Zajlik a terület- és állatalapú közvetlen támogatásokhoz kapcsolódó előlegfizetés, eddig 125 ezer gazdálkodó kapott már utalást, a kifizetések ütemesen folytatódnak – mondta Feldman Zsolt.
Napjainkban a globális klímaváltozás hatása erőteljesen érezhető, melynek következtében jellemzően szélsőséges időjárási körülmények uralkodnak, elég csak belegondolnunk az elmúlt évek hőmérséklet és csapadék viszonyaira, térbeli és időbeli eloszlására.
A betakarításra rányomta bélyegét az Ukrajna európai gabonaexportja által okozott nehéz gabonapiaci helyzet, ezért itthon fenntartják az importkorlátozást – jelentette be Feldman Zsolt.
Magyarországnak, a magyar termelőknek megérné többet foglalkozni szójával, amelynek piaca világszerte keresleti, termesztése hazai viszonyok között is egyértelműen nyereséges, és jól beilleszthető a fenntartható vetésforgóba is.
Befejeződött az őszi betakarítás Békés vármegyében. A gazdák az alacsony felvásárlási árak és a túlszaporodott pockok kártétele miatt elégedetlenek.
A fémzárolt vetőmagfelhasználás csökkenésére számítanak a hazai vetőmagágazat szereplői.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara legfrissebb jelentése alapján készült helyzetkép.
A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület minden évben megrendezi hagyományos fajtabemutató road-showját, amelynek 2023. augusztus 29-én Hobolon a Pap és Papp Kft. adott otthont.
A magyar gazdák agrártámogatásai a 2027-ig tartó időszakban is biztosítottak, folytatódhat tehát mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk teljes körű, átfogó megújítása – szögezte le Farkas Sándor.
Mind mennyiségben, mind minőségben jó termést takaríthatnak be kukoricából, napraforgóból és szójából a gazdák a Tiszántúlon.
A hazánkban termesztett GMO-mentes szójának nagy értéke van a nemzetközi piacon. Nemcsak az emberi táplálkozásban, hanem az állati takarmányozásban is fontos szerepet tölt be a fehérjenövény. A zöldítési program miatt is jelentős támogatást élvez a szója, így 2014. évről a 2015. évre jelentősen megnövekedett a szója termőterületek nagysága (80%-kal) és a termesztő gazdák száma is (165 %-kal). A 2014. év időjárása kedvezett a szójának, azonban a 2015. év már nem. Ez tükröződik az országos termésátlagokban is, 2, 69 t/ha és az 1, 9 t/ha mennyiségeket tekintve. A sikeres szójatermesztés sok tényezőtől függ. Fontos a fajtaválasztás és a megfelelő technológia, növényvédelem alkalmazása. A meleg, magas páratartalmú folyóvölgyek a legalkalmasabbak a pillangós virágú növény számára. A helytelenül végzett gyomirtás például 30 %-kal is visszavetheti a termésátlagot. A gümőzést is sok tényező befolyásolja: fontos a vetéskori és csírázáskori talajhőmérséklet, a termőföld levegőzöttsége és nitrogénellátottsága is. A szójatermesztő gazdáknak a BIOFIL Szója és a BIOFIL talajspecifikus baktérium készítményünkkel segíteni szeretnénk, és támogatni a szép, egészséges növényt, a bőséges és jó minőségű termést azáltal, hogy a gümőzés folyamatát termékeinkkel erősítjük, biztosabbá tesszük.
Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! – a tőle megszokott lendületes felvezetéssel kezdte előadását Szanyi István Szegeden, a Gabonakutató Dél-Alföldi Fórumán. Meg kell találnunk azokat a pontokat – hangsúlyozta –, amelyekhez kapcsolódva, a globális trendekhez és irányokhoz alkalmazkodva gazdaságosan és biztonságosan tudunk termeszteni.
A zöldítési és a fehérjeprogramokhoz illeszkedő, jövedelmező szójatermesztés csak a termőhelyi adottságoknak megfelelő fajták használatával valósítható meg. A köztermesztésben alkalmazott korszerű fajtákkal hektáronként 3–4 tonnás vagy akár ennél magasabb termések is elérhetők az üzemi gyakorlatban. A biztonságos szójatermesztés szempontjából azonban nemcsak a megfelelő fajta, hanem az ellenőrzött minőségű, fémzárolt vetőmag használata is kiemelt jelentőségű.
Az eredményes szójatermesztés megkívánja a gazdától a megfelelő gondosságot, odafigyelést és szakmai tapasztalatot. A szója olyan területeken is meghonosodott hazánkban, ahol a klíma- és talajviszonyok nem optimálisak a növény számára.
A hazai vetésszerkezet nagyon egysíkú, mondhatni gabonahangsúlyos, a változást kezdeményező korábbi lépésekkel csak minimális eredményt lehetett elérni ezen a területen — mondta el Dr. Gyuricza Csaba, az MVH elnöke Pécsett telt ház előtt, a Karintia SzójaRoadShow Baranya megyei állomásán.
A zöldítési és a fehérjeprogramokhoz illeszkedő, jövedelmező szójatermesztés csak a termőhelyi adottságoknak megfelelő fajták használatával valósítható meg. A köztermesztésben alkalmazott korszerű fajtákkal hektáronként 3–4 tonnás vagy akár ennél magasabb termések is elérhetők az üzemi gyakorlatban. A biztonságos szójatermesztés szempontjából azonban nemcsak a megfelelő fajta, hanem az ellenőrzött minőségű, fémzárolt vetőmag használata is kiemelt jelentőségű.
A zöldítési és a fehérjeprogramokhoz illeszkedő, jövedelmező szójatermesztés csak a termőhelyi adottságoknak megfelelő fajták használatával valósítható meg. A köztermesztésben alkalmazott korszerű fajtákkal hektáronként 3–4 tonnás vagy akár ennél magasabb termések is elérhetők az üzemi gyakorlatban. A biztonságos szójatermesztés szempontjából azonban nemcsak a megfelelő fajta, hanem az ellenőrzött minőségű, fémzárolt vetőmag használata is kiemelt jelentőségű.
Klasszikusok és újdonságok, valódi technológiai innovációk a változatos tavaszi vetésforgó összeállításához. Több termés, nagyobb biztonság. Fenntartható módon, évről évre.
A Gabonakutató Nonprofit Kft. idei kukorica és szója portfóliója igen sok lehetőséget kínál a termelőknek arra, hogy a legmegfelelőbb fajtát válasszák. Nemesítési hagyományainkat továbbvisszük a minden évben újdonságokkal jelentkező kínálatunkban, melynek a jó termőképesség mellett a stabilitás adja az igazi értékét.
A szójakérdést kiemelt figyelem övezi az utóbbi időszakban, hiszen a GMO-mentességünk megőrzése, és az egy lépcsőfokkal való feljebb lépéshez szükséges, hogy hazai forrásból biztosítsuk a fehérjeszükségletet – mondta V. Németh Zsolt az FM államtitkára december elején Győrváron, a Karintia Szója Roadshow első állomásán.
