Partnereink hírei > X 2022.01.12.
Védelem és energia! TRIKA EXPERT, 2 az 1-ben

2022-ben kerül Magyarországon piacra a Sumi Agro új talajfertőtlenítő rovarölőszere a TRIKA EXPERT.
2022-ben kerül Magyarországon piacra a Sumi Agro új talajfertőtlenítő rovarölőszere a TRIKA EXPERT.
Minden növénykultúra gyomirtásának megtervezése és előkészítése nagy körültekintést igényel, mert azokban az esetekben is számításba kell venni a kultúrnövényben lezajló detoxikálásához szükséges energiát és érzékenységet; amikor az alkalmazható gyomirtó szerek köre zavarba ejtően sok lehetőséget kínálnak a védekezésre. A szója viszont nem tartozik ezen termesztett növényeink közé, ugyanis esetében az engedélyezett hatóanyagok száma a két kezünkön összeszámolható – igaz ez abban az esetben, ha a szuper szelektív egyszikű irtó hatóanyagokat nem lajstromozzuk.
Ha Máté Péter szőlész lett volna, nagy valószínűséggel így énekeli híres dalát: Most védd, most vigyázz, hogy jól csináld, mert a legapróbb hibád, megbosszulja önmagát… Ennek a mottójára a Sumi Agro Hungary Kft. a szőlő növényvédelmi aktualitások témakörében néhány kardinális teendőre szeretné a tisztelt szőlőművelők figyelmét felhívni.
Mindannyiunk számára ismert tény, hogy a fogyasztók részéről alapvető elvárás, hogy a vásárolt termékek mindenféle – egészségre káros – szermaradéktól mentesek legyenek. Különösen igaz ez a növényi termékekre, amelyek növényvédő szereket (peszticideket) nem tartalmazhatnak.
A hazai szójatermesztés 200 éves múltjának megünneplésére a Sumi Agro Hungary Kft. munkatársai tisztelettel meghívják Önt egy egyedülállóan innovatív szántóföldi bemutatóra „a szója gyomirtásának jelenlegi lehetőségei és jövőképe” tárgyában.
A hazai szójatermesztés 200 éves múltjának megünneplésére a Sumi Agro Hungary Kft. munkatársai tisztelettel meghívják Önt egy egyedülállóan innovatív szántóföldi bemutatóra „a szója gyomirtásának jelenlegi lehetőségei és jövőképe” tárgyában.
A hazai szójatermesztés 200 éves múltjának megünneplésére a Sumi Agro Hungary Kft. munkatársai tisztelettel meghívják Önt egy egyedülállóan innovatív szántóföldi bemutatóra „a szója gyomirtásának jelenlegi lehetőségei és jövőképe” tárgyában.
Idén Ceglédre invitálta műhelymunkára a fiatal agrárvállalkozókat a Sumi Agro Hungary Kft. A két napos program a növénytermesztőket leginkább foglalkoztató kérdéseket taglalta interaktív módon. Szabó Roland, a Sumi Agro szakmai és termékmenedzsere az eddigi öt országos gyomfelvételezés során összegyűjtött adatokat elemezte őszi búza és kukoricakultúrában, a gyomnövények dominanciájára fókuszálva.
Idén Ceglédre invitálta műhelymunkára a fiatal agrárvállalkozókat a Sumi Agro Hungary Kft. A két napos program a növénytermesztőket leginkább foglalkoztató kérdéseket taglalta interaktív módon. A rezisztenciaproblémákról szóló előadását követően Labant-Hoffmann Évával beszélgettünk.
Az V. SUMIVERSITAS műhelymunkán Szabó Balázs, Dr. Mesterházy Ákos tanítványa, közös kutatásukra alapozott előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a kukorica csövén számos gombaféle fordul elő, közülük igen sok toxintermelő faj is.
A 2015-ös esztendő az almatermesztőknek nem volt egy átlagos év. Az országos alma termésátlag csak a fele volt a 2014-es évnek, az alma értékesítési ára viszont kedvezően alakult. A hosszú, meleg, csapadékmentes időszakok nagyon megviselték az ültetvények nagy részét. Ezek az időjárási tényezők kitűnő feltételeket biztosítottak az egyik legjelentősebb almabetegség, a lisztharmat (Podosphaera leucotricha) számára.
