1970-1990 között nem ritkán a 200 000 ha-t is meghaladta a vetőmagtermő terület, és az előállított kiváló minőségű vetõmag 18-23%-át külföldiek vásárolták meg. Jó hírünknek köszönhetõen jelentõs EC termeltetést is folytattunk és számos országban megjelentek a magyar fajták. Sikereink több tényezõ együttesén alapultak. Remélhetõen a jövõben is tartani tudjuk a pozíciónkat, mert: ökológiai adottságaink kedvezõek; a fajta-elõállítás - vetõmagtermesztés - ellenõrzés - forgalmazás rendszerében jól felkészült szakembereink vannak; a rendszer szabályozásához mindig megalkottuk a szükséges jogi hátteret; vizsgálati, ellenõrzési metodikánk kompatíbilis az élen járó országokéval, nemegyszer szigorúbb is azokénál.

Szakfolyóirat > 2000/12 > Növénytermesztés fajta növénytermesztés

A fajtamegválasztás fontosabb szempontjai a növénytermesztésben

A fajta fogalma A fajta azonos genetikai alakból azonos módon keletkezett vagy elõállított olyan egyöntetû növénypopuláció, amelynek egyedei azonos típusúak, állományuk kiegyenlített, alaktani bélyegeik és élettani tulajdonságaik állandósultak, illetve megfelelõ körülmények között öröklõdnek, a fajon belül minden más fajtától, populációtól legalább egy morfológiai bélyeg, vagy lényeges élettani tulajdonság tekintetében eltérnek, illetve megkülönböztethetõk, gazdaságilag értékes tulajdonságaik megtartása mellett folyamatosan fenntarthatók és gazdaságosan szaporíthatóak.

Szakfolyóirat > 2017/02 > Gazdaság Gazdaság növénytermesztés Állattenyésztés

A mezőgazdaság 2016. évi teljesítménye

A mezőgazdaság számára 2016 sok szempontból kiemelkedő év volt. Az ágazat a gazdasági növekedésben ismét meghatározó szerepet játszott. Immár hatodik éve folyamatosan nő a kibocsátás, rekordok születtek a szántóföldi növénytermesztésben, a nemzetközi piaci válságok ellenére tovább nőtt az állattenyésztés termelése, javult a jövedelmezőség, valamint bővült a foglalkoztatás és az export is.

Szakfolyóirat > 2017/04 > Gazdaság Termésátlag Állattenyésztés Termelői ár

Ismét sikeres évet zárt a mezőgazdaság

A 2015-ös gyengébb év után 2016-ban többéves visszatekintésben is kiváló teljesítménnyel zárt a hazai mezőgazdaság. A részletes GDP-adatokból is kitűnik, hogy a mezőgazdaság jelentős mértékben hozzájárult a teljes gazdaság 2016. évi bővüléséhez, és mivel a növekedési ütem 2%-ra csökkent, így a mezőgazdaság a piaci szolgáltatások mellett a tavalyi évben húzóágazattá vált. Az időjárás, bár szokatlan szélsőségeket nem produkált 2016-ban, önmagában nem lett volna elegendő a soha nem látott magas terméshozamok elérésére a szántóföldi növényeknél; úgy tűnik, az elmúlt évek gépi beruházásai, valamint a technológiai fejlesztések meghozták az eredményt.

Szakfolyóirat > 2017/04 > Szántóföld növénytermesztés árukukorica Napraforgó

Termelői igények és piaci követelmények alakulása

A szántóföldi növénytermesztőnek fajtaválasztáskor vevőként, a termény értékesítésekor eladóként kell helyt állnia, amely komplex gondolkodást igényel azon túl is, hogy eldöntötte, milyen felhasználásra kívánja terményét értékesíteni. Összeállításunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy a termelői oldalról jelentkező igény hogyan változott az elmúlt időszakban a főbb szántóföldi növényeket illetően, továbbá, hogy a piacon jelentkező követelmények hogyan alakultak ezen időszakban. Vizsgálatunkat négy nagy területen termesztett növényfajon kívül az utóbbi években kiemelt fontosságúvá vált szójára is kiterjesztettük, ezt a takarmányozási és étkezési célú jelentőségén túl a hazai és külföldi piacokon jelen lévő fajtáink GM-mentessége is indokolja. A termelői igények alakulásáról fajtatulajdonosokat kérdeztünk meg, a piaci oldal megvilágítására terménykereskedelemmel foglalkozó vállalatok szakembereit kértük fel.

Szakfolyóirat > 2017/04 > Pr Mavrik növénytermesztés rovarölőszer

MAVRIK DUO

A növénytermesztés sikerességének egyik meghatározó tényezője a virágzás-termékenyülés időszaka. Ebben a termés szempontjából kulcsfontosságú folyamatban olyan külső tényezők vesznek részt, mint a beporzást végző rovarok. A rovarok többsége azonban nem segíti a gazdálkodást, hanem különböző kártételekkel annak eredményességét csökkenti.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás tőszámszabályzás

EGYRŐL A KETTŐRE PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS GAZDASZEMMEL III. RÉSZ

Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás talajkímélő

Precíziós gazdálkodás elterjedése és alkalmazása Magyarországon

A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld gyomnövény gyomirtás selyemkóró

Hazánkban terjedőben lévő, problémát okozó gyomfajok

Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.

Szakfolyóirat > 2017/08 > Szántóföld Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) búza Őszi búza

Változtassuk az életképest versenyképessé!

A Vas megyei gazdák már bizonyították, hogy lehet hatékonyan búzát termeszteni, és a magyar gazdák is képesek elérni a nyugat-európai hozamokat. Ezt mutatják a tavalyi Vasi búza termésverseny eredményei is, miszerint étkezési búza kategóriában 11,4 tonna, takarmánybúza kategóriában 10,3 tonna győztes terméseredmény született. A címben feltüntetett szlogen végére azonban nem tehetünk pontot. A versenyképessé változtatott búzatermelést a jövőben professzionálissá, a professzionális termelést pedig közkinccsé kívánja tenni az ötletadó szervezet. Dr. Pusztavámi Mártonnal, a NAK Vas megyei elnökével beszélgettem az idei esztendő kihívásairól és a legújabb kezdeményezésükről a június végén Söptén megrendezett kalászos fajtabemutatón.

Szakfolyóirat > 2017/08 > Szántóföld precíziós gazdálkodás fejtrágyázás műtrágyaszórás

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel V. rész

A szákszendi gazdaság gyakorlatában több éve alkalmazzák a mechanikus gyomirtást megelőzően kukoricában a fejtrágya kijuttatást. A technológia a gazdaság számára nem új tehát, azonban az, hogy a fejtrágyázást helyspecifikusan és differenciáltan végezzük el, az új megközelítés volt. Mivel a kísérleti táblán a tőszámszabályzással a talaj termőképességében rejlő különbségek kihasználására törekedtünk, a tőszám-változatosságnak megfelelően a fejtrágyát is differenciálni kellett.