A szója az egyik legértékesebb szántóföldi növényünk, köszönhetően a magjában található olajnak, a magas fehérjetartalomnak és az értékes vitaminoknak. A Magyarországon termelt szójamennyiség messze alatta marad a hazai állattenyésztés és élelmiszeripar szükségleteinek, így jelentős importra szorulunk.
Ugrásszerűen nőtt az idén a hazai szójatermő terület az új fehérjetámogatásnak köszönhetően, azonban a termés elmaradt a várt mennyiségtől. A támogatási rendszer újdonságai és a terméskiesés miatt lesznek elutasított támogatási kérelmek is.
A takarmánypiac dilemmái V. rész
A takarmánypiac dilemmái IV. rész
Az eredményes szójatermesztés megkívánja a gazdától a megfelelő gondosságot, odafigyelést és szakmai tapasztalatot. A szója olyan területeken is meghonosodott hazánkban, ahol a klíma- és talajviszonyok nem optimálisak a növény számára. Az idei évben a szójatermesztők köre jelentősen bővült, a vetésterület növekedett.
Interjú Matthias Krönnel, a Duna Szója Összefogás vezetőjével
A szója vetésterülete idén több mint 65 000 hektár, vagyis az előző évhez képest több mint 50%-kal nőtt. Több kezdő szójatermesztő szembesül a termesztés során felmerülő technológiai nehézségekkel, hiszen ez a kultúra nagy odafigyelést igényel, ahogy a profi szójatermesztők mondják: „a szójatermesztést tanulni kell”. A leggyakrabban előforduló termelői kérdéseket gyűjtjük össze SZÓJARÁDIÓ című, több hónapon keresztül futó összeállításunkban.
A szója vetésterülete idén több mint 65 000 hektár, vagyis az előző évhez képest több mint 50%-kal nőtt. Több kezdő szójatermesztő szembesül a termesztés során felmerülő technológiai nehézségekkel, hiszen ez a kultúra nagy odafigyelést igényel, ahogy a profi szójatermesztők mondják: „a szójatermesztést tanulni kell”. A leggyakrabban előforduló termelői kérdéseket gyűjtjük össze SZÓJARÁDIÓ című, több hónapon keresztül futó összeállításunkban.
Hat részes cikksorozattal kívánja e neves, - Popp József, Fári Miklós, Harangi-Rákos Mónika, Dudits Dénes alkotta - szerzőgárda bemutatni a fehérjetakarmány piac helyzetét és kilátásait az EU-ban és Magyarországon, továbbá feltárni a GM növények termesztésének és nemzetközi kereskedelmének összefüggéseit. A fehérjenövény termesztése az EU szántóterületének csupán 3%-át foglalja el, ráadásul az elmúlt 15-20 évben a száraz hüvelyesek termesztése 30%-kal, a szójababtermesztés pedig 12%-kal esett vissza a támogatások ellenére. Ez a tendencia növeli az EU jelenlegi riasztó mértékű importfüggőségét fehérjehordozó takarmányból, ezért az állattenyésztés rendkívül sebezhetővé vált az áringadozással szemben. Az EU-ban a fehérjetakarmány önellátottsága 30%, ezen belül a szója és szójaliszt esetében csupán 3% körül alakul. A behozatal évi 20 millió harmadik országokban megművelt hektárnak, azaz az EU szántóterületének közel 20%-ának felel meg. A problémát súlyosbítja, hogy a nem engedélyezett GMO-k csekély mértékű jelenléte is megakadályozhatja az importot, ami nagyon költséges az európai takarmányipar számára. Az importfüggés enyhítését célozza a KAP keretében bevezetett zöldítési támogatás, valamint a fehérjenövények termesztéséhez nyújtható szubvenció.
A szója vetése megkezdődött, az előzetes adatok alapján a szója vetésterülete várhatóan 50%-kal nőtt a tavalyihoz képest. Több kezdő és gyakorló szójatermesztő is szembesülhet a technológiai nehézségekkel, hiszen ez a kultúra igencsak nagy odafigyelést igényel, ahogy a profi szójatermesztők mondják: „a szójatermesztést tanulni kell”. A leggyakrabban előforduló termelői kérdéseket gyűjtjük össze SZÓJARÁDIÓ című, több hónapon keresztül futó összeállításunkban.
Az eredményes szójatermesztés megkívánja a gazdától a megfelelő gondosságot, odafigyelést és szakmai tapasztalatot. A szója olyan területeken is meghonosodott hazánkban, ahol a klíma- és talajviszonyok nem optimálisak a növény számára. Az idei évben a szójatermelők köre bővülni, a szója vetésterülete jelentősen növekedni fog.
A fenntarthatósági védjeggyel ellátott szójatermékek felfutását várja a piacon a piacvezető szójatanúsító cég. A szója a boltok polcain külön nemigen jelenik meg, csak feldolgozott formában. Mégis a szabványok kibocsátói abban bíznak, hogy az egyre inkább slágernek bizonyuló zöld termékek térhódításával a „fenntartható szója” iránti étvágy is feltámad.A nyugati világ élelmiszerfogyasztási szokásai tarthatatlan terhet rónak a Földre. Szemléletes példa erre a szója esete. A főképp takarmányként hasznosított növény globális termelése kétszeresére nőtt az elmúlt két évtizedben és 2050-ig várhatóan újra megduplázódik a világnépesség gyarapodása és a növekvő húsfogyasztás nyomán. A bővülés túlnyomó részéért – megközelítőleg négyötödéért – Dél-Amerika felel, ahol a szójaterület 17 millió hektárról 46 millió hektárra nőtt 1990 és 2010 között.
A szójatermesztés sikerességét alapvetően meghatározza a fajtaválasztás. A jó termés- eredmény eléréséhez ismerni kell a ter- meszteni kívánt fajta ökológiai és technológiai igényeit, reakcióit, ugyanakkor tisztában kell lennünk az adott termőterület ökológiájával és saját technikai lehetőségeinkkel is. Egy-egy fajta a legbiztonságosabb és legnagyobb termést ott adja, ahol a klimatikus és talajviszonyok, a technológiával összhangban, a fajta igényeinek leginkább megfelelnek. Adott területen termeszthető fajtát leginkább annak tenyészideje határozza meg. Emellett figyelembe kell venni a termesztési célt is, amely meghatározza a maghéj és a köldök színét.
Szójában a SOLVITIS lombtrágyák és a KONDISOL növénykondicionálók már két kezelés után is jelentős, 5–15% termésnövekedést eredményeztek a lombtrágyával nem kezelt, vagy a kezelt kontroll táblarészekhez képest az elmúlt 3 év szélsőséges időjárási körülményei között (néhány adat 2014. évből a Dél-Dunántúlról).