Agrárgazdasági és növényvédelmi szempontból is globális kérdéseket feszegettek az ez évi előadók Visegrádon, a SUMI AGRO HUNGARY KFT. által megrendezett XVI. KALÁSZOSGABONA fórumon. A hazai malomipar jelenlegi helyzetéről, illetve az aktuális kalászos vetőmaghelyzetről is hallhattunk beszámolókat
XV. alkalommal rendezte meg a Sumi Agro Kft. a visegrádi Gabonafórumot, soha nem tapasztalt érdeklődés kíséretében. Elmondható, hogy e tradicionális rendezvény a magas szintű előadásaival egyértelműen a hazai búzavertikum sikerét szolgálja. Az esemény valamennyi résztvevője talán egyetért abban, hogy búza átlagtermés szempontjából van még fejlődni valónk, a búzatermesztés lehetőségeit és jövőjét vizsgálva viszont elmondhatjuk, hogy minden adottságunk megvan ahhoz, hogy Európa élvonalába tartozzunk. Két előadás összefoglalóját közöljük az alábbiakban.
Minden újév új reményeket ébreszt bennünk, ugyanakkor minden újév új kihívásokat fogalmaz meg velünk szemben. A 2016-os év sem fog ellentmondani lényegében eme íratlan szabálynak. Különösen igaz ez a szőlőtermelésben, ahol számos esetben találkozunk hasonló évjáratokkal, de az adott év mégis más, mint a többi. A jó szőlőművelő elémegy az adandó problémáknak. Szakmailag felvértezve, minimalizálja az évjárathatás által előidézett termésdepressziót provokáló anomáliákat.
Idén Ceglédre invitálta műhelymunkára a fiatal agrárvállalkozókat a Sumi Agro Hungary Kft. A két napos program a növénytermesztőket leginkább foglalkoztató kérdéseket taglalta interaktív módon, úgy mint a fuzárium problémák kukoricában, a rezisztencia problémák a gyomirtásban, a gyomflóra változása az idő múltával, vagy a jól és rosszul bokrosodó gabonák gyomirtása. Eljött a status quo változásának ideje a mezőgazdaságban – hangsúlyozta Wirth László, a Sumi Agro ügyvezetője, utalva a modern technológia, a minőség, az innovatív megoldások irányába történő elmozdulásra. Az új termékeknek (Soleil, Yamato, Ergon Star, Sumicorn, Kamikaze), az egyedi megoldásoknak, ezáltal az új szegmensek meghódításának tulajdonítja az ügyvezető azt is, hogy az utóbbi öt évben a Sumi Agro forgalma megháromszorozódott. Megismerve a már most döntési helyzetben lévő, akár több ezer hektárért is felelős, e növényvédelmi megoldások felé bizalommal forduló fiatal agrárosokat bizton állíthatom, ők lesznek a status quo várt változásának fő mozgatórugói.
A Sumi Agro Hungary Kft. 2017. nyarán rendezett vajdabokori almavédelmi tanácskozásán számos, idei évre is hasznos információ hangzott el.
Sok állókultúrában jelent problémát a tő- és gyökérsarjak eltávolítása. A sarjak elvonhatják a tápanyagot (pl. szőlőben) a növények „értékes” részeitől. Megnehezítik a vegyszeres gyomirtást, hiszen a szisztémikus gyomirtó szerek számára (pl. glifozát) felszívódó felületet biztosítanak, minek következtében a kultúrnövények akár hosszabb távú károsodást is szenvedhetnek. Ráadásul a tősarjak búvóhelyül szolgálnak sok kórokozó és kártevő számára, gondoljunk csak a vértetűre.
Az évtizedek óta tartó globális felmelegedés hatásait mindannyian érezzük a Földön. Olvadnak a sarki jégtakarók, enyhébbek a telek, ugyanakkor egyre forróbbá válnak a nyarak a mérsékelt égövben, így hazánkban is. A forró, aszályos nyár negatív hatását a termesztett növényeink is elszenvedik, akár csak mi emberek, de a növények védekezési lehetőségei korlátozottak (viaszképződés, levélsodródás). A forró nyári napokon a napsugárzás következtében fellépő hősokk és napégés a két legfontosabb káros hatás, mely eltérő spektrumú sugárzások eredménye.
A Sumi Agro vállalat fontosnak tartja – hangsúlyozta Wirth László ügyvezető Visegrádon –, hogy az évente, immáron XVIII. alkalommal megrendezett Kalászos Gabona fórum rendezvényen a mezőgazdasági termelőket foglalkoztató aktuális témák kerüljenek fókuszba. A fórum felkért előadói a szakpolitika, a gabonapiac, illetve a termesztéstechnológiai szegmens elismert szakértői. A prezentációkból szemezgetünk.