Szakfolyóirat > 2017/09 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Az emberi döntések/beavatkozások lenyomatai a gyomflóra változására (I.)

Ebben a cikkben, néhány, napjainkban egyre inkább erősödő és már távolról is észlelhető tájátalakító hatás hátterét szeretném elemezni. Közös vonása ezen döntéseknek/beavatkozásoknak a gyomflóra faji összetételére való gyors és erőteljes hatása és ezáltal a gazdálkodó számára egy eddig nem tapasztalt új szituáció felismerése és kezelése.

Szakfolyóirat > 2017/09 > Szántóföld Szántóföld Vetés növénytermesztés

Miért követ el hibát, aki nem fémzárolt vetőmagot vet? Rövid és hosszú távú következmények

Gyakori megállapítás, hogy a jó termés biológiai alapja az államilag ellenőrzött, fémzárolt vetőmag. Ennek ellenére az elmúlt évek sajnálatos jelensége, hogy a termelők nem újítják fel megfelelő arányban vetőmagjaikat. Megkérdeztük a vetőmagszakma jeles képviselőit, hogy miért is követ el hibát, aki nem fémzárolt vetőmagot vet.

Szakfolyóirat > 2017/09 > Szántóföld Szántóföld betakarítás növénytermesztés

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel VI. rész

A helyspecifikus fejtrágyázást, valamint a precíziós mechanikus gyomirtást követően bíztunk abban, hogy a bemosó csapadék idejében megérkezik, így lehetővé téve a kijuttatott műtrágya bemosódását, valamint elérhetővé téve azt a növények számára. Sajnos az időjárás nem kedvezett túlságosan az idei évben sem a kísérletekhez, a csapadék csak bőséges késéssel érkezett. Ekkor azonban a mennyiséggel nem volt gond, a 60 mm-t meghaladó mennyiség a kukorica nedvességszükségletét pótolni tudta.

Szakfolyóirat > 2017/10 > Szántóföld gyomnövények növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Az emberi döntések/beavatkozások lenyomatai a gyomflóra változására (II.)

Az előző lapszámban a változást eredményező beavatkozások, döntések, hatások vizsgálatára került sor; ebben a cikkben pedig ezeket a körülményeket kihasználni képes növények kerülnek a középpontba. Ezen belül is a már igen sokak által tapasztalt és leírt egyéves egyszikű gyomnövények látványos térhódítása kerül a fókuszba.

Szakfolyóirat > 2017/10 > Tudósítás Szója növénytermesztés Takarmány

Ami most a szójásokat leginkább foglalkoztatja

Az idei évben a Magyar Szója szervezésében az országban 6 helyszínen kerültek megrendezésre a szója fajtabemutatók, Újmohács, Bóly, Hédervár, Prügy, Kiszombor és Bak adtak helyet a programoknak. A helyszíneken összesen több mint 600 érdeklődő termelő kapott információt a fajtákról a nemesítőktől és a forgalmazóktól, a jogszabályi változások és a Nemzeti Fehérjetakarmány program témájában Dr. Nagy István az FM parlamenti államtitkára, Dr. Gyuricza Csaba a NAIK főigazgatója és Madarász István az FM osztályvezetője nyújtott tájékoztatást a rendezvénysorozat résztvevőinek.

Szakfolyóirat > 2017/10 > Szántóföld gyomnövények növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Az emberi döntések/beavatkozások lenyomatai a gyomflóra változására (II.)

Az előző lapszámban a változást eredményező beavatkozások, döntések, hatások vizsgálatára került sor; ebben a cikkben pedig ezeket a körülményeket kihasználni képes növények kerülnek a középpontba. Ezen belül is a már igen sokak által tapasztalt és leírt egyéves egyszikű gyomnövények látványos térhódítása kerül a fókuszba.

Szakfolyóirat > 2017/12 > Szántóföld Szántóföld Vetés növénytermesztés

Trendek a hazai fajtakísérletezésben

A 125 éves múltra visszatekintő hazai és nemzetközi jogszabályoknak megfelelő, egységes módszereken alapuló állami fajtakísérletek jelentik napjainkban a garanciát a korszerű növényfajták köztermesztésbe kerülésére, amely egyúttal az egészséges élelmiszerek előállításának alapja. A 67 munkatársat felvonultató NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóságának a magyar növényfajtakísérlet 125. évfordulója alkalmából rendezett szakmai konferenciáján beszélgettem Lukács Józseffel, a NÉBIH elnökhelyettes igazgatójával és Csapó Józseffel, a Szántóföldi Növények Fajtakísérleti Osztályának vezetőjével.

Szakfolyóirat > 2017/12 > Szántóföld Szántóföld Aratás betakarítás

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IX. rész

Az előzetes elvárásoknak megfelelően a betakarításkor nem ütköztünk se technikai, se informatikai akadályba, így bár a kísérleti tábláról több menetben történt a termény betakarítása, a hozammérés eredményei könnyen összeilleszthetők voltak, így megkaptuk az egységes adatbázist a területre vonatkoztatva.

Szakfolyóirat > 2018/01 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel X. rész

A 2017-es gazdálkodási évben nyomon követtük a szákszendi Hartmann-Farm 92 hektáros tábláján, hogy miként alakul a precíziós szemlélettel megvalósított kukoricatermesztés. A cikksorozat zárásaként összefoglaljuk azokat a tapasztalatokat, amelyekkel gazdagabbak lettek a gazdálkodók – Hartmann Imre és Takács András, valamint a terület mintázásában, szaktanácsadásában és az állomány fejlődésének nyomon követésében részt vállaló szakértők: Szabó Szilárd (AgroAim Kft.), Dr. Láng Vince (Agridron Kft.) és Dr. Milics Gábor (Széchenyi István Egyetem).

Szakfolyóirat > 2018/01 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Virtuális kerekasztal az aflatoxin szennyezettségről kukoricában – jelentős a kockázat

Jelentős a kockázata az aflatoxin szennyezettségnek kukoricában – mutatott rá Párkányi Gábor, az SGS üzletágvezetője Siófokon, az év végi Portfolio konferencia kerekasztal-beszélgetésén. Ebben nagy a felelőssége az élelmiszerlánc valamennyi tagjának a nemesítőktől, a termelőkön át, a kereskedőkig bezárólag – mutatott rá Sándorfy András, a DAS marketingvezetője. A biztonságosan és kockázat nélkül fogyasztható élelmiszerek, illetve a takarmányok biztonsága egyre nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon. Körbejártuk az aflatoxin kérdést.

