Mérföldkövet jelent a hazai agrár-felsőoktatásban, hogy megszületett a régió legnagyobb agráregyeteme: új felsőoktatási intézmény jön létre Szent István Egyetem néven ez év augusztus 1-jén – tette közzé honlapján a SZIE, július végén amikor az újságírókkal ismertették Gödöllőn az új agrár-felsőoktatási intézmény megalakításának részleteit.
A jövő hónap elején megkezdődik az agrár-felsőoktatás integrációjának folyamata, amelynek részleteiről július 30-án tájékoztatják Gödöllőn a az új Szent István Egyetemen (SZIE) a sajtó képviselőit, és rajtuk keresztül a téma iránt érdeklődő nyilvánosságot.
A jövő év elejére Szent István Egyetem (SZIE) név alatt öt kampusszal, 20 ezer hallgatóval és 3500-4000 dolgozóval Magyarország egyik legnagyobb egyeteme jön létre – mondta Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója június második felében Kaposváron.
A hazai agrárkutatási hálózat nagy része is beolvad majd a gödöllői központú szuperegyetembe – közölte a Világgazdaség. Az integrációt előkészítő bizottságot vezető Gyuricza Csaba szerint az új intézmény képes lesz az oktatásban is lekövetni a mezőgazdaságban zajló forradalmi változásokat.
Az Aszálykockázat a Duna régióban (DriDanube) projekt szakértői által megfogalmazott észrevételeket és javaslatokat az elsivatagosodás és aszály elleni küzdelem világnapja kapcsán osztotta meg a Szent István Egyetem az Agro Naplóval.
Hat felsőoktatási intézményben már zajlik a modellváltás folyamata, hozzájuk hamarosan csatlakozik egy hetedik, emellett integrációk nyomán megújul az agrár-felsőoktatás is – erről az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára beszélt június közepén Budapesten, sajtótájékoztatón.
A magyar agrár-felsőoktatás a képzési helyek, a képzések szintjei és a szakok számát tekintve is rendkívül szétaprózódott – mondta, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója az M1 aktuális csatornán hírfolyamában június elején.
Méhészként vegyen részt a Szent István Egyetem által indított felmérésében! - A HAZAI MÉHÉSZETEK ÁLLAPOTÁNAK ÉS VÁLTOZÁSÁNAK FELMÉRÉSE
A Nemzetközi Tejszövetség 1957 óta minden év május utolsó keddjén – idén május 26-án – tartja a tej világnapját. Az egészséges táplálkozás alapvető részei a tej és a tejtermékek fogyasztása. Sajnálatos módon a hazai egy főre vetített átlagos éves tejfogyasztás lényegesen alacsonyabb, mint az Európai Unió állampolgárai által elfogyasztott tej és tejtermékek. A hazai tejfogyasztás növelése, valamint a minőségi tejtermelés és tejtermékek előállítása érdekében a Szent István Egyetem kutatói a tej jelentőségére és fontosabb tulajdonságaira hívják fel a figyelmet.
A biológiai sokféleség, azaz a biodiverzitás riasztó mértékben csökkent az elmúlt években, melynek hátterében a földhasználat változása, az élő szervezetek közvetlen felhasználása, a klímaváltozás, a környezetszennyezés, valamint az özönfajok térnyerése áll. A Szent István Egyetem fiatal kutatói ennek kapcsán új adatokkal támasztották alá, hogy vasútvonalak és vadetetők közelében is jellemző az agresszíven terjedő növényfajok térnyerése.
SZIE - Magyar Sajtó Napja
A hagyományokhoz híven idén is megrendezte a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara Gödöllői Ősz című gazdanapját. A rendezvényen az Agro Napló mint médiatámogató vett részt. A 16. alkalommal szervezett tanácskozás, és az azt követő szántóföldi bemutató ezúttal rendkívül nagyszámú érdeklődőt vonzott a Szárítópusztai Tangazdaságba, ahol a szántóföldi növénytermesztés aktualitásai mellett az energianövények termesztéséről és hazai felhasználási lehetőségeiről kaphattak értékes tájékoztatást a jelenlévők.
Május közepén a hazai agrár-felsőoktatás fellegvárában tartotta ünnepi ülését a Fajtakísérleti Innovációs Tanács (FIT). A Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának Növénytermesztési és Biomassza-hasznosítási Bemutatóközpontjában, Szárítópusztán találkoztak az elnökség tagjai és a meghívott vendégek, hogy szakmai tanácskozás keretében emlékezhessenek meg a résztvevők a FIT fél évtizedes fennállásáról.
A gödöllői Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karán az AXIÁL Kft. és a Fendt erőgépeket gyártó AGCO cég jóvoltából új tanulmányi labort adtak át az egyetem évzáró ünnepségét követően.
A bioetanol-gyártás az elmúlt másfél évtizedben hazánkban komoly sikereket ért el, szerepünk Európában jelentős. A hazai bioetanol és társtermékei kukoricából készülnek, évi kb. 2,0 millió tonna kerül feldolgozásra. A főtermék mellett képződő DDGS, CGF és még néhány termék is jelentős hozzáadott értéket képviselnek a natúr takarmánykukoricához képest. A gyártással csökkennek a kukoricafelesleggel járó gondjaink is. A bioetanol-gyártást mindezek ellenére kezdettől fogva komoly kritikák is érik, ezek újabban EU-s fórumokon is hangot kapnak. A piac szereplőinek segítségével utánajártunk a bio-etanol szegmensét érintő legaktuálisabb tudnivalóknak.
Immár hatodik alkalommal gyűlt össze az állattenyésztési szakma színe-java a Szent István Egyetem Tudásközpontjában, hogy közel 40 szakmai előadás keretében vitassák meg az állattenyésztés, a genetika, a biotechnológia és a takarmányozás kérdéseit.
Jelentős a kockázata az aflatoxin szennyezettségnek kukoricában – mutatott rá Párkányi Gábor, az SGS üzletágvezetője Siófokon, az év végi Portfolio konferencia kerekasztal-beszélgetésén. Ebben nagy a felelőssége az élelmiszerlánc valamennyi tagjának a nemesítőktől, a termelőkön át, a kereskedőkig bezárólag – mutatott rá Sándorfy András, a DAS marketingvezetője. A biztonságosan és kockázat nélkül fogyasztható élelmiszerek, illetve a takarmányok biztonsága egyre nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon. Körbejártuk az aflatoxin kérdést.
Együttműködési megállapodást kötött a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület az AGROmashEXPO-n a Szent István Egyetemmel, az Agrármarketing Centrummal, a Magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, továbbá a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központtal.
Mosonmagyaróvárról Gödöllőre, az új Szent István Egyetemre utaztunk, ahol ugyancsak a kutatói együttműködésekben és az összefogásban látják az oktatás jövőjét. Az agrárképzés megújításával igyekeznek először Európa, majd a világ élvonalába jutni.
Bemutatkozott az alapítványi fenntartásban február 1-jétől Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) néven tovább működő gödöllői Szent István Egyetem (SZIE) leendő kuratóriuma a felsőoktatási intézmény székhelyén.
Szilveszterkor leállnak a Nébih szakrendszerei