A cikk megírásakor nem gondoltam arra, hogy a 2014-es év is, akár a többi, elszáll mint egy sóhaj. Az foglalkoztatott, hogy a szójáról tervezett írások időben, jó színvonalon, elképzeléseinknek és szándékainknak megfelelően kerüljenek az olvasók elé. Pontosabban ne csak megjelenjenek a lapban, hanem hasznára legyenek a szójatermesztéssel foglalkozó gazdálkodónak. Bár több pozitív visszajelzést, és jószándékú kritikát egyaránt kaptunk, abban bízunk, hogy írásaink elérték céljaikat és segítettek egy-egy jó döntés meghozatalában. Szerzőink a terület legkiválóbb hazai képviselői, akik hosszú évtizedek óta foglalkoznak, foglalkoztak a szója termesztésével, feldolgozásával és felhasználásával. Közleményeinkben – a havilap adta lehetőségek keretein belül – bemutattuk a termesztéstechnológia azon fontos területeit, amelyek ismerete elengedhetetlen a sikeres gazdálkodáshoz. Nincs lehetőség felsorolni valamennyit – visszakereshetők az Agronapló számaiban –, ám fontosnak tartom újólag is felhívni a figyelmet egynéhányra. A szántóföldön termelt növényfajok számának drasztikus csökkenése különösen felértékeli a táblakiválasztás és növényi sorrend (elő- és utóvetemény) jelentőségét, a talaj kultúrállapotát.
A Galldorf Takarmánygyártó és Kereskedelmi Zrt. tevékenységének rövid bemutatása a megalakulástól napjainkig
Jóllehet a szója évezredek óta az egyik legfontosabb táplálék a Kelet országaiban – meghatározó szerepet töltött be a magas népsűrűség kialakulásában –, a világ nyugati felén csak lassan nyert elfogadottságot. A szójabab-termelés és -felhasználás amerikai és európai terjedésével, a takarmányozási célú alkalmazásával párhuzamosan fokozatosan követelt helyet magának a humán táplálkozásban is.
Az Agro Napló és a Magyar Szója Nonprofit Kft. 2014. évi közös vállalkozása a „Szója Oskola” cikksorozat elindítása volt, azzal a céllal és szándékkal, hogy praktikus, gyakorlatias, használható ismereteket közvetítsünk gyakorló gazdák számára. A szerzők a hazai szójatermesztés - feldolgozás - felhasználás és kereskedelem jeles művelői, akik képesek ismereteik, tapasztalataik közérthető átadására. Az olvasói visszajelzések, továbbá a szakmai rendezvények (Szójakonferenciák, fajtabemutatók stb.) kiemelt érdeklődése igazolja, hogy komoly igény van e kultúra megismerésére, termesztéstechnológiájának elsajátítására az eredményes termesztés érdekében.
Az előrejelzések szerint az októberben kezdődő 2014/2015. gazdasági évben a folyó szezonénál is nagyobb, akár rekord szójababkínálatra lehet számítani a világon. A szójabab keresletét ugyanakkor – versenyképesebb áraik miatt – a helyettesítő termények (elsősorban repcemag) szintén gazdagnak ígérkező kibocsátása mérsékelheti, így a főbb exportőr országok átmenő szójababkészletei akár többszörösére növekedhetnek. A kiélezett verseny ezért nemcsak a szója-, hanem az egész olajnövény-ágazatban jelentős nyomást gyakorolhat a terményárakra.
A szójatermelési technológia egyik legkritikusabb művelete a betakarítás, amelynek a veszteségeit és minőségét jelentősen befolyásolják a termesztéstechnológia megelőző műveletei is. Mindenek előtt jó magágykészítés, amely egyenletes, sík talajfelszínt hagy hátra, ahol a betakarítógépek alacsony tarlómagassággal tudnak dolgozni. Nagyon fontos az állomány gyommentesen tartása is. A gyomos állományban csökken a betakarítógépek teljesítménye, megnőnek a veszteségek.
Az aratás a szójatermesztés egyik legkritikusabb munkája. Meleg őszi napokon a szója gyorsan szárad. Akkor tekinthető érettnek, és arathatónak a legkisebb veszteséggel, amikor a csúcsi fürt hüvelyeiben a magvak teljesen kifejlődtek, a fajtára jellemző színűek és a növény levelei mind lehullottak (1. kép). A szója magja ebben az állapotban 14–18% vizet tartalmaz. A betakarításkori veszteség nagyságát a talaj felszíne, a tábla gyomossága, az időpont helyes megválasztása, az aratott fajta valamint a kombájn szakszerű beállítása határozza meg.
A magyarországi vetőmag-előállítás Európa, sőt büszkén mondhatjuk, hogy a világ élvonalába tartozik. Magyarországon a vetőmag-előállítás és -forgalmazás állami ellenőrzés alatt áll, így a földbe kerülő vetőmag minősége stabilan fenntartható, ami a nemesítők, fajtatulajdonosok, vetőmag-előállítók és gazdálkodók közös érdeke. Ezt a feladatot a Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alá tartozó Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága (NÉBIH NKI) látja el 7 területileg illetékes Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságához tartozó Vetőmag- és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály (KH NTI VSZFO) révén.
Magyarország klimatikus adottságait nagyfokú változékonyság jellemzi, a meteorológiai tényezők határozzák meg leginkább a biomassza produkció nagyságát.
A szója növényvédelmét tekintve a legnagyobb kihívást a szója gyomirtása jelenti. Rovartani problémák és kórtani megbetegedések csupán alkalmi jelleggel, fogékony fajták esetén, szélsőséges körülmények között jelentkezhetnek. Ezek meglepetésszerű fellépése viszont jelentősen nehezíti a védekezések időszerűségét, indokoltságát és gazdaságosságát.
A hazai alapanyagú egészségvédő élelmiszerek részarányának növelésére 9 taggal, 6,5 millió forint alaptőkével megalakult a Magyar Szója Nonprofit Kft.
Amikor fajtát választunk, néhány dolgot meg kell fontolni, amelyek közvetlenül befolyásolják az elérhető hozamot és nyereséget. A maximális termés-potenciál genetikailag meghatározott minden egyes fajtánál. A maximum azonban csak megközelíthető, szakszerű és gondos agrotechnika és a fajta igényeinek mindenben megfelelő környezeti feltételek mellett. Ezek a feltételek azonban maradéktalanul ritkán fordulnak elő.
Összevetve a többi szántóföldi növénnyel, a szója esetében sokkal kisebb figyelmet szentelünk a tápanyagellátásnak. Ennek nyilvánvaló oka, hogy a szójának, mint pillangósvirágúnak a légköri nitrogén megkötésére való képessége biztosítja a nitrogénigény nagy részét és így a tápanyag-gazdálkodási technológia egyik meghatározó eleme, nevezetesen a nitrogéntrágyázás, nem kap jelentőséget. Annak ellenére, hogy a szója a többi tápelem tekintetében sem tekinthető a legnagyobb tápelem-igényű, ill. legjobb tápelem-hatásokat felmutató kultúrának, több olyan pontot is (foszfor- és kálium-utánpótlás, ill. specifikus mikroelem-ellátás) is szükséges részletesebben bemutatni, ami a növénytáplálás oldaláról fontos elem.
2014. február 20-án az országházban a „Célkeresztben a GMO-k mezőgazdasági felhasználása“ címmel országgyűlési nyílt napot rendeztek. A vetőmag-előállítóként, -forgalmazóként és -kereskedőként egyaránt érintett Karintia Kft. vezetője, Bene Zoltán a szója magyarországi ter- mesztését is ösztönző Duna Szója kezdeményezésről adott tájékoztatást.
