Olaszország déli részén az agrárbizniszt a maffia különböző csoportjai irányítják, ahol a munkavállalók jelentős része rémes körülmények között dolgozik, hogy hasznot hajtson a bűnözőcsoportoknak.
Idén is jó termésre számítanak az ipari paradicsomtermesztéssel foglalkozó gazdálkodók.
A MATE és az ÖK kutatói arra keresték a választ, hogy a lakosság miként védekezhet a Magyarországon egyik legújabban megjelent és egyben legveszedelmesebb inváziós rovarral szemben.
Az egyre szélsőségesebb időjárás következményeivel sokkal hamarabb szembesülünk, mint korábban vártuk. Van, ahol már levették a paradicsomot az étlapról, annyira megdrágult.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) 15.000 paradicsom-, paprika-, tök- és uborkapalántát nevelt karitatív célra az idei esztendőben.
A Délalföldi Kertészek Szövetkezete és csaknem 500 tagja méltán lehetnek büszkék arra, amit 20 év alatt közösen megalapoztak. A korral haladva és annak elvárásai szerint az új komplex és minden igényt kielégítő, 10 ezer négyzetméteres logisztikai csarnokban már a robotok is megjelennek, amelyek a higiénikus csomagoláshoz és a hatékony tároláshoz is hozzájárulnak.
Nagy kihívások előtt áll a paradicsomtermesztés világszerte: a rovarkártevők, a növénybetegségek, valamint a munkaerő-problémák is komoly gondot okoznak a termelőknek. A Syngenta innovatív zöldségvetőmag üzletágának munkatársai világszerte azon dolgoznak, hogy a legjobb paradicsomfajták mellett megoldást nyújtsanak ezekre a kihívásokra is.
Átadták a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének (DélKerTÉSZ) új, 10 ezer négyzetméteres komplex logisztikai központját csütörtökön Szentesen, amely 2,7 milliárd forintból épült meg.
Kitörési lehetőséget kapnak a magyar zöldségek az extrém időjárás és az energiaárak emelkedése miatt átrendeződő piacon – derül ki az 500 szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ összefoglalójából.
A tavaszi fáradtság leküzdésére számos lehetőség kínálkozik azok részére, akik valóban egészséges életmódot folytatnak. A vitaminok tárházából, – amitől zeng minden hírverés –, nehéz a legjobbat kiválasztani, ráadásul az árak is az egekben vannak.
A szabadföldön termesztett zöldségfélék betakarításának idõszaka rövid, de fogyasztásuk folyamatos az év minden napján.
A kén fontos növényi tápanyag, noha a makroelemek (mezoelemek) közé sorolják, a nitrogénnél a foszfornál és a káliumnál lényegesen kevesebbet halmoznak fel belõle a növények.
Az elmúlt két esztendõben – az azt megelõzõ évekhez képest – az ipari paradicsomtermesztés jelentõsen bõvült, míg a hajtatott és a támrendszeres szabadföldi termesztés, amely a friss fogyasztás döntõ többségét adta, lényegesen nem változott.
Az elmúlt évben súlyos terméskiesést okozott a paprikán és a paradicsomon termésfoltosodás, fóliák alatt is (kőgyapoton) tömegesen jelentkezett a csúcsrothadás néven is ismert fiziológiai betegség. Annak ellenére, hogy a betegséggel sokat foglalkozott a szaksajtó, sok termesztő a pontos okával, a megelőzés és a megszüntetésének lehetséges módjaival nincs tisztában.
A szabadföldi paprika termesztésében az egyik legjelentősebb növényvédelmi problémát a vírusbetegségek okozhatják, ezért a termesztés meghatározó eleme a vírusvektor levéltetvek elleni védekezés. A vírusos betegségek következtében jelentősen csökken a növények termőképessége és romlik a termés minősége is, ezért a levéltetvek megfigyelését a kiültetés illetve kelést követően azonnal meg kell kezdeni sárga ragacsos lapokkal vagy sárga fogótálakkal.
A friss fogyasztásra termesztett paradicsomnál jóval nagyobb területet foglal el a szabadföldön, konzervipari célokra /sûrítmény, ivólé, savanyúság, paradicsompor, szárítmányok/ termesztett paradicsom. Kórokozóinak és kártevõinek egy része megegyezik a hajtatott paradicsoméval, melyeket az Agro Napló 2000/1-2. és 3. számában ismertettünk, így ezekre itt részletesen nem térünk ki. - A VÍRUSOS BETEGSÉGEK /paradicsommozaik, páfránylevelûség és a paradicsom nekrotikus elhalása/ elõfordulása, tünetei, jelentõsége és a védekezés módja a szabad földön és a hajtatásban azonos.
Az idõsebb kertészeknek nem új a támrendszeres paradicsomtermesztési technológia, hisz annak egy régi változata az ún. karós termesztés ismert volt. A korszerû támrendszeres paradicsom termesztés minden tekintetben egy intenzív termesztési mód, ahol a nagy termés és a jó minõség érdekében minden környezeti tényezõt úgy irányítanak, hogy az a növény számára kedvezõ, közel optimális legyen. Erre már a terület kijelölésénél is nagyon kell figyelni.
A zöldségtermesztés legnehezebb és legtöbb kockázattal járó része a palántanevelés, ezen belül is az egyik legtöbbet vitatott és legtöbb bizonytalanságot a földkeverékek megválasztása és használata jelenti. Ugyanakkor az elmúlt években lényeges változás volt tapasztalható, egyre több termesztõ tért át a gyenge minõségû kertiföldekrõl és gyepkockákról a tõzegalapú tápkockák használatára. Talán most a palántanevelési idény kezdetén nem árt néhány szót errõl szólni, hisz még meglehetõsen sok ezen a téren a bizonytalanság, és van néhány kertész, akinek szüksége van ilyen téren néhány tanácsra.
A világon mindenütt ismert és termesztett zöldségnövény a paradicsom, sajnos hazai termesztése az utóbbi években jelentõs mértékben visszaesett. Az elért termésátlagok is messze elmaradnak a nemzetközi élmezõnytõl, többek között ezért is rossz a szabadföldi paradicsom jövedelmezõsége. (1999-ben 5 500 hektár átlagában nem érte el a 25 tonnát.)
Hazai viszonylatban az ipari paradicsom a szabadföldi zöldségfélék között a 3. illetve 5. helyet foglalta el a termõterületet, és a 2. illetve 4. helyet a megtermelt mennyiséget tekintve. (Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács 1998-99.) Európai összehasonlításban ugyanakkor a magyarországi termelés csak 1% körül alakul!
Már megkezdődött az AKG- és az ÖKO-támogatások előlegkifizetése!