Jóllehet a hazai szójatermesztés volumene az elmúlt években növekvő tendenciát mutat, az Európai Bizottság által a zöldítés környezeti hatékonyságának javítása érdekében a termelő típusú ökológiai fókuszterületeken (EFA) 2018. január 1-jétől bevezetett általános növényvédőszer-használati tilalma jelentős dilemma elé állította a termesztőket.
A hazánkban eddig leírt 6 muharfaj elterjedése és szántóföldi gyakorisága fajonként eltérő. A Setaria faberi (óriás muhar) Nyugat-Magyarországon már meghonosodottnak tekinthető és ma még jól körülhatárolható az elterjedési területe.
A 2018-as évben országosan csökkent a kukorica termésátlaga. Ennek biztos, hogy számtalan oka lehet, de talán ami a legszembetűnőbb a rendkívül hektikus csapadékeloszlás és az előző évekhez képest is csökkenő éves csapadékmennyiség.
Földi létünk egyik alapfeltétele a napsugárzás. A földfelszínt elérő sugarak nem mindegyike szükséges életünk során, sőt kifejezetten károsak az élőlényekre. Ezek az ultraibolya sugárzás és az infravörös sugárzás.
Az évtizedek óta tartó globális felmelegedés hatásait mindannyian érezzük a Földön. Olvadnak a sarki jégtakarók, enyhébbek a telek, ugyanakkor egyre forróbbá válnak a nyarak a mérsékelt égövben, így hazánkban is.
Globálisan – és így Magyarországon is – technológiai forradalom zajlik, amihez hazánknak igazodni, alkalmazkodni kell, a mezőgazdaság ugyanis a most zajló változások révén csúcstechnológiai ágazattá vált – mondta a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója szeptember elején a Sumi Agro Hungary Kft. XIX. – szokásos, éves – Kalászos Gabona Fórumán Visegrádon.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében terem a hazai alma több mint fele, ez az arány évtizedek óta nem változik. Az ültetvények szerkezete ellenben jelentősen átalakult az elmúlt egy évtizedben, mert egyre többfelé találkozhatunk a megyében jéghálóval fedett szuperintenzív kertekkel. Az itt megtermelt modern almafajták minősége és termésátlaga felveszi a versenyt a legjobb dél-tiroli kertekkel. A szigorodó termesztési feltételek miatt a növényvédelem nagy kihívások elé állítja a növényorvosokat, akik közül két kolléga osztotta meg tapasztalatait a Sumi Agro termékekkel kapcsolatban.
A Sumi Agro Hungary Kft. évnyitó szakmai fórumán a céget képviselő szakemberek – magyarországi és európai vezetők – optimistán ítélték meg a cég elmúlt években nyújtott teljesítményét, köztük a magyar leányvállalatét is. Az államigazgatás engedélyezéssel foglalkozó tisztviselője ugyanakkor felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy a növények védelmét szolgáló szerek engedélyeztetése, alkalmazása az unióban egyre körülményesebb, azaz a „nemzetközi helyzet fokozódik” ezen a területen.
Jóllehet a hazai szántóföldi növénytermesztés vetésszerkezetében a magas fehérjetartalmú növények részaránya csupán a töredékét képezi annak, ami a hazai igényeket képes lenne kielégíteni, az utóbbi időben bevezetett kiemelt uniós támogatások, a GMO-mentes szója iránti megnövekedett igény és a fehérjeimport csökkentése érdekében évről évre egyre több próbálkozás történik a szója magyarországi termesztésének felfuttatására. A fehérjeprogramokhoz illeszkedő, jövedelmező szójatermesztés azonban csak a technológiai elemek pontos betartásával és megfelelő szakmai felkészültséggel valósítható meg.
2019-ben komoly problémák adódtak a kalászfuzáriummal Magyarországon. Minden megyét kisebb-nagyobb mértékben érintett ez a járvány, rendkívül súlyos volt a helyzet Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben. Az őszi búza kalászhányás-virágzás időszakában csapadékos, hűvös volt az időjárás az elmúlt évben, az első fuzárium tünetek így viszonylag korán, már tejes éréskor megjelentek. Nem volt ritka a 4000–6000 ug/kg toxinszint a betakarított őszi búzákban.