A szója a hüvelyesek közül az egyik legsokoldalúbban hasznosítható növényünk, amely a kedvező beltartalmi paramétereinek köszönhetően emberi táplálkozásra és állati takarmányozásra, valamint széles körű ipari feldolgozásra egyaránt alkalmas.
Környezeti igények, növényi sorrend, talajművelés A szója – tágabb értelemben az abraktakarmány hüvelyesek – termesztése számos közvetett előnnyel is jár, amelyeket az ún. „nem forintosítható” kategóriába sorolunk, s amelyek kétségtelenül léteznek és hatnak. Mindezek a tapasztalt gazdák előtt ismertek, akik mindent megtesznek annak érdekében, hogy ezen hozadékokat profitra váltsák. Azt gondoljuk, hogy a szójatermesztéssel ismerkedők számára hasznosak lehetnek az alábbiak:
Kutatás, nemesítés, fejlesztés a csongrád megyei Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. szemszögéből
Amikor a lap Főszerkesztője felkért arra, hogy az Agro Napló „Szójaoskola 2014” sorozatához – írjak bevezető sorokat, úgy véltem, hogy nem lesz nehéz dolgom. Szójáról napokig lehet beszélni, írni pedig akár egy életen át is lehet, még Magyarországon is. Nem kell mást tennem, mint mesélni a szója eredetéről, származásáról, fontosságáról az emberi táplálkozásban, jelentőségéről a takarmányozásban és arról, hogy szójából (és alkotóiból) több száz féle terméket készítenek. Aztán arról is írok, hogy nincs a földtekén még egy olyan növény, amely hozzá hasonló területnövekedéssel dicsekedhetne, már ha egy növény dicsekedni tudna. Amikor eddig jutottam, eszembe ötlött, hiszen ezt a történetet az imént fejeztem be és itt következik a felvezetés után.
Az Agro Napló szerkesztősége cikksorozatot kíván indítani a „kisebb jelentőségű szántóföldi növényekről”. Arra kéri és biztatja a szerzőket, hogy mutassák be, ismertessék értékeiket és termesztési tudnivalóikat, mert a kis növények hasznukat tekintve nemegyszer óriások.
Az idei OMÉK ugyancsak bővelkedett szakmai rendezvények és előadások kínálatában, ezek közül is kiemelt jelentőséggel bírt a formálódó Nemzeti Fehérjeprogram, azon belül is a GMO-mentes szója termesztésének növelése. Összeállításunkban körbejártuk a témát, igyekezve részletesebb tájékoztatással szolgálni olvasóinknak.
Az olajnövények globális termelése minden korábbit felülmúlhat a 2013/2014. gazdasági évben, akár túlkínálatot is okozva a világpiacon. Ez a készletek feltöltődését és a terményárak további csökkenését eredményezheti, aminek már érzékelhető jelei vannak a folyó évi szezon kezdetén is.
Az idei év májusában megalapított Magyar Szója Nonprofit Kft. legfontosabb célkitűzése a hazai GMO-mentes szójabab mennyiségének – a jelenlegit lényegesen meghaladó – növelése. Távlati szándékunk évi 300 000 tonna szójabab termelése, termeltetése.
Anglia egyik legjelentősebb, kifejezetten minőségi élelmiszerekkel foglalkozó kereskedelmi lánca garantáltan GMO-mentes, minőségi szójabab-beszállítókat keresve vette fel a kapcsolatot a vasvári székhelyű Karintia Kft.-vel. Bene Zoltán cégvezetőtől a részleteket is megtudtuk a látogatásról, és annak előzményeiről.
Hazánk takarmányfehérje felhasználása döntően a szója alapanyagra épül. A Magyar Szója Nonprofit Kft. éppen annak érdekében alakult, hogy ezen igény mind nagyobb hányadát termelhessék meg a gazdálkodók a magyar földben. A génmódosítástól mentes egészséges növény termesztéséhez, ezzel együtt import kitettségünk csökkentéséhez a legszélesebb körű információval, és szakmai segítséggel járulnak hozzá. Seiwerth Gáborral, a társaság ügyvezetőjével beszélgettünk.
Európa szójaimportőr országai részéről egyre erősebb az igény szükségleteik nagyobb hányadának kielégítésére saját forrásból. Annál is inkább, mert a világ szójapiacát kisszámú szereplő befolyásolja, így a keresleti vagy kínálati sokkhatásokat nagyon nehéz csillapítani.
Április 1-tõl elmarad a fordított áfa bevezetése, a takarmánykeverékek, korpa, olajos darák és a sertés esetében. A Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedõk Szövetségét váratlanul érte ez a sajtóhír, hiszen az a sajtóhír, miszerint április 1-tõl mégsem alkalmazható a fordított áfa. Nagyon sok tagvállalat még a hónap utolsó napjaiban is azon munkálkodott, hogy könyvelési rendszerét átállítsa a fordított adózásra, ami nem kevés energiába és költségbe került. Így mind az olajos darákkal kereskedõk, mint a takarmányipar szereplõi számára komoly csalódást okozott a hír, szertefoszlott egy átláthatóbb piac reménye, ahol a tisztességesen adózó piaci szereplõk is levegõhöz juthattak volna.
A FAO adatai szerint a szójatermesztés a szántóföldi növénytermesztés egyik sikerágazata. Termesztése az utóbbi 50 évben a világon megnégyszerezõdött, s az évezred elsõ évtizede végére a vetésterület nagysága meghaladta a 100 millió hektárt. Termesztése a világon több évezredes múltra tekint vissza. Európai megjelenése a XVII. század végére keltezhetõ, s hazai elterjedése Haberlandt Frigyes munkásságának köszönhetõ, aki 1873-ban Kínából, Japánból, Mongóliából, a Kaukázusból és Tuniszból kapott 20 szójaváltozattal Magyaróváron kezdte meg a honosítását.
Világviszonylatban a szójaterületek nagysága növekszik. Felvetõdik a kérdés, hogy ebbõl a növekedésbõl a hazai termelõk hogyan részesedhetnek. Még hazánk drasztikusan lecsökkent állatállományának szója-takarmányszükségletét is nagyrészt import alapanyagból oldjuk meg, pedig a szója itthon is gazdaságosan termelhetõ növény.
Schultz Péter Bátaszéken és a település tíz kilométeres vonzáskörzetében gazdálkodik. Saját területe jelenleg 70 hektár, amelyhez szorosan kapcsolódik azonban a felesége nagyapja, Kovács István által művelt 430 hektár is: szorosan együttműködnek a mindennapi munkában. Tevékenységüket a szántóföldi növénytermesztés jellemzi, vetésszerkezetük pedig a következő növényeket foglalja magában: őszi búza, őszi árpa, tritikálé, zab, kukorica és szója.
Amíg a kukoricánál kb. 50%-os terméskiesés várható az idén, addig szójában ennek mértéke 35–40%-ra tehető – nyilatkozta lapunknak Dr. Bárány Sándor a szentlőrinci Agroméda Kft. ügyvezetője a Szabadszentkirályon megtartott szója fajtabemutatón és tanácskozáson.