Szakfolyóirat > 2018/01 > Gazdaság Agrárgazdaság Gazdaság Mezőgazdaság

Olajmagvak termelése: folyamatos kereslet, kecsegtetőbb jövedelmezőség

A főbb olajnövények vetésterületének növekedése Magyarországon elsősorban a termelés gabonaféléknél kedvezőbb jövedelmezőségével magyarázható. A növényolajok globális kereslete gyors ütemben nő, amivel a kínálat az utóbbi években nehezen tudott lépést tartani. Az uniós közvetlen támogatások 2020 utáni visszavágása azonban a regionális versenytársak pozícióját erősítheti és megállíthatja a hazai terület bővülését.

Szakfolyóirat > 2018/01 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Napraforgó-nemesítés jelenkori irányai és eredményei

Életem első komolyabb újságcikkét, amely a napraforgó-nemesítés körébe tartozott, 25 éves fővel írtam. Régen volt, mégis úgy emlékszem rá, mintha tegnap lett volna. Ifjonti magabiztossággal beszéltem az egyre gyorsuló fajtaváltásokról, nemesítési eredményekről, gyakorlatilag a tudományt, valamint a nemesítés vívmányait versenyfegyverként alkalmazva.

Szakfolyóirat > 2018/02 > Tudósítás Aszály talajnedvesség Talajvédelem

Csökkenthető az aszálykár?

2018. január 16-án rendezte meg a Földművelésügyi Minisztérium azt a konferenciát, amelyen a talajnedvesség-megőrzés kérdéskörét járták körbe az előadók, mutatták be a talaj nedvességtartalmának megőrzését szolgáló illetve az öntözés nélküli termesztés esetén is sikerrel alkalmazható gyakorlati eljárásaikat a felkért szakemberek.

Szakfolyóirat > 2018/02 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

Az előző részben a talajok alapvető fizikai tulajdonságaival ismerkedhettünk meg. Megnéztük, hogy milyen talajszemcsék lehetnek a talajban, hogyan lehet ezeket a szemcsenagyságokat akár terepi vagy egyszerű laborkörülmények között meghatározni. Megismerkedtünk továbbá a talajok szerkezeteivel is. Ebben a részben még mindig talajfizikáról lesz szó, kicsit komplexebben fogjuk megvizsgálni, hogy a szemcsék között milyen pórusok alakulhatnak ki, azoknak milyen hatása van a talajok vízgazdálkodási tulajdonságaira.

Szakfolyóirat > 2018/02 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

A precíziós növénytermesztés alapja: a terület heterogenitásának vizsgálata

A precíziós (helyspecifikus) gazdálkodás alapját és céljait már sokan megpróbálták előadások, publikációk keretében összefoglalni. Világszerte születtek több oldalas tanulmányok, előadások. Számomra megfoghatóan az egyik partnerünk fogalmazta meg a precíziós növénytermesztés alapját és elvárt eredményét: a termelési eszközeimet – föld, gép, input anyag – kell teljes részletességgel megismernem, számszerűsítenem, és optimalizálni az összes tényezőt, hogy maximális jövedelmet érjek el minden egyes négyzetméteren. Mindezt csökkenő kockázat mellett, úgy, hogy gyermekeimnek ugyanilyen állapotban adhassam át földjeimet.

Szakfolyóirat > 2018/02 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

A szükséghelyzeti engedélyek a növényvédelmi kihívások kezelésére

A mezőgazdasági földhasználók növényvédelmi tevékenységeik során gyakran szembesülhetnek olyan helyzetekkel, hogy a termesztett kultúrában olyan károsítók jelennek meg, amelyek elleni védekezésekhez engedélyezett növényvédő szer nem áll rendelkezésükre. Ide sorolható az a rendkívüli eset is, amikor a NÉBIH egyes zárlati károsítók ellen a felhasználók számára közérdekű védekezést rendel el – mivel a karantén (zárlati) károsítók újonnan megjelent és nem elterjedt szervezetek, ellenük nem lehet engedélyezett technológia, ezért az így előírt készítmények csak szükséghelyzeti engedély kiadásával használhatók fel.

Szakfolyóirat > 2018/02 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Néhány szempont a kalászosok levélbetegségeivel szembeni védekezés megszervezéséhez

A Compendium of Wheat Diseases legújabb kiadása 250 körüli betegséget sorol fel, és hasonló a helyzet az árpabetegségekkel kapcsolatban. A kisebb gabonafélék sem állnak sokkal jobban, csak kisebb jelentőségük miatt kevésbé fordult feléjük a figyelem, ilyen pl. a jelentőségében növekvő tritikálé, vagy az étrendi hatásában kiváló zab, amely azonban alig néhány ezer hektáron díszlik.

Szakfolyóirat > 2018/02 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

A silókukorica-hibridek értékmérő tulajdonságai

A silókukorica-szilázs jelenleg a tejelő tehenek legfontosabb és egyben legnagyobb mennyiségben etetett tömegtakarmánya Európa száraz kontinentális területein. Tömegtakarmányaink közül a silókukorica biztosítja a legtöbb energiát a kérődzők számára és a legnagyobb energiahozamot a termelők számára. A kukorica a többi tömegtakarmányhoz képest azonban ökológiailag érzékeny növénynek tekinthető, sikeres termesztéséhez megfelelő talajminőség szükséges, továbbá melegigényes, és különösen érzékeny a július–augusztus során jelentkező csapadékszegény időszakra.

Szakfolyóirat > 2018/03 > Aktuális Öntözés növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Az öntözéses gazdálkodás aktualitásai

Annak ellenére, hogy az öntözéses gazdálkodás magasabb hozzáadott értéket, magasabb jövedelmet és nagyobb foglalkoztatást eredményez, mint a szárazgazdálkodás, valamint választ jelenthet a klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebbé váló termesztési viszonyok kezelésére, hazánkban a mezőgazdasági célú vízfelhasználás technikai és technológiai szempontból alacsony kihasználtságú a potenciális lehetőségekhez és a szükségletekhez képest.

