Partnereink hírei > X 2020.02.19.
Nők a mezőgazdaságban – Szalai Kitty és Lenkainé Barát Zsuzsa

Hogyan érvényesül egy nő a mezőgazdaságban? Miben különbözik egy női vezető a férfi vezetőtől? Elfogadja-e a szakma a női szakembereket?
Hogyan érvényesül egy nő a mezőgazdaságban? Miben különbözik egy női vezető a férfi vezetőtől? Elfogadja-e a szakma a női szakembereket?
Hogyan érvényesül egy nő a mezőgazdaságban? Miben különbözik egy női vezető a férfi vezetőtől? Elfogadja-e a szakma a női szakembereket?
Hogyan érvényesül egy nő a mezőgazdaságban? Miben különbözik egy női vezető a férfi vezetőtől? Elfogadja-e a szakma a női szakembereket?
Hogyan érvényesül egy nő a mezőgazdaságban? Miben különbözik egy női vezető a férfi vezetőtől? Elfogadja-e a szakma a női szakembereket?
Várvölgy műemlék templomát a 14. század elején Károly Róbert király uralkodása idején építették, a jelenlegi romantikus formáját 1899-ben kapta. Tornyából ma is messze hallhatóan kong az ország legrégibb harangja, melyet 1524-ben öntöttek. Várvölgyre utazunk, keressük a nagyjából ezerfős község első emberét, Barcza Balázs polgármestert, aki családjával 160 hektáron gazdálkodik.
Molnár Gábor útja nem volt egyenes a gyümölcstermesztésig. A fiatal gazda feleségével együtt ma már családi vállalkozást vezet, felügyeli a különféle munkaterületeket, magabiztosan és elhivatottan teszi, amit tennie kell. Vele beszélgettünk a gyümölcstermesztés rejtelmeiről, lehetőségeiről, családi vállalkozásukról.
Miközben egyre nagyobb hangsúlyt kap Magyarországon a családi gazdaságok megerősítésére való kormányzati törekvés, reményteljes az ágazat és annak szereplőinek felértékelődése. Hazánk kiváló természeti adottságai joggal jelenthetnek biztos megélhetést azoknak, akik tisztelik és szeretik a földet, becsülik a kemény munkát. S amikor egyre nagyobb igény mutatkozik a városlakók körében is az egészséges hazai élelmiszerre, talán kellő megbecsülés is jut majd mindazoknak, akik mindazt előteremtik. Sorozatunkban olyan apákat és fiúkat, szülőket és gyermekeket mutatunk be, akik a saját generációjuk értékeit – tapasztalati és tanult tudásukat – összeadva igazolják az „egy meg egy az három” képletet, amely alapjául a legjobb nevelési módszer, a példamutatás szolgál.
Egyikük – Bálint György – elmúlt százéves és az ország legismertebb agrárszakembere, másikuk pedig még fele annyi idős sincs – Sipos József –, mint az első, mégis rengeteg tapasztalattal rendelkezik. Közös bennük az agrárium szeretete, ami inkább már rajongás. Mindketten sokra tartják a gyakorlatot munkájukban, és szeretnék, ha minél több fiatal választaná hivatásának az agrárium valamelyik területét, mert szerintük ez mindenképpen megéri emberileg és anyagilag is, ha megvan az elköteleződés és az alapos szakmai tudás.
Az agrárium vitathatatlanul az elmúlt évek egyik sikerágazata, mivel fejlődése mindenki számára érzékelhető az országban. Ezt támasztja alá, hogy a gazdák – másokkal együtt – a veszélyhelyzetben is teszik a dolgukat, mindenki megelégedésére, ugyanis hazánkban most is van mint enni, és ez így is marad, erre a gazdálkodók szavukat adták. Az alábbiakban két olyan embert mutatunk be – Süle Katalint és Bárány Lászlót –, aki a maguk választotta munkaterületen, szarvasmarha-tenyésztésben és -tartásban, valamint a baromfitartásban és -feldolgozásban értek el eredményeket, sikerüket pedig maguknak köszönhetik.
Az egyik vállalkozó csapatjátékos, a másik teljesen egyéni, mindent maga csinál. Ám mindketten sikeresek! Ebből pedig az a következtetés vonható le, hogy a sikerhez vezető utak sokfélék, és nincs egyetlen – „tuti” recept, ami a siker titkát rejtené. Az viszont biztos, hogy a sikerhez nélkülözhetetlen a kitartás, a hit, az eltökéltség és a kemény, gyakran évtizedeken át tartó munka, továbbá még valami, ami egyéniséggé teszi a sikeres embert... Porkert Krisztián és Moldován András ilyenek és sikeresek.