A Gabonakutató Nonprofit Kft. idén is megrendezte kalászos fajtabemutatóit, ahol a régi, jó bevált fajtái mellett a legújabbak is szemrevételezhetõek voltak. A szegedi, országos jellegû és a táplánszentkereszti bemutatókon kívül az MTA Agrártudományi Kutatóközponttal közösen szervezett regionális rendezvényeknek Lippó, Kocs és Kisújszállás adott otthont.
Egy évvel korábban azt állapíthattuk meg, hogy sokaknak, sajnos többnyire a víz ellehetetlenítette szinte egész évben a gazdálkodást. Ezt a tényt részben a 2011-es évrõl is elmondhatjuk, de ellenkezõ elõjellel, mert inkább a vízhiány okozott gondot.
2011-ben Magyarországon az MgSzH adatai alapján 38,5 ezer hektáron termesztettek szóját, melyrõl 90 ezer tonna termést takarítottak be.
A Szabadszentkirályi Mezõgazdasági Zrt. és az újmohácsi Margittasziget 92 Kft. adott otthont szeptemberben a már hagyományosnak számító Sumi Agro által rendezett szójabemutatónak. Az elõbbi gazdaság mintegy 300 hektáron, az utóbbi 1000 hektáron termel szója vetõmagot, ahogy a termelési eredményeik is mutatják, igen magas színvonalon.
Azzal etetjük állatainkat, amivel az emberek is táplálkoznak
A szójának két fõ hasznosítási iránya van: az állattenyésztés legfontosabb fehérjeforrása, másrészt az élelmiszeriparban széles körben felhasználható alapanyag. Hazánkban változó kedvvel és területen termesztették és termesztik. Az utóbbi években területe 30–35 ezer hektár között ingadozik, termése évi 60–90 ezer tonna, ami a hazai felhasználás mintegy 20%-a.
A növénytermesztõk számára hosszú évek óta az olajos növények jelentik a legbiztosabb árbevételt, így a napraforgó és a repce vetésterülete 2000 óta folyamatosan növekszik. A nagy vetésterület miatt sok termelõ nem tudja betartani a megkívánt 4–5 éves vetésforgót, kockáztatják, hogy 2–3 évente önmaguk vagy egymás után kerüljenek vissza. Ilyen feltételek mellett nagyon megnõ a veszélye a fehérpenész (Sclerotinia sclerotiorum) okozta megbetegedésnek, amely a kórokozó számára kedvezõ, csapadékos idõjárás esetén óriási kárt okoz.
A hüvelyes növények termése nagy ingadozást mutat hazánkban, az elmúlt 15 évben például a szója és a borsó termésingadozása meghaladta a 200%-ot. Ennek egyik oka nagy ökológiai érzékenységükben keresendõ, erõteljesen reagálnak a környezeti hatásokra.
A szója az állattenyésztésben nélkülözhetetlen fehérjeforrás, az élelmiszeriparban pedig széles körben felhasználható alapanyag. Magyarországi termesztését mindig a szükség, a válságos idõ kényszerítette ki. Termesztési kultúráját igazán a hetvenes évek iparszerû növénytermesztési technológiája honosította meg. Azóta vetésterülete és a termesztési kedv is hullámzó, de egy tény: hazánkban bizonyos tájkörnyezetben szóját lehet gazdaságosan termelni.
A szójabab a világ legnagyobb mennyiségben termelt olajos magja. A termés és az annak préselésekor keletkezõ dara egyharmada, míg a kinyert olaj egynegyede külföldön talál vevõre. Ehhez képest a búzának csupán 15-19 százaléka, a kukoricának 8-12 százaléka kerül a nemzetközi forgalomba. A szójapiac tehát igen erõsen integrálódott a globális gazdasági vérkeringésbe. Nem meglepõ, hogy a világ szójaimpor tõrei, a felhasználók most árgus szemekkel figyelik az új dél-amerikai termés betakarítását.
A globális agrárpiacok fejlõdése a 2007 és 2009 közötti idõszakban leginkább egy hullámvasút pályájához hasonlítható. Miután 2008 tavaszára a növényi olajok, olajos magok és származékai világpiaci ára történelmi csúcsokra emelkedett, a betakarítás idõszakától egy rendkívül erõteljes árkorrekció indult meg, melynek következtében a fontos mezõgazdasági alapanyagok árai az év végéig több, mint 50%-kal, részben 60–70%-kal is lecsökkentek.
A statisztikai adatok szerint az utóbbi évtizedek egyik „sikernövénye” a világon a szója volt. Termõterülete az 1960-as évektõl napjainkig közel megnégyszerezõdött, s mára meghaladja a 94 millió ha-t. A legnagyobb növekedés Argentínában történt, ahol a vetésterület a korábbi 1100-szeresére nõtt. Hazánkban a növekedés üteme „csak” 11-szeres, s jelenleg 35 ezer ha vetésterülettel rendelkezünk.
Az állattenyésztés és a növénytermesztés egyensúlya az elmúlt években megbomlott. Ezért az agrárirányítás az utóbbi idõben kiemelt figyelmet fordít a negatív tendencia megállítására, és a kedvezõtlen folyamat visszafordítására. Az állattenyésztés gazdaságossá tételében a minõségi takarmányozásnak kulcsszerepe van. Ezt támasztják alá a kutatók alább közreadott eredményei is.
A levéltetvek kártétele és a védekezés lehetõségei különös tekintettel a tavaszi vetésû szántóföldi kultúrákra
Hazánk szántóföldi mûvelés alatt lévõ területébõl (kb. 4,5 millió ha) a talajadottságok alapján 400 ezer ha, a klimatikus feltételek miatt 300 ezer ha alkalmas a szója termesztésére.
A talajmûvelésben, így a vetõágy-készítésben sem szabad sablonokat követni, mindig a talaj állapotához, valamint a telepítendõ növény igényéhez kell a mûvelés módját megválasztani. Ehhez ma már korszerû eszközök gazdag kínálatából lehet a legmegfelelõbbet kiválasztani. Korábban a hagyományos növénytermesztési technológiában a sikeres tavaszi növénytelepítéshez négy-öt szántóföldi mûveletet kellett elvégezni. A jelenleg használatos magágykészítõ, illetve ezek vetõgéppel kapcsolt változatai egy, maximum két menetben alkalmasak a feladat elvégzésére. Sok esetben csak a talaj állapota az adottság (ezt ismerni is kellene!), az összes többihez meg csupán egy traktor és valamilyen eszköz áll rendelkezésre. Ilyenkor legfeljebb arra törekedhetünk, hogy minél kevésbé térjünk el a mûvelésre kedvezõ állapottól, a mûvelés módja, eszköze közül a legkisebb rosszat kell választanunk.
Az Euralis-Rustica (Summit-Agro Hungaria Kft.) nemesítõ ház Magyarországon forgalmazottkukorica- és szójafajtái, ill. hibridjei
Az étkezési és abrakhüvelyes növények között a termesztést illetõen hazánkban a második helyen a szója található. E növény termesztése a világ több országában (Kína, Brazília, USA) nálunknál sokkal nagyobb jelentõségû, hiszen a vetésterület nagyságát illetõen a világon e kultúrát az 5. legnagyobb területen termesztik
A statisztikai adatok szerint a világon a szója az 5. legnagyobb vetésterületen termesztett növényfaj. Termesztése Kínában kezdõdött. Radiokarbon módszerrel már az i.e. 5000 3200 évekbõl származó kövületekbõl is kimutatták. Az elsõ írásos feljegyzés az i.e. 2300 2800 közötti idõkbõl származó füves könyvben a Pen Tsao Kang Mu-ban található meg (Materia Medica).