Szakfolyóirat > 2018/03 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

Az előző részben megnéztük, hogy a talajokban milyen pórusok alakulhatnak és azoknak milyen hatásai vannak a talajok víz-, levegő- és hőgazdálkodására. Ezután egy konkrét példán keresztül elkezdtem kielemezni egy nagyobb terület talajviszonyait, elsődlegesen talajfizikai szempontból. A mostani számban a korábban vizsgált területrész másik felét fogom bemutatni és összehasonlítani a talajtulajdonságokat az előző fejezetben bemutatott területekkel. Majd a mostani részben szintén egy konkrét példán keresztül fogjuk Nagy Bencével bemutatni, hogy mi a helyzet akkor, ha a területen többletvíz hatásunk van, azaz belvizes foltok alakulnak ki. Egyre többször jelent ez is problémát egy gazdaság területén belül, így egy táblán kialakított vízelvezetési rendszer kiépítését szeretném lépésről-lépésre bemutatni.

Szakfolyóirat > 2018/03 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Mire számíthatunk a károsítók, a potenciális fertőzések és járvány kialakulásában az idei téli időjárás függvényében a főbb szántóföldi kultúrákban?

A feltett kérdés aktualitása nem vitatható és amit jelen szakcikk elején leszögezhetünk, hogy az idei évben a növényvédelmi problémákat tekintve körültekintő, megalapozott óvatossággal szükséges eljárunk annak érdekében, hogy eredményesen tudjuk megelőzni az egyes károsító szervezetek potenciális felszaporodását.

Szakfolyóirat > 2018/04 > Szántóföld Szántóföld betakarítás növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

A természeti erőforrások, köztük kiemelt fontossággal a termőföld védelme napjaink gazdálkodásában egy megváltozott, felelősségteljesebb szemléletet kíván. Az eredményes növénytermesztés feltétele a hatékony tápanyag-gazdálkodás, amely csak úgy lehetséges, ha tudományos ismeretek, kísérleti eredmények szolgálnak alapjául. A gazdálkodónak tehát saját érdekében ismernie kell a talaj-növény-táp­anyag kapcsolatok alapvető jellemzőit.

Szakfolyóirat > 2018/04 > Pr LAJTAMAG Kft. Szója vetőmag

Szójatermesztés hagyományos technológiával és növényvédő szer használata nélkül

Az utóbbi években sokan kezdtek minden tapasztalat nélkül a szója termesztésébe. A zöldítés ökológiai jelentőségű területeit (EFA területek) érintő változások 2018-ban azonban sok kevés tapasztalattal rendelkező gazdálkodót visszariaszt a szója termesztésétől, annak ellenére, hogy hagyományos, növényvédő szert használó termesztéstechnológia mellett a SAPS és a termeléshez kötött fehérjenövény-támogatás igénybe vehető.

Szakfolyóirat > 2018/04 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Elengedhetetlen védekezési eljárások repcében

Az őszi káposztarepcének a napraforgó mellett biztos piacot teremtett a tüzelő- és az alternatív hajtóanyagok iránt megnövekedett kereslet. Az új fajtákkal és hibridekkel intenzívvé vált a termesztéstechnológia. A sikeres repcetermesztéshez és így a biztos bevétel eléréséhez azonban mindenképpen szükséges a kártevő rovarok elleni megfelelő növényvédelem.

Szakfolyóirat > 2018/04 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Makroelem pótlása lombon keresztül

A talajtulajdonságoktól és környezeti adottságoktól függően számos esetben még a legprecízebb trágyázás sem biztosítja növényeink optimális tápanyag-ellátottságát a vegetációs idő során. Erre nyújt megoldást a lombtrágyázás, amely napjainkra a termesztéstechnológia nélkülözhetetlen elemévé vált. Lombtrágyázás során kijuttathatunk makro-, mezo- vagy mikroelemeket is. Szakértőket kérdeztünk arról, mi a véleményük a makroelemek levélen keresztüli pótlásának hatásairól, eredményességéről kertészeti és szántóföldi kultúrákban.

Szakfolyóirat > 2018/04 > Pr Algafix Alga biostimulátor

Algafix®, a magyar biostimulátor

A biostimulátorok használata egyre jobban terjed világszerte. Egy 2012-ben végzett felmérés adatai szerint az ide sorolt készítmények piaca Európában meghaladta a hatmillió hektárt, és ez a terület évről-évre dinamikusan növekszik, aminek fő oka a növénytermesztés kitettsége, a növényeket érő stressz-hatások okozta termésveszteség. Ennek megelőzése és kezelése mára az intenzív növénytermesztés fontos eleme lett.

Szakfolyóirat > 2018/05 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

A hazai cukorrépatermelés jövőképe

Magyarországon a cukorrépa-termesztésnek mintegy 140 éves múltja van, bár a növényt jóval korábban Tessedik Sámuel hozta be Szászországból az 1740-es években. Kezdetben kis kapacitású ún. cukorfőzdéket létesítettek, de már a XIX. század második felétől, majd az ezredforduló táján egyre nagyobb és már cukorgyárnak nevezhető üzemek létesültek. A történelmi Magyarországon az első világháborút megelőzően 32 cukorgyár működött, főleg osztrák beruházók építettek cukorgyárakat. Trianon után az egyharmadára zsugorodott országban már csak 12 cukorgyár működött. A megmaradt 12 cukorgyár sorsát már szinte mindenki ismeri. Jelenleg hazánkban egy cukorgyár működik.

Szakfolyóirat > 2018/05 > Pr Forthial Arysta LifeScience növénytermesztés

FORTHIAL vagy a kalászosok biostimulátora

A határt járva, még az időben elvetett búzák és árpák sem a megszokott képet mutatják a fejtrágyázás elvégzése után, a kedvezőtlen, rendkívüli márciusi időjárás hatására sem fejlődtek optimálisan. Ebben a helyzetben azonban mindent meg kell tennünk, hogy a differenciálódott oldalhajtásokból minél többet ki tudjon nevelni növényünk, és ezt a már meglévő terméspotenciált minél magasabb szintre emeljük.

Szakfolyóirat > 2018/05 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Mit várhatunk egy algás biostimulátortól?

Az algás lombtrágyák hatását nehéz számszerűsíteni, ráadásul a vonatkozó kísérleteket jellemzően maguk a forgalmazó cégek végzik. A szomszéd gazda állománya vagy a saját területen hagyott kontroll tábla kézzelfoghatóbb bizonyítékkal szolgálhat. Az összetételükből kiindulva azonban okkal bizakodhat a gazda a pozitív hatásban.

Szakfolyóirat > 2018/05 > Gazdaság Agrárgazdaság Gazdaság Mezőgazdaság

Az orosz mezőgazdaság, a kimeríthetetlen növekedési lehetőségek tárháza

Furcsa kimondani, de az Európai Unió 2014-es korlátozó intézkedései az orosz mezőgazdaságra kimondottan pozitívan hatottak, annak látványos fejlődését eredményezve.  Az embargó miatt az önellátás fejlesztésére hatalmas beruházások indultak meg, ami a mezőgazdaság intenzifikációját, hatékonyságának javulását indította el Oroszországban. 

