A paradicsomot és paprikát károsító paradicsom barna termés-ráncosodás vírus (ToBRFV) rendkívül könnyen terjedő, jelentős veszteséget okozó, veszélyes károsító – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) legfrissebb közleményében, amit a hatósági honlapon tett közzé.
A hosszútávon gondolkodó gazdálkodók és termelők jogosan tehetik fel a kérdést, hogy ki és milyen irányba tartja az iránytűt, mi alapján és hogyan döntsenek, ha egy növénykultúrát ellepnek a nem várt, ám látható és károkozó, kúszó-mászó mumusok.
Megkezdődött hazánkban is a többszörösen díjnyertes YOOMTM paradicsom termesztése és forgalmazása. A következő hónapokban mintegy 300 ezer csomag kerül a különleges színű csemegéből a fogyasztók asztalára.
A piacokon, üzletekben már nagy mennyiségben kaphatók a hazai termelésű, friss primőr (fóliás illetve üvegházi) zöldségek: paprika, paradicsom, retek, uborka, fejes saláta, zöldhagyma, sárgarépa – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
A vitamindús és hasznos táplálkozásból nem maradhat ki és naponta fogyasztandó a paradicsom és a paprika, amely zöldségek ősidők óta immunerősítő hatást gyakorolnak az emberi szervezetre.
Kis mennyiségben már most is van hazai hajtatott (fóliás, üvegházi) paradicsom az üzletekben, de nagyobb mennyiségben áprilistól várhatóak a hazai primőr zöldségek, főként a paprika, a paradicsom és a kígyóuborka – közölte legfrissebb tájékoztatójában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
A kertészetben a jó terméshez szükséges a generatív-vegetatív egyensúly, ez utóbbi lényege: a nagy tapasztalattal rendelkező szakembergárda tudása és figyelme, ami a jó minőségű és mennyiségű termés záloga; ez pedig az Árpád-Agrár Zrt-nél adott, állítják a szentesi cég kertészeteiben.
A megvalósított fejlesztésekkel, az új technológiák alkalmazásával és a még szükséges további szakmai háttér biztosításával és lelkiismeretes hozzáértő munkával elérhető az a célkitűzés, hogy télen-nyáron hazai zöldség kerüljön az áruházak polcaira, a fogyasztók asztalára – vélekednek Szentesen, az Árpád-Agrár Zrt szakemberei.
A Szent István Egyetem (SZIE) kutatói hiánypótló vizsgálatokba kezdte annak érdekében, hogy kiszűrhetők legyenek a hamisított paradicsomsűrítmények egy szigorú minőségellenőrzési rendszer segítségével – közölte lapunkkal a felsőoktatási intézmény.
Hamarosan új, 2,5 hektáros, a legkorszerűbb technológiával felszerelt üvegház kezdi meg működését az Árpád-Agrár Zrt-nél, Szegváron – közölte a társaság lapunkkal.
A szabadföldön termesztett zöldségfélék betakarításának idõszaka rövid, de fogyasztásuk folyamatos az év minden napján.
A kén fontos növényi tápanyag, noha a makroelemek (mezoelemek) közé sorolják, a nitrogénnél a foszfornál és a káliumnál lényegesen kevesebbet halmoznak fel belõle a növények.
Az elmúlt két esztendõben – az azt megelõzõ évekhez képest – az ipari paradicsomtermesztés jelentõsen bõvült, míg a hajtatott és a támrendszeres szabadföldi termesztés, amely a friss fogyasztás döntõ többségét adta, lényegesen nem változott.
Az elmúlt évben súlyos terméskiesést okozott a paprikán és a paradicsomon termésfoltosodás, fóliák alatt is (kőgyapoton) tömegesen jelentkezett a csúcsrothadás néven is ismert fiziológiai betegség. Annak ellenére, hogy a betegséggel sokat foglalkozott a szaksajtó, sok termesztő a pontos okával, a megelőzés és a megszüntetésének lehetséges módjaival nincs tisztában.
A szabadföldi paprika termesztésében az egyik legjelentősebb növényvédelmi problémát a vírusbetegségek okozhatják, ezért a termesztés meghatározó eleme a vírusvektor levéltetvek elleni védekezés. A vírusos betegségek következtében jelentősen csökken a növények termőképessége és romlik a termés minősége is, ezért a levéltetvek megfigyelését a kiültetés illetve kelést követően azonnal meg kell kezdeni sárga ragacsos lapokkal vagy sárga fogótálakkal.
A friss fogyasztásra termesztett paradicsomnál jóval nagyobb területet foglal el a szabadföldön, konzervipari célokra /sûrítmény, ivólé, savanyúság, paradicsompor, szárítmányok/ termesztett paradicsom. Kórokozóinak és kártevõinek egy része megegyezik a hajtatott paradicsoméval, melyeket az Agro Napló 2000/1-2. és 3. számában ismertettünk, így ezekre itt részletesen nem térünk ki. - A VÍRUSOS BETEGSÉGEK /paradicsommozaik, páfránylevelûség és a paradicsom nekrotikus elhalása/ elõfordulása, tünetei, jelentõsége és a védekezés módja a szabad földön és a hajtatásban azonos.
Az idõsebb kertészeknek nem új a támrendszeres paradicsomtermesztési technológia, hisz annak egy régi változata az ún. karós termesztés ismert volt. A korszerû támrendszeres paradicsom termesztés minden tekintetben egy intenzív termesztési mód, ahol a nagy termés és a jó minõség érdekében minden környezeti tényezõt úgy irányítanak, hogy az a növény számára kedvezõ, közel optimális legyen. Erre már a terület kijelölésénél is nagyon kell figyelni.
A zöldségtermesztés legnehezebb és legtöbb kockázattal járó része a palántanevelés, ezen belül is az egyik legtöbbet vitatott és legtöbb bizonytalanságot a földkeverékek megválasztása és használata jelenti. Ugyanakkor az elmúlt években lényeges változás volt tapasztalható, egyre több termesztõ tért át a gyenge minõségû kertiföldekrõl és gyepkockákról a tõzegalapú tápkockák használatára. Talán most a palántanevelési idény kezdetén nem árt néhány szót errõl szólni, hisz még meglehetõsen sok ezen a téren a bizonytalanság, és van néhány kertész, akinek szüksége van ilyen téren néhány tanácsra.
A világon mindenütt ismert és termesztett zöldségnövény a paradicsom, sajnos hazai termesztése az utóbbi években jelentõs mértékben visszaesett. Az elért termésátlagok is messze elmaradnak a nemzetközi élmezõnytõl, többek között ezért is rossz a szabadföldi paradicsom jövedelmezõsége. (1999-ben 5 500 hektár átlagában nem érte el a 25 tonnát.)
Hazai viszonylatban az ipari paradicsom a szabadföldi zöldségfélék között a 3. illetve 5. helyet foglalta el a termõterületet, és a 2. illetve 4. helyet a megtermelt mennyiséget tekintve. (Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács 1998-99.) Európai összehasonlításban ugyanakkor a magyarországi termelés csak 1% körül alakul!
Változott az elektronikus gazdálkodási napló kitöltési útmutatója