Melyik állattenyésztõ vagy takarmányos ne ismerné a szóját, mint takarmány alapanyagot, vagy mint fehérjehordozót? Aki ma Magyarországon sertést vagy baromfit tart, annak a takarmánykeverékeibe biztosan megtalálható a szója valamilyen formában. Leggyakrabban a full-fat szójadarák, és a különbözõ fehérjetartalmú extrahált darák használata terjedt el.
A hüvelyes növények ökológiai feltételek által meghatározott termeszthetõségi területe hazánkban 1,15 millió hektár, melybõl a borsó és a szója termesztésére Bódis és Oravecz (1998) szerint optimálisan 700 000 hektár alkalmas. Sárközi et al. (1993) felmérései alapján a szójatermesztésre 100 ezer ha-t lehetne elsõdlegesen igénybe venni. A statisztikai adatok tükrében e növényfajok tényleges vetésterülete a borsó esetén jelenleg 5570 000 hektár, a szójáé 35 000 hektár körüli.
A legfontosabb szántóföldi kapásnövényeink közé a cukorrépa, a szója, a napraforgó, valamint a kukoricák (áru-, hibrid- és csemegekukorica) tartoznak. Ezen széles (45-80 cm) sortávolságú növények optimális vetési ideje egymástól lényegében elkülöníthető, ezért a célszerűség azt kívánja, hogy a különböző (fajtájú, méretű és alakú, eltérő ezermagtömegű) magvakat lehetőleg egy géppel vessük ki. A következőkben azokat a szemenkéntvető gépeket mutatjuk be, amelyek elsődlegesen ugyan a kukorica vetésére készültek, azonban a gépek többsége - vetőtárcsák, celláskerekek, vetőelem felszereltség cseréjével - más növények magvainak vetésére is alkalmassá tehető.
Magyarország kormánya elkötelezett a GMO-mentes növénytermesztés iránt, emellett azonban kívánatosnak tartaná a takarmány-előállításban és az élelmiszer-termelésben is a GMO-mentességet. A cél eléréséhez szükséges stratégiai lépések és támogató eszközrendszerek meghatározása egyelőre a teljes értéklánc mentén hiányzik. Nézzük meg, hogy van-e realitása közép távon a belföldön termesztett GMO-mentes szójadarára alapozott takarmányozásnak Magyarországon, illetve a GMO-mentes tanúsítvánnyal ellátott takarmány alapanyag importból történő beszerzése mekkora többletköltséget jelenthet az értéklánc szereplői számára?
A 2015-ös szezonban sokat lehetett hallani a szójáról, mint az egyik legdinamikusabban növekvő szántóföldi kultúráról. A számok ezt igazolják, a 2014-es 43.000 hektáros felülethez képest több mint 50%-os növekedés volt tapasztalható, így a szójával bevetett terület nagysága 2015-ben csaknem elérte a 77.000 hektárt.
Az eredményes szójatermesztés megkívánja a gazdától a megfelelő gondosságot, odafigyelést és szakmai tapasztalatot. A szója olyan területeken is meghonosodott hazánkban, ahol a klíma- és talajviszonyok nem optimálisak a növény számára.
A világ népességnövekedését meghaladó ütemben bővülő húsfogyasztás a fehérjetakarmányok iránt fokozódó szükségletet teremt, amely egyelőre úgy tűnik, hogy csak GM-szójababbal elégíthető ki. A szójabab termelése és feldolgozása, a fejlődő országok (Kína, India) növekvő állatitermék-fogyasztásának köszönhetően, az 1990-es évektől kezdődően globális iparággá nőtt, termőterülete csaknem 120 millió hektár körül alakult a 2014/2015. gazdasági évben. Ezzel párhuzamosan az ökoszisztémára gyakorolt terhelése kapcsán a szójatermesztés a fenntarthatósági törekvések egyik népszerű ellenpéldájává vált, ami egyben egy újfajta piacszegmentálást tett lehetővé az értéklánc mentén az ún. önkéntes tanúsítványok használatának elterjedésével.
Az elmúlt 25 évben a múltból építkeztünk, most azonban már a jövőre kell koncentrálni – hangzott el az OTP által szervezett országos partnertalálkozón. Az agrárium modernizációs kényszerben van, azonban korántsem mindegy, hogy mely irányba fordulunk, és mekkora ráfordítások árán – ehhez a döntéshez akartak támpontokat adni a szervezők.
Elkezdődött a gabona betakarítás, az őszi árpáé már a hagyományos Péter, Pál napja előtt! A termény értékesítése nem túl nagy reményekkel biztat bennünket. Hogyan lehetne a gazdáknak pluszjövedelmet elérni? A zöldítés céljából vetett termesztésteckülönböző keverékek bejelentésének ideje június 15-én lezárult. A később vetett növényekre nincs mód támogatást igényelni, az ilyen célra vetett növények termesztése a támogatás összegén kívül más jövedelmet nem hoz, sőt, költségekkel jár!
Magas szintű előadásokban bővelkedett idén is a visegrádi Kalászos Gabonafórum, az előadók kalászos termelőknek szóló „üzeneteit” közvetítjük összefoglalónkban. Dr. Potori Norbert (AKI) a világ terménypiacának hazai szakértőjeként nemcsak a kalászos, hanem a kukorica és olajos növény termesztők részére is tartogatott meglepetéseket. Dr. Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. vezérigazgatója a malomipar nevében a homogén export árualapot sürgeti, Kulcsár Ildikó, a Mezőmag Kft. kereskedelmi igazgatója a kalászos bőségzavar árnyékából üzen nemcsak a gazdáknak, hanem az eszközökkel és lehetőségekkel bíró szervezeteknek. A Gabonafórum szervezője, a Sumi Agro pedig a „termőföldtől az asztalig” gondolkodását fejezte ki nem mindennapi módon.
A Magyar Szója Nonprofit Kft. országos Road Show keretén belül, az ország 5 különböző pontján beállított kísérletek bemutatásával, biológiai és termesztéstechnológiai ajánlással informálta ez év őszén a szójatermesztőket.
Egy biztos, továbbra is slágernövény marad a szója. Köszönhető a megmaradó extra támogatásnak és a növény jövedelmezőségének. Ahhoz viszont, hogy kiaknázzuk a kultúrában rejlő potenciált, továbbra is tanulnunk kell annak fortélyait – hangsúlyozta Bene Zoltán cégvezető.
2016-ban 61 282 hektárról 181 000 tonna szója került a tárolókba, közel 3 t/ha termésátlagot realizálva ezzel – hangzott el az Országos Szója Fórumon Budapesten. Ezzel az eredménnyel is csak mindössze 15–20%-os az önellátottságunk szójából, továbbra is magas tehát az import GMO-s szója aránya és ezzel együtt magas a GMO-mentes hazai szója exportja is. Kormányzati célkitűzés a szója vetésterületének növelése, a kitűzött 100 000 hektáron folyó tudásalapú, extra támogatásokkal ösztönzött termelés csökkentheti a GMO-s szója importunk túlsúlyát. – mondta köszöntőjében Dr. Nagy István FM parlamenti államtitkár.