Szakfolyóirat > 2018/06 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

5 jó tanács, mielőtt bevetnénk egy fehérpenészevő talajgombát

Egyre több a repce és a napraforgó az országban – még ha most nyomott is az olajosok ára –, ezért egyre több a gond a fehérpenészes rothadással is. A gazdák már jól ismerik a gombaevő gombát, a Coniothyriumot, de még csak kevesen tudnak róla, hogy többféle törzse is van, és ezeket másképp kell bevetni. Elmondjuk, hogyan és mivel érhető el a legjobb hatékonyság.

Szakfolyóirat > 2018/06 > Szántóföld Szántóföld földművelés betakarítás

A nyárutói gyomok által okozott termésveszteség őszi káposztarepcében

A címben szereplő érdekes kijelentésre, kérdésre sokan legyintenek, mivel azt gondolják és vélik, hogy a nyári gyomokat majd az első fagyok elintézik és nem okoznak gondot. A probléma azonban ennél összetettebb. Az általunk elvégzett vizsgálatok eredményei azt igazolják, hogy igenis foglalkozni kell ezzel a kérdéssel.

Szakfolyóirat > 2018/06 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Az őszi káposztarepce gyökérgolyvás (Plasmodiophora brassicae) betegségéről

2017 őszén a Nyugat-Dunántúl őszi káposztarepce területeinek jelentős részén eddig nem tapasztalt betegség megjelenésével szembesültek a repcetermesztők. A tünetes növények vizsgálata során a gyökérgolyvás betegséget előidéző Plasmodiophora brassicae kórokozó jelenlétét igazoltuk.

Szakfolyóirat > 2018/08 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Veszteségforrások a növényvédelmi kijuttatás során – I. rész

A növénytermelés biztonságának alapvető feltétele a növényvédelmi műveletek megfelelő időben történő hatékony elvégzése. A hatékonyságot a területteljesítmény és a munkaminőség együttesen határozza meg. A munkaminőség fogalma a célfelületen lerakódott permet fajlagos mennyiségével és annak egyenletes eloszlásával kapcsolatos.

Szakfolyóirat > 2018/08 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

„A talaj a táj tükre”. E mondat az 1900-as évek elején fogalmazódott meg a kor talajtudósai tolmácsolásában, és már akkor rávilágított, hogy a talajokat összetett földtani, biológiai, fizikai és kémiai ismeretek összegzésével lehet eredményesen jellemezni. A korszerű és fenntartható tájgazdálkodás kihívása az, hogy ne csak a mérhető adatokat rögzítsük, hanem ismerjük meg a talajképző tényezőket, valamint a tulajdonságokat kialakító talajképződési folyamatokat.

Szakfolyóirat > 2018/09 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Veszteségforrások a növényvédelmi kijuttatás során – II. rész

A munkaminőség fogalma a célfelületen lerakódott permet fajlagos mennyiségével és annak egyenletes eloszlásával kapcsolatos. A jelenleg alkalmazott kijuttatástechnika jellemzője, hogy a kiszórt permet átlagosan 50%-a nem kerül a célfelületre, egyes védekezéseknél a veszteség 90% is lehet, ami a költségeket jelentősen növeli.

Szakfolyóirat > 2018/09 > Pr Borealis L.A.T Hungary Kft. műtrágya növénytermesztés

Biztos alapot a jó termésnek!

A tavalyi kiváló termésből kiindulva a termelők az új szezonban ismét nagy kedvvel készültek a repce vetéséhez. Azonban az augusztus végén jelentkező aszályos időjárás jelentősen mérsékelte a várakozásokat. Az aszályos időjárás mindazonáltal csak akkor okoz jelentős termescsökkenést, ha a vízhiány mellett tápanyaghiány is sanyargatja a növényeket. Lényegesen csökkenthető az aszálykár mértéke a repce NPK-alaptrágyázásával és őszi levéltrágyázásával, mert a tápanyaggal jól ellátott növény kevesebb vizet használ egységnyi száraz anyag előállításához.

Szakfolyóirat > 2018/09 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

A Talajegyetem előző cikkében ismertetett talajképző tényezők és folyamatok a talajképzőkőzet átalakulását és a talajösszetevők áthalmozódását eredményezi. Ezek pedig meghatározzák a kialakuló talajok szintekre tagolódását és a képződési folyamatokra jellemző talajtulajdonságokat, melyek alapján a hazai, Stefanovits Pál és munkatársai nevéhez kapcsolódó genetikai szemléletű talajosztályozási rendszerünk típusokba sorolja talajainkat, azokat pedig a földrajzi törvényszerűségek figyelembevételével főtípusokba egyesíti. Az alábbi hasábokban az egyes főtípusok és típusok kerülnek rövid bemutatásra.

Szakfolyóirat > 2018/10 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Az őszi aratási helyzetkép margóján – 2018

Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára és Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke tekintette át a 2018. szeptember 21-én tartott aratási koordinációs bizottság ülésén az idei betakarítási eredményeket. Ez alapján több megállapítás megtételére is lehetőség nyílik.

Szakfolyóirat > 2018/10 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

A Talajegyetem előző cikkében a Kárpát-medence talajtípusai kerültek bemutatásra genetikai szemléletű talajosztályozási rendszerünk szerint. Ez a rendszer jól kifejez az egyes osztályozási egységek képződésének mikéntjét és évtizedeken keresztül jól szolgálta a hazai térképezési és gyakorlati igényeket. A genetikai szemlélet jellegéből adódóan azonban az osztályozás leíró jellegű meghatározásai és döntési szabályai sok szubjektív elemet tartalmaznak, amelyek megnehezítik a talajok egyértelmű elkülönítését, elnevezését. Egyes számszerű határértékek hiánya pedig korlátozza a nemzetközi megfeleltetést és sokféle alkalmazást, mint például a precíziós gazdálkodást.

Szakfolyóirat > 2018/11 > Tudósítás növénytermesztés növénynemesítés KWS Magyarország Kft.

KWS-nemesítés testközelből

Egy szakmai műhelymunkába való betekintés megadja annak lehetőségét, hogy a partneri bizalom és a márka iránti elköteleződés tovább erősödjön. A KWS által rendezett szakmai napokon két hazai nemesítő állomásuk munkáját ismerhette meg a nagyközönség, a látottak bizonyítják, hogy az 1999-ben alakult magyarországi leányvállalat napjainkra nem érdemtelenül lett a hazai vetőmagpiac egyik meghatározó szereplője.