A 2019-es év újra rávilágított arra – különösen az Alföld déli részén –, hogy a termelők többségénél az alkalmazott kalászvédelmi technológiák nem hozták a várt és remélt eredményeket, a toxineredmények az „egekben voltak”. Akadtak persze pozitív példák is, amik azt bizonyították, hogy nem volt lehetetlen küldetés a kalászfuzárium elleni védekezés a múlt évben sem.
A napraforgó-betakarítást segítő szükséges és elégséges beavatkozás az állományok deszikkálása. Ez a folyamat a természet által is biztosított, így a szükségszerűség sokszor vita tárgya a termelési gyakorlatban.
Első alkalommal rendezett online, interaktív rendezvényt a Sumi Agro Hungary Kft. A SUMIVERSITAS programsorozat az ifjabb növényvédős korosztályt igyekszik aktuális szakmai információkkal ellátni vendégelőadók, illetve saját kollégáik jóvoltából, immáron kilencedik éve.
A telt házas, SUMI AGRO Hungary Kft. által szervezett XX. Gabonafórumon a magas terményárak kapcsán felmerülő kérdések borzolták a kedélyeket egyrészről a malomipar, másfelől takarmányipari megközelítéséből a világpiaci tendenciák tükrében. Szó volt továbbá a növényvédelmi aktualitásokról, illetve a Sumi Agro bemutatta az új Trika Expert készítményt.
Ez még nem az az év, amikor drasztikus változását éljük meg a gombaölő szerek piacának átalakulását illetően. Ebben a szezonban még elérhetőek az eddig is forgalmazott termékek, nagy és kedvezőtlen változásokkal nem kell szembesülnünk; de a várható jövőkép nem ennyire felhőtlen.
A különböző kalászos gabonáinkon élősködő lisztharmatgomba fajok szinte egyidősek a növénnyel, a növénytermesztéssel. Annak ellenére, hogy az elmúlt több ezer év során a termesztéstechnológia gyökeresen átalakult, a kórokozók – szabad szemmel láthatóan – viszonylag keveset változtak. Ugyanazon tünetek voltak jellemzőek az ókorban, mint napjainkban.
Az álló évelő kultúrák törzs/tő hajtásainak, sarjhajtásainak az eltávolítása jól időzített, remekül megszervezett munkát, a tulajdonostól olykor komoly erőfeszítést igényel. Kérdés, kinek milyen lehetőség van a birtokában, mire alapozza ezt a munkaműveletet? A szőlőben többen berendezkedtek gépi, mechanikai törzshajtás eltávolításra.
Kicsit képzavarnak, esetleg badarságnak tűnik a főcím, de amennyiben pl. a kalászos csávázásra, annak előnyeire gondolunk, akkor talán érthető a választott cím. Persze nem csak a cím a fontos, hanem ami „alatta” van. Az olvasó figyelmét a cikk utolsó pontjáig, sőt még tovább is fenn kell tartani, legalábbis meg kell próbálni, amire kísérletet teszek.
A szántóföldi növénytermesztés során az utolsó növényvédelmi beavatkozás a deszikkálás, amely elsősorban a napraforgónál és az őszi káposztarepcénél, másodsorban a kukoricánál végzik el a termelők. A legnagyobb felületen hazánkban a napraforgót deszikkálják a termelők a vetésterület kb. 30%-án, kb. 200.000 hektáron, mert ennél a növénynél különösen indokolt az elvégzése. Hazánkban augusztus végén gyakran csapadékossá válik az időjárás, amely a természetes szárítási folyamatot lelassítja.
A SUMIVERITAS program védjegye a szakmában éppen aktuális témák boncolgatása és a fiatal szakmérnökök részére a tudás átadása. Hibrid módon, az ország 9 helyszínén kiscsoportos konzultáció keretében, online szakmai közvetítésekkel kiegészítve bonyolították az idei találkozót.
Az elmúlt években jómagam is számtalan szakcikket olvastam különböző elektronikus és nyomtatott sajtóban, ami az őszi kalászosok őszi gyomirtásával volt hivatott foglalkozni. Mondhatnánk, hogy a téma már lerágott csont, nem lehet újat mondani, ami megragadja a figyelmet.
2022-ben kerül Magyarországon piacra a Sumi Agro új talajfertőtlenítő rovarölő szere, a TRIKA EXPERT. A készítményt már több gazdálkodó személyesen is ismeri, mert hivatalos nagyüzemi kezelésben kipróbálhatta 2021-ben.