„Növénykondicionálás és növénytáplálás” – a Huminisz Kft. jelmondatával, szakmai koncepciójával tesz hitet amellett, hogy a két terület nem választható el egymástól, illetve a növénytáplálás hatékonysága, hatásfoka stabilan jobb, ha a növények élettani folyamatai az adott körülményekkel összhangban és a működésükben zavart okozó abiotikus stresszhatásoktól mentesen zajlanak.
A kedvező időjárású 2016-os esztendőben az országos vetésterületen értékadó növényfajok kivétel nélkül csúcstermést adtak. A természeti adottságok ily mértékű kiaknázása arra bizonyíték, hogy Magyarországon a szántóföldi növények termesztéstechnológiája magas szintet ért el. Azonban a kiemelkedő terméshez elengedhetetlen a biológiai háttér, az alkalmazott hibridek használati értéke is.
A hazai szójatermesztés 200 éves múltjának tiszteletére a Sumi Agro Hungary Kft. munkatársai tisztelettel meghívják Önt egy egyedülállóan innovatív szántóföldi bemutatóra „A szója gyomirtásának jelenlegi lehetőségei és jövőképe” tárgyában.
A kedvező időjárású 2016-os esztendőben az országos vetésterületen értékadó növényfajok kivétel nélkül csúcstermést adtak. A természeti adottságok ily mértékű kiaknázása arra bizonyíték, hogy Magyarországon a szántóföldi növények termesztéstechnológiája magas szintet ért el. Azonban a kiemelkedő terméshez elengedhetetlen a biológiai háttér, az alkalmazott hibridek használati értéke is.
Klasszikusok és újdonságok, valódi technológiai innovációk a változatos tavaszi vetésforgó összeállításához. Több termés, nagyobb biztonság. Fenntartható módon, évről évre.
Klasszikusok és újdonságok, valódi technológiai innovációk a sokszínű tavaszi vetésforgó összeállításához. Több termés, nagyobb biztonság. Fenntartható módon, évről évre.
„Növénykondicionálás és növénytáplálás” – a Huminisz Kft. jelmondatával, szakmai koncepciójával tesz hitet amellett, hogy a két terület nem választható el egymástól, illetve a növénytáplálás hatékonysága, hatásfoka stabilan jobb, ha a növények élettani folyamatai az adott körülményekkel összhangban és a működésükben zavart okozó abiotikus stresszhatásoktól mentesen zajlanak.
A kedvező időjárású 2016-os esztendőben az országos vetésterületen értékadó növényfajok kivétel nélkül csúcstermést adtak. A természeti adottságok ily mértékű kiaknázása arra bizonyíték, hogy Magyarországon a szántóföldi növények termesztéstechnológiája magas szintet ért el. Azonban a kiemelkedő terméshez elengedhetetlen a biológiai háttér, az alkalmazott hibridek használati értéke is.
A SAATEN-UNION napraforgóhibridek vetésterülete a linolsavas Clearfield-hibridek között a 2. legnagyobb volt 2016-ban.
A szántóföldi növénytermesztőnek fajtaválasztáskor vevőként, a termény értékesítésekor eladóként kell helyt állnia, amely komplex gondolkodást igényel azon túl is, hogy eldöntötte, milyen felhasználásra kívánja terményét értékesíteni. Összeállításunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy a termelői oldalról jelentkező igény hogyan változott az elmúlt időszakban a főbb szántóföldi növényeket illetően, továbbá, hogy a piacon jelentkező követelmények hogyan alakultak ezen időszakban. Vizsgálatunkat négy nagy területen termesztett növényfajon kívül az utóbbi években kiemelt fontosságúvá vált szójára is kiterjesztettük, ezt a takarmányozási és étkezési célú jelentőségén túl a hazai és külföldi piacokon jelen lévő fajtáink GM-mentessége is indokolja. A termelői igények alakulásáról fajtatulajdonosokat kérdeztünk meg, a piaci oldal megvilágítására terménykereskedelemmel foglalkozó vállalatok szakembereit kértük fel.
A szójatermesztés egyik legkritikusabb eleme a gyomirtás, mert kevés számú készítmény áll rendelkezésünkre, továbbá a fejlesztések sem tűzték zászlajukra az újabb megoldások keresését. A 200 éves hazai szójatermesztés előtt tisztelegve gyűjtötte össze és mutatta be a SUMI AGRO kétéves kísérleti programjával a szója gyomirtásának legaktuálisabb tudnivalóit.
A mezőgazdasági vonatkozású híradások zömében a magyarországi események jelennek meg. Ugyanakkor folyamatosan tűnnek fel – igaz kevéssé látványos módon – diplomáciai sikerként kezelhető nemzetközi történések is. Ilyenekben idén nyáron is bővelkedhetünk.
Az idei évben a Magyar Szója szervezésében az országban 6 helyszínen kerültek megrendezésre a szója fajtabemutatók, Újmohács, Bóly, Hédervár, Prügy, Kiszombor és Bak adtak helyet a programoknak. A helyszíneken összesen több mint 600 érdeklődő termelő kapott információt a fajtákról a nemesítőktől és a forgalmazóktól, a jogszabályi változások és a Nemzeti Fehérjetakarmány program témájában Dr. Nagy István az FM parlamenti államtitkára, Dr. Gyuricza Csaba a NAIK főigazgatója és Madarász István az FM osztályvezetője nyújtott tájékoztatást a rendezvénysorozat résztvevőinek.
Évek óta hagyomány, hogy a Gabonakutató szeptember első napjaiban tartja meg fajtabemutatóval egybekötött országos kukorica, szója és takarmánycirok szakmai napját, a bemutató az intézetnél bekövetkezett változással kapcsolatos kérdésekre is választ adott.
2017 októberében jelentős eredményként került a hírekbe, hogy Nemzeti Fehérjetakarmány Program indul. Ezzel együtt megindult a támogatási előlegek kifizetése, amelynek keretében a hazai termelők döntő többsége jut majd a forráshoz az év vége előtt. Ezzel együtt fokozott figyelemmel kell lenni a hónap végén bejelentésre kerülő uniós agrárpolitikai tervezetekre is.
Hároméves kutatás-fejlesztési program kezdődik azért, hogy teljes egészében kiváltható legyen az importból származó génmódosított szója a hazai takarmányokból – jelentette be a földművelésügyi miniszter a múlt hónapban. Dr. Fazekas Sándor elmondta, a program végső célja a GMO-mentes élelmiszerlánc kialakítása, ennek része a hároméves kutatás-fejlesztési terv, amelyre 8 milliárd forint fordítható majd.
A SAATEN-UNION Hungária Kft. olyan új fajtákkal és hibridekkel készül a tavaszra, amelyek a termőképességükkel és a károsítókkal szembeni ellenálló képességükkel is felhívják magukra az igényes gazdálkodók figyelmét.