Szakfolyóirat > 2018/12 > Tudósítás növénytermesztés Szántóföld Szója

A hazai szójafeldolgozást és felhasználást is ösztönöznék

Stratégiai célunk nemcsak a GMO-mentes szójatermesztés bővítése, de a belföldi feldolgozás és felhasználás ösztönzése is – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter a Szója Fórumon. Bár hosszabb távon biztos a növekvő kereslet, rövid távon komoly kockázatot jelent a tőzsdei áringadozás és a kínai ASP járvány terjedése.

Szakfolyóirat > 2018/12 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

A bioszférában jelenlévő 90 stabil, illetve a növényi szövetekben kimutatható 40–50 elem közül csak néhány tekinthető a növények – így termesztett növényeink – számára nélkülözhetetlennek, vagyis esszenciálisnak: az alapvető organogén elemek (C, H, O), a makroelemek (N, P, K, Ca, Mg és S) és a mikroelemek (Fe, Mn, Cu, Zn, B, Cl, B).

Szakfolyóirat > 2019/01 > Aktuális Nagy István Agrárminisztérium Mezőgazdaság

Jól teljesített a mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Az elmúlt évekhez hasonló tendenciák érvényesültek az ágazatban 2018-ban is, így jól teljesített mind a mezőgazdaság, mind pedig az élelmiszeripar – mondta Nagy István agrárminiszter az Agro Naplónak, amikor a 2018-as évet értékelte, és a kérdésekre válaszolva kifejtette: továbbra is érvényesülnek az ágazatban a kedvező tendenciák és folyamatok.

Szakfolyóirat > 2019/01 > Tudósítás Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács vetőmag növénytermesztés

Innovációkkal tartja helyét a világ élvonalában a magyar vetőmagágazat

A magyar vetőmag-előállítás magas szinten, nagy hatásfokkal, innovatívan működik, ezt az előnyt meg kell őrizni a következő negyedszázadra is, hangzott el a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács 25 éves jubileumi konferenciáján 2018 végén. A rendezvényen első alkalommal adták át a Vetőmag Szövetség-díjat, amelyet dr. Balikó Sándor, a Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Zrt. nyugalmazott ágazatvezetője kapott.

Szakfolyóirat > 2019/01 > Tudósítás Monsanto Bayer vetőmag

A Bayer és a Monsanto egyesülésével létrejött a legjelentősebb agráripari komplexum a világon

A Bayer AG 2018 nyarának végén felvásárolta a Monsantót, és így létrejött a világ egyik legjelentősebb agrárvegyipari és vetőmagtermelő mamutvállalata. A Bayer több mint 60 milliárd dollárt fizetett a Monsantóért, és az akvizíció nyomán olyan agráripari komplexum jött létre, amely piacvezetővé vált a növényvédőszer-előállítás és a vetőmagtermelés világpiacán. 2018 novemberében a Bayer Crop Science a kukoricatermesztésre fókuszáló tudományos konferenciasorozatot rendezett Magyarországon. Ezen a fórumon három kiemelt témakör, az innováció, a digitalizáció és a fenntarthatóság szerepelt a napirenden.

Szakfolyóirat > 2019/01 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Leggyakoribb vetési hibák kukoricában

A növénytermesztés során rendkívül fontos a technológiai elemek precizitása, hiszen a legkiválóbb genetika sem képes kompenzálni a termesztés-technológiai hibákat. Egész évben futó sorozatunk a különböző kultúrák technológiai elemeinek fontosságára irányítja rá a figyelmet, segítségül hívva a vállalatok technológusait, akik cizelláltabb kérdésekben is megosztják tapasztalataikat. E lapszámunkban a kukorica vetés témakörét vizsgáljuk több oldalról. Nagy a kockázata a vetésnek, hiszen egyszeri és megismételhetetlen folyamat, ezért érdemes az egyes fázisaira tudatosan felkészülni.

Szakfolyóirat > 2019/02 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Tőszámkérdés, avagy mekkora a tét hektáronként?

A fajtaismereten alapuló megfelelő tőszám meghatározása a kukoricatermesztés egyik kényes kérdése. A termelők még mindig bizalmatlanul kezelik a megszokottól eltérő tőszám alkalmazását, az évjáratok kiszámíthatatlanságának okán úgy érzik, nagy kockázatot vállalnak. A túl óvatos termelő azonban nem kevés profittól eshet el, szakértőket kérdeztünk arról, hogy mekkora is a tét hektáronként.

Szakfolyóirat > 2019/02 > Szántóföld Szántóföld Vetés növénytermesztés

A hónap takarónövénye: a lóbab

A Mediterráneumból származó lóbab (Vicia faba) az egyik kedvenc pillangós takarónövénye a nyugat-európai gazdáknak, és népszerűsége hazánkban is növekszik, köszönhetően a viszonylag nagy zöldtömegnek és a megkötött nitrogén mennyiségének. A vízállásos talajokat is jól bírja, és masszív gyökérzete akár 40–80 cm mélyre is lehatol, lazítva a tömörödött rétegeket. Hogyan érdemes takarónövényként alkalmazni a lóbabot?

Szakfolyóirat > 2019/03 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Nagyobb környezeti kárt okoz a neonikotinoidok kivonása, mint a használatuk

A hatóanyagok engedélyezésének folyamatáról, a növényvédő szerek kivonásáról, és a permetezőgépek ellenőrzési rendszerének megváltozásáról tartott előadást Jordán László, a Nébih Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi igazgatója Hévízen, a KITE Zrt. növényvédelmi és precíziós gazdálkodási továbbképzésén.

Szakfolyóirat > 2019/03 > Pr Arysta Atonik növénykondicionáló

Liba a vetésben – időjárási és egyéb stresszhatások kezelése Atonikkal

Jaksa Imre, tápanyag-gazdálkodási és növényvédelmi szakmérnök, kertészmérnök már 30 éve az agráriumban dolgozik. A jelenleg 1200 hektár területen gazdálkodó, továbbá 2000 hektár szántó és 200 hektár szőlő-, gyümölcsös ültetvényen szaktanácsadással foglalkozó szakmérnököt az Atonik növénykondicionáló készítményről kérdeztük.

Szakfolyóirat > 2019/03 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Éréskori tányérállás jelentősége napraforgóban

A napraforgó tányérállást általában nem soroljuk a napraforgótermesztés sikerének meghatározó elemei közé. A napraforgótermesztő a földjéről a lehető legmagasabb hozamot szeretné learatni, és az esetek döntő többségében nem érdekli, hogy milyen a tányérállása a hibridnek. Ezzel a témát akár le is zárhatnánk, de a dolog mégsem ilyen egyszerű.

