MENÜ

Címke: Nyúl

Hírek 2014.04.07.

Új támogatási jogcímek a mezőgazdaságban

Új támogatási jogcímeket hirdet a Vidékfejlesztési Minisztérium a juh, a nyúl, a cukorrépa, a fűszerpaprika és a szőlő- és gyümölcs ágazatokban tevékenykedő gazdák számára. A tárca célja a sokszínű mezőgazdasági termelés fenntartása, a vidéki foglalkoztatás erősítése és egyes jelentős értékkel bíró termékek versenyképességének segítése. A támogatások igénylésére napokon belül lehetőség nyílik.

Hírek 2013.09.02.

Módosul a vadkár megtérítési szabálya

A mezei nyúl és a fácán okozta mezőgazdasági kárt jövő március közepétől nem kell megtérítenie a vadászatra jogosultnak - a szabályt az új Polgári Törvénykönyvvel (Ptk.) összefüggő agrár- és környezetvédelmi részletszabályokat felölelő törvénytervezet tartalmazza.

Hírek 2013.05.27.

Új elemekkel bővül a háztáji program

Új tenyésznyúl telepet avatott Poprády Géza, a Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára Gödöllőn, a Haszonállat-génmegőrzési Központ területén. A most elkészült központ biztosítja majd a Magyar óriás nyúl genetikai hátterét.

Szakfolyóirat > 2004/4 > Állattenyésztés Nyúl nyúltenyésztés biostimuláció

Biostimuláció a nyúltenyésztésben

Ivarzás-serkentés természetes úton A mai modern árutermelõ telepeken általában 42 napos szaporítási ritmust, ún. ciklikus szaporítást alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy az anyákat a fialás utáni 9-11. napon termékenyítik újra. Mivel a tejtermelésért és a szaporaságért felelõs hormonok antagonizmusa miatt a szoptató anyák gyengébben ivarzanak és emiatt rosszabbul vemhesülnek, szükségünk van olyan módszerekre, melyek a szoptató anyáknál serkentik (szinkronizálják) az ivarzást, és végeredményben így jobb szaporasági mutatókat érhetünk el.

Szakfolyóirat > 2003/10 > Állattenyésztés Nyúl Termelő tenyésztés

Szaporítási ritmus a nyúltenyésztésben

A házinyúl közismerten szapora állatfaj. Ezt részben a világra hozott népes alomnak, részben a gyakori fialásnak köszönheti. A nyúltenyésztõk évszázadokig „megfeledkeztek” a nyulak híres szaporodó képességérõl és az ún. sporttenyésztésnek köszönhetõen évente csak 3-4 alkalommal fialtatták az anyákat. A nagy nyúltelepeken a gazdaságosság lett az egyik kulcsszó. ehhez pedig minél jobban ki kellett használni az állományok képességét. „Felfedezték”, hogy az üregi anyanyulak a reprodukciós idõszakban, kora tavasztól õszig, közvetlen fialás után párzanak és jó táplálóanyag ellátottság esetén vemhesülnek is.

Szakfolyóirat > 2003/8 > Állattenyésztés Nyúl Hús Takarmány

A házinyúl húsa

A házinyúl húsa étrendi szempontból ideálisnak tekinthető. A többi gazdasági állatfajjal összehasonlítva (1. táblázat) fehérjében gazdag, zsírban szegény, kifejezetten sovány hús, nagyon alacsony a koleszterin tartalma (2. táblázat), bizonyos vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag. Kevesebb a telített és több a táplálkozási szempontból hasznos telítetlen, ezen belül a többszörösen telítetlen zsírsavak aránya (3. táblázat).

Szakfolyóirat > 2001/8 > Állattenyésztés Nyúl nyúltenyésztés

Egyfázisos tartásrendszer a nyúltenyésztésben

A tenyésztési munkáknál a szinkronizálás valamennyi állatfajnál az egyik legfontosabb tényezõ, sõt az intenzív tartásnál elemi szükséglet. A házinyúl tenyésztésében is eredményes a következõkben leírt rendszer, amelyben az anyanyúl valódi ivari ciklusát és a rotációs tenyésztés-szervezést összhangba lehet hozni. Az egyfázisos tartásrendszerben egy ketreccsoportban/épületben a teljes termelési ciklusban a megszületett nyulak a saját ketrecükben maradnak a születéstõl az értékesítésükig. (Egy ketreccsoportban/épületben azonos korú és hasznosítású állatok vannak) A tenyészetben rendelkezésre álló férõhelyek 16 meghatározott ketrecegységbõl álljanak, melybõl 13 egység az anyáké és a leválasztott növendék nyulaké, 1 egység a bakoké, egy egység a tenyész utánpótlásé, 1 egység a parkoló nyulaké. A ketreceknek alkalmasnak kell lenni a tenyésztés és a hízlalás igényeinek.

Szakfolyóirat > 2001/4 > Állattenyésztés Nyúl tenyésztés

Kilátás a nyúltenyésztésben

Az elmúlt évtized nem tartozott a nyúltenyésztés „fényes napjai” közé. Az egész magyar mezõgazdaságot érintõ válság ennél az állatfajnál is érezhetõ volt: a takarmány ára lényegesen gyorsabban nõtt, mint a felvásárlási ár, a jövedelmezõség romlott, a termelés és az export csökkent. A kedvezõtlen változások ellenére fontos megjegyezni, hogy Kína és Belgium után még mindig mi vagyunk a világ harmadik legtöbb nyúlhúst exportáló országa

Oldalak: 3 / 3
1 2 3