2022-ben kerül Magyarországon piacra a Sumi Agro új talajfertőtlenítő rovarölő szere, a TRIKA EXPERT. A készítményt már több gazdálkodó személyesen is ismeri, mert hivatalos nagyüzemi kezelésben kipróbálhatta 2021-ben.
A 2021-es esztendő a gyümölcstermesztők többségének jelentős jövedelemcsökkenést eredményezett. Hiába volt magas az értékesítési ára az őszibaracknak és a kajszinak, a tavaszi fagykárok okozta terméskiesés e növényeknél több mint 60% volt.
Idén debütál a Sumi Agro új készítménye, a Trika Expert, amelyet több helyszínes rendezvénysorozat keretében ismerhettek meg az érdeklődők. A starter hatású talajfertőtlenítő készítmény a talajlakó kártevők; mocskospajor, drótféreg és cserebogár pajor ellen védi a kukoricát és a napraforgót.
Cikkünk címe talán túlzónak tűnik, de kijelenthetjük, hogy az egyre erősödő hatóanyag-kivonási hullámban tényleg ünnepnap számba megy egy új inszekticid hatóanyag bevezetése a magyar növényvédőszer-piacon.
A COMBI-PROTEC csalitechnológiát korábban csak viszonylag szűk meggy-, cseresznye- és diótermelői kör ismerte. Legnagyobb várakozással a cseresznyelegyekkel és a dióburok-fúróléggyel küzdők várták engedélyezését, mely végül is 2021 májusában megtörtént.
Hazánkban a napraforgót és a repcét deszikkálják a termelők a legnagyobb felületen. A napraforgót a vetésterület kb. 30–40%-án, időjárástól függően, kb. 200–250.000 hektáron, a repcét gyakorlatilag a vetésterület 100%-án. A cél minden esetben az, hogy egyöntetűbb és gyorsabb legyen az állományok érése, könnyebb legyen a betakaríthatóság és lehetőleg ne kelljen szárítást alkalmazni a betakarítás után. Ez utóbbi szempont különösen felértékelődött az extrém magas energiaárak fényében.
A generációváltás lassú folyamat a mezőgazdaságban, viszont találkozom olyan programokkal – mint a Sumiversitas is –, amely ékes bizonyítéka annak, hogy egyre több fiatal szakember kerül döntési pozícióba, akik őszinte érdeklődéssel fordulnak a tapasztalt gyakorlati szakemberek felé, emellett fogékonyak az innovatív megoldásokra. A program megálmodója és megvalósítója a Sumi Agro cég, aki immáron 11 éve töretlenül színvonalas tartalommal, laza stílusú közegben teszi „menővé” a fiatalokat szakmai közösséggé összekovácsoló Sumiversitas-t.
Az elmúlt években jómagam is számtalan szakcikket olvastam különböző elektronikus és nyomtatott sajtóban, ami az őszi kalászosok őszi gyomirtásával volt hivatott foglalkozni. Mondhatnánk, hogy a téma már lerágott csont, nem lehet újat mondani, mi megragadja a figyelmet.
Nemzetközi meghívottak, hazai termelő partnerek, kereskedők ünnepelték a közelmúltban a Sumi Agro Hungary Kft. 30. születésnapját. A magyar cég a japán Sumitomo Corporation első, agrokemikáliák forgalmazására szakosodott leányvállalata a világon. Munkájuk kiemelkedő eredményeit fémjelzi, hogy a Sumi Agro Hungary üzleti modellje hazánkban 30 éve működik sikeresen, az ő példájukra több kontinensen, eddig összesen 37 országban került sor hasonló leányvállalat létrehozására. Wirth Lászlóval, a cég ügyvezetőjével a születésnapi ünnepség helyszínén, egy Duna-parti szálloda teraszán beszélgettünk.
A 2022-es esztendő különleges év volt a gyümölcstermesztők számára. Az évtizedek óta tartó lassú klímaváltozás 2022-ben katasztrofális aszályban nyilvánult meg, melynek negatív hatása több ponton is érintette a termelés egészét. Korszerű öntözés nélkül a gyümölcsültetvények nagy része a piac által elvárt minőségi árut nem volt képes előállítani. Hiába volt magas az értékesítési ára az őszibaracknak és a kajszinak, a tavaszi fagykárok és az aszály okozta terméskiesés e növényeknél több mint 30% volt.