Szakfolyóirat > 2019/03 > Szántóföld földművelés növénytermesztés Mezőgazdaság

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

Az előző részben elkezdtük átnézni, hogy az első évben szerzett tapasztalatokat hogyan lehet a gyakorlatban kamatoztatni. A mostani részben még mindig a talaj lesz a középpontban. Az előző részben láthattuk, hogy a hígtrágya-kijuttatás megvalósulásához meglehetősen sok talajtani felvételezésre és tapasztalatra van szükség. Most megnézzük, hogy milyen vizsgálatokra van szükség, ha egy ültetvényt szeretnénk telepíteni. 

Szakfolyóirat > 2019/03 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Megmutatjuk hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni!

Nagyon jó lenne, ha azt mondhatnám, hogy ha ezt a cikksorozatot végigköveti az olvasó, akkor egy receptet kap a tökéletes szójatermesztéshez. Sajnos ezt nem ígérhetem meg, mert minden terület és minden évjárat más és más, sok esetben, ami az egyik gazdaság számára bevált módszer, az a szomszédos településen lévő gazdaság számára már különböző okok miatt nem működik.

Szakfolyóirat > 2019/03 > Pr Sumi Agro Hungary Kft. növénytermesztés növényvédelem

Egyedülálló lehetőség az ökológiai jelentőségű területek szójavetéseinek vegyszeres gyomszabályozására

Jóllehet a hazai szójatermesztés volumene az elmúlt években növekvő tendenciát mutat, az Európai Bizottság által a zöldítés környezeti hatékonyságának javítása érdekében a termelő típusú ökológiai fókuszterületeken (EFA) 2018. január 1-jétől bevezetett általános növényvédőszer-használati tilalma jelentős dilemma elé állította a termesztőket.

Szakfolyóirat > 2019/04 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

A hónap takarónövénye: a perzsa here

A Közép-Ázsiából származó perzsa here (Trifolium resupinatum) hírnevét legelők és kaszálók alkotóelemeként szerezte, azonban sűrű, egységes talajborítása, alacsony növése és hatékony nitrogénkötése a takarónövény-keverékekben is garantálja a helyét, nem beszélve arról, hogy e mixek legeltetéssel történő hasznosítása valóban kifizetődővé teszi a másodvetést.

Szakfolyóirat > 2019/04 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

A kalászos gabonák várható növényvédelmi kihívásai az idei évben

Az ismert időjárási anomáliák (rendkívül enyhe tél; korai tavaszodás; csapadékhiányos tavaszi indulás) nagymértékben meghatározzák a kalászos gabonák növényvédelmi helyzetének megítélését és a védekezési technológiák felépítését. A technológiai rovat e havi cikkében célunk, hogy az elmúlt és az idei év eddigi tapasztalatai alapján összegfoglaló, ugyanakkor figyelemfelhívó információkat biztosítsunk a kalászos gabona termesztőknek, elsősorban a potenciális veszélyt jelentő kártevők és kórokozók esetében.

Szakfolyóirat > 2019/04 > Szántóföld Szántóföld Vetés növénytermesztés

Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! - II. rész

Az előző hónapban cikksorozatot indítottunk szójatermesztés végigkövetésére. Első cikkünkből megismerhette a gazda, Bényi Ferenc szakmai múltját, a gazdaság színvonalát és a termőhelyi adottságokat. Jelenleg nagyon várjuk, hogy a magok a helyükre kerüljenek, de addig is az ígéretemhez híven részletesebben bemutatom a sávműveléses technológiát, valamint kitérek a fajtaválasztás kérdéskörére.

Szakfolyóirat > 2019/05 > Tudósítás vetőmag Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Nagy István

Párbeszéd és egyeztetés a vetőmagszektor képviselőivel

A hazai vetőmagágazat nemzetközi szinten is elismert, ugyanis kiváló minőségű vetőmagot állít elő, aminek a fele exportra kerül; Magyarországon jelenleg mintegy 100 ezer hektáron folyik vetőmagtermelés, ami évi mintegy 180–190 milliárd forintértéket jelent – emelte ki az agrárminiszter, amikor a közelmúltban a vetőmagszektor képviselőivel találkozott.

Szakfolyóirat > 2019/05 > Szántóföld Szántóföld Vetés növénytermesztés

Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! - III. rész

Az előző részben részletesen bemutattam a termőterületen alkalmazott technológiát, a sávművelést és elbeszélgettünk a fajtaválasztás nehézségeiről, ez alkalommal arra fókuszálunk, hogy pontosan mire is kell figyelni, hogy sikeres legyen a szója vetése és az aratásnál ne csalódjunk az itt elkövetett hibák miatt.

Szakfolyóirat > 2019/06 > Aktuális növénytermesztés Öntözés öntözésfejlesztés

Dr. Nagy István: Célkitűzés a 400 ezer hektár öntözött terület elérése az országban

Jelenleg Magyarországon a mintegy 200 ezer hektár vízjogi engedéllyel rendelkező terület felét, mintegy 100 ezer hektárt öntöznek a gazdálkodók; célkitűzés azonban, hogy az öntözött terület nagysága az országban elérje a reálisan öntözhető terület nagyságát, a 400 ezer hektárt – mondta az agrárminiszter az Agro Naplónak, amikor a lap munkatársa az öntözés témájáról kérdezte Dr. Nagy Istvánt.

Szakfolyóirat > 2019/06 > Szántóföld Szántóföld Aratás betakarítás

Számokban kifejezett pergési veszteség repcében

Repce esetében a betakarított és a megtermelt termés mennyisége nem minden esetben egyezik meg. Ennek számos oka lehet, köztük vannak olyanok, melyekre nincs ráhatásunk (időjárás, vadkár), viszont vannak olyan tényezők, melyeket részben, vagy egészében befolyásolhatunk megfelelő hibridválasztással (betegség- és kipergés ellenállóság) és alkalmazott technológiával (vetésváltás, betakarítás időzítése/eszköze, növényvédelem stb.)

Szakfolyóirat > 2019/06 > Tudósítás UPL OpenAg Arysta LifeScience növényvédelem

Egy kézben a konvencionális és a biológiai növényvédelem

Két fontos bejelentésre alapozta az Arysta LifeScience/UPL OpenAG idei tavaszi rádpusztai tanácskozását. Egyfelől új céggel gazdagodott a hazai növényvédőszer-piac, április 1-jével ugyanis befejeződött az Arysta LifeScience UPL általi akvizíciója, létrejött az új UPL, amely a növényvédőszer-gyártók rangsorában az előkelő 5. helyet foglalja el.