Az idei évben közel 2,5 t/ha termésátlagot sikerült elérni országos átlagban, ami az aszályos év ellenére jó eredmény. A jövő évi zöldítési változások azonban a szójatermelőket elbizonytalanították. A támogatásnak köszönhetően egyre több gazdálkodó fogott a szója termesztésébe, s az idei terméseredmények is azt mutatják, hogy egyre többen alkalmazzák a korszerű technológiai ismereteket. 2017 decemberében került megrendezésre az Országos Szója Fórum Budapesten.
Miben különbözik a Gabonakutató a többi szója fajtatulajdonostól? Mi nem csak fajtát kínálunk, hanem egy kiváló minőségű prémium kategóriás terméket, a fajtákhoz adaptált technológiát és folyamatos szaktanácsadást a tenyészidőszak során.
Tette fel kérdését Bene Zoltán, a Karintia Kft. ügyvezetője Pécsett, a Karintia országos roadshow-jának második állomásán. A vetőmag-, növényvédő szer-, műtrágya- és terménykereskedelmi üzletágakat felvonultató vasvári székhelyű Karintia Vas megye legnagyobb árbevételű agrárkereskedelmi vállalatává nőtte ki magát az utóbbi években. Köszönhető mindez az országos lefedettséget biztosító kereskedelmi hálózatuknak, a kalászos és szója vetőmagok-, illetve a bio és sörárpa szegmensben elért értékesítési eredményeiknek, továbbá a vetőmag-szaporítás és -feldolgozás terén tapasztalható dinamikus fejlődésnek.
A bőtermő és prémium kategória 6 faj 33 fajtáját kínálja Önnek a Karintia a 2018-as szezonban. Közép-Európa meghatározó agrárvállalatának, a Mauthner csoportnak tagjaként kivételes helyzetben vagyunk a fajtakínálatunk összeállításánál. Cégcsoportunk 3 nemesítőházának köszönhetően újabb 5 ÍGÉRETES FAJTÁVAL bővítettük portfóliónkat.
A jelenlegi támogatások közül igen vonzónak mondható a szemesfehérje-támogatás, míg másoknak a terménydiverzifikáció alkalmazása kedvez jobban. Az ökológiai másodvetés szigorításai miatt azonban sokan félnek a szóját alkalmazni.
A jövedelmező szójatermesztés sarkalatos pontjaival ismerkedhettek a gazdák a Gabonakutató Szója Akadémia néven futó idei rendezvénysorozatán. Az ország négy helyszínén – Pécsen, Mezőhegyesen, Szerencsen és Bükön – a BASF és Nitrogénművek Zrt. közreműködésével megtartott előadássorozatok fő üzenete a következő volt: a sikeres szójatermelés kizárólag tudás alapon valósulhat meg.
Több termés, nagyobb biztonság.
A növénytermesztő gazdák az elmúlt években a takarmánygyártók, szemesek iránti igényeinek átrendeződését figyelhették meg. Jelentősen megnőtt a búza iránti keresletük.
A termelőket kedvezményes vetőmag, és a piaci árnál magasabb végtermék-felvásárlási árakról tájékoztatták Bólyban, a szójaintegráció startgombját elindító rendezvényen.
Ahhoz, hogy a szójatermelő megfeleljen a takarmányipar igényeinek, mint sok más esetben is, két alapvető eszköz áll a rendelkezésére: a fajtaválasztás és a megfelelő technológia alkalmazása.
Miben különbözik a Gabonakutató a többi szója fajtatulajdonostól? Mi nem csak fajtát kínálunk, hanem egy kiváló minőségű prémium kategóriás terméket, a fajtákhoz adaptált technológiát és folyamatos szaktanácsadást a tenyészidőszak során.
Az utóbbi években sokan kezdtek minden tapasztalat nélkül a szója termesztésébe. A zöldítés ökológiai jelentőségű területeit (EFA területek) érintő változások 2018-ban azonban sok kevés tapasztalattal rendelkező gazdálkodót visszariaszt a szója termesztésétől, annak ellenére, hogy hagyományos, növényvédő szert használó termesztéstechnológia mellett a SAPS és a termeléshez kötött fehérjenövény-támogatás igénybe vehető.
A címben szereplő „kisnövények” alatt a vetésszerkezetben elfoglalt nagyságukat értjük úgy országosan, mint egy-egy termelő esetében. Termesztésüket egyrészt magas hektáronkénti árbevételük, másrészt a termelés diverzifikálása teszi indokolttá.
Három kontinens tíz országából érkeztek szakemberek a Magyar Szója és a Donau Soja első közös rendezvényére Hédervárra.
A globális klímaváltozással összefüggő prognózisok megállapítása szerint a szélsőséges időjárási és vízháztartási helyzetek valószínűsége, gyakorisága, mértéke és tartama egyaránt növekedni fog. A korábbi tapasztalatok szerint Magyarországon 100 évből 28 aszályos, de a jövőben fel kell készülni a szárazodás folyamatának térbeli és időbeli kiterjedésére.
A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület szervezésében a tavalyihoz hasonlóan hat helyszínen (Újmohács, Bak, Bóly, Kiszombor, Prügy, Hédervár) rendezték meg a fajtabemutatókat.
A hagyományokhoz hűen, fajtabemutatóval egybekötött országos szakmai napot tartott a Gabonakutató Nonprofit Kft. Kiszomboron.
Stratégiai célunk nemcsak a GMO-mentes szójatermesztés bővítése, de a belföldi feldolgozás és felhasználás ösztönzése is – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter a Szója Fórumon. Bár hosszabb távon biztos a növekvő kereslet, rövid távon komoly kockázatot jelent a tőzsdei áringadozás és a kínai ASP járvány terjedése.
Egyetlen év alatt 13 ezer hektárral csökkent a szójatermő terület hazánkban a zöldítési előírások szigorodása miatt. Ez együtt járt azzal az igénnyel, hogy a követelményt más módon teljesítsék a termelők.
A SAATEN-UNION célja, hogy a meghatározó szántóföldi kultúrákban – így a szója esetében is – gyakorlati tapasztalatok alapján összeállított, a hazai körülményekhez és termesztési elvárásokhoz jól adaptálódó fajtaválasztékot biztosítson.
A Gabonakutató szójanemesítése mindössze két évtizedes múltra tekint vissza, de ebben – a nemesítési szempontból rövid – időszakban is sikerült maradandót alkotnunk. Kiváló fajtákkal, területre és fajtára adaptált agrotechnikával és kiváló minőségű, prémium kategóriás vetőmaggal állunk a termelők rendelkezésére. Mindent elkövetünk, hogy reagáljunk, alkalmazkodjunk a változó környezeti, közgazdasági feltételekhez, és leginkább a gazdálkodó partnereink eltérő igényeihez.
Ebben a cikkben a fajta kiválasztásának fontosságára szeretném felhívni a figyelmet. Már az elején ki is emelnék két lényeges dolgot: fajtát mindig a termőhelyi adottságoknak és a gazdálkodás színvonalának megfelelően válasszunk. Nézzük, hogy milyen remek fajtákat találunk az Agromag Kft. portfóliójában!
2018-ban Magyarországon