Szakfolyóirat > 2019/06 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

Magyarország a Kárpát-medencében fekszik, ennek megfelelően igen változatos talajtakarók alakultak ki. Vannak igen kedvező talajaink, de sok helyen szélsőséges víz- és tápanyag-gazdálkodással rendelkező feltalajjal találkozhatunk. Magyarországon a szélsőséges víz mellett a különböző talajdegradációs folyamatok is nagy mennyiségben előfordulnak.

Szakfolyóirat > 2019/06 > Szántóföld Szántóföld Vetés növénytermesztés

A hónap takarónövénye: etióp mustár

A mustárfélék a zöldítés elindulása óta népszerűek a magyar gazdálkodók körében, azonban míg minden szem a fehér mustárra figyel, addig érdemes szót ejteni az etióp mustárról (Brassica carinata) is, amely nagyobb zöldtömege, hosszabb vegetatív periódusa és könnyen kezelhető maradványai miatt a takarónövény-keverékek hasznos komponensének bizonyult az elmúlt években.

Szakfolyóirat > 2019/06 > Szántóföld Szántóföld Vetés növénytermesztés

Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! - IV. rész

Bényi Ferencnél tett eddigi látogatásaim során betekintést nyerhettem a gazdaság színvonalába, megismerkedtem egy nagyon előremutató gondolkodásmóddal és ennek köszönhetően egy olyan technológiával, ami nem szokványos a szójatermesztésben Magyarországon. Sőt, még a házigazda is első alkalommal alkalmazza a szójában, úgyhogy azt lehet mondani, hogy a tanulás fázisait követem végig. Az előző részben a vetésre való felkészülésről beszélgettünk és közvetlen a vetés után tervezett munkálatokról. A mostaniban az április végén végrehajtott vetésről, a gyomirtásra való felkészülésről és a négyhetes állomány szemléjéről osztok meg néhány gondolatot. Az is kiderül, hogy mi szúrt szemet Bényi gazdának, ami miatt aggódhattunk heteken keresztül.

Szakfolyóirat > 2019/07 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Átok vagy előny a kukoricafattyasodás?

A kukorica főhajtása a talajszinti csomókból gyakran erőteljes mellékhajtásokat fejleszt, ezeket nevezzük fattyaknak. Korábban úgy gondolták, hogy a fattyakat a termés érdekében el kell távolítani, mert elszívják a főhajtástól a tápanyagokat. Ezt a feltevést a kísérletek megcáfolták, így a fattyazás fölöslegesnek bizonyult. Egyesek szerint a fattyak asszimilációs tevékenysége elősegíti a tápanyagok berakodását a csövön ülő szemekbe. Másfelől az is igaz, hogy az erősen fattyasodó kukoricát nehezebb betakarítani. Pintér Jánost kértük fel a téma boncolgatására.

Szakfolyóirat > 2019/07 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

Amikor új trendekről, ezzel együtt újításokról, innovációról beszélünk a műtrágyák gyártásában és felhasználásában, többek azon meglátásuknak adnak hangot, hogy ez az iparág kevésbé innovatív például a növényvédelemhez, vagy a növénynemesítéshez hasonlítva, lévén ahhoz képest, hogy milyen gyakorisággal és milyen volumenben jelennek meg új növényvédő szerek, vagy fajták, a műtrágyák vajmi keveset változtak az elmúlt évtizedekben.

Szakfolyóirat > 2019/07 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! - V. rész

Március eleje óta havi rendszerességgel jelentkezünk Dusnokról, Bényi Ferenc gazdaságából, hogy végigkövessük a szója termesztésével kapcsolatos munkálatokat. Szemmel láthatóan szépen növekszik a szója. Ahogy azt az előző részben megígértem, egy kicsit körbejárjuk a gümőkkel kapcsolatos kérdéskört. A témát igyekeztem gyakorlati szempontból megközelíteni, melyben segítségemre volt három, a témában nagy tapasztalattal rendelkező személy. Nézzük, hogy pontosan mi is történt júniusban és milyen tapasztalatokat osztottak meg velem beszélgetőpartnereim.

Szakfolyóirat > 2019/08 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! - VI. rész

Néhány héttel a tenyészidőszak felén túl szükségét éreztem annak, hogy írjak egy összefoglalót az eddigi eseményekről. Ebben a részben két olyan témához szólnak hozzá szakértők, amelyek majdnem minden szemle alkalmával említésre kerültek. Az egyik a gyomirtás kérdésköre a szójában, a másik a fajták közötti különbség az azonos éréscsoport ellenére. Ez az áttekintés azoknak az olvasóknak kimondottan hasznos lesz, akik most csatlakoznak a cikksorozathoz, akik pedig a kezdetektől velünk tartanak, azok is hasznos információkhoz juthatnak a szakértői vélemények által.

Szakfolyóirat > 2019/08 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

A hónap takarónövénye: alexandriai here

Az alexandriai here (Trifolium alexandrinum) évezredek óta fontos termesztett hüvelyes növény a Nílus-deltában, Egyiptomban. Napjainkban üde és meleg környezetben takarónövényként, zöldtrágyanövényként, takarmányként (amely nem okoz puffadást), valamint méhlegelőként használhatjuk. A legtöbb herefélével szemben az alexandriai here nyár végi–őszi fejlődése erőteljesebb, így a korán vetett takarónövény mixek remek pillangósvirágú komponense lehet.

Szakfolyóirat > 2019/08 > Szántóföld Szántóföld Vetés növénytermesztés

Precíziós gabonavetés

Napjainkban a termesztéstechnológia átalakulóban van, és a fejlesztéseknek a gyakorlatban mérhető hasznot kell eredményezniük. Ezt szem előtt tartva az elmúlt időszakban a sűrű soros vetéstechnológiák – a változó környezeti feltételek, az innovatív megoldások és a korszerű hibridek/fajták megjelenésének hatására – a céltudatos fejlesztések fókuszába kerültek. Felkért szakértők boncolgatják a témát.

Szakfolyóirat > 2019/09 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! - VII. rész

A márciusban indított szója cikksorozat kapcsán sikerült olyan emberekkel beszélnem – én szívem szerint szakértőknek nevezném őket, de egyikük sem szerette azt, ha ilyen titulussal ruháztam fel –, akiknek jelentős múltja van, különösen a szójával kapcsolatban, mind a mezőgazdasági gyakorlatban, mind a mezőgazdasági kutatás terén. Megnyugtató módon, ezek a beszélgetések kivétel nélkül azt erősítették meg bennem, hogy Bényi gazda személyében, a hozzáállásának és gondolkodásmódjának köszönhetően a végeredménytől függetlenül sikerült egy követendő példát találnunk.

Oldalak: 1 / 146
1 2 3 4 5 6 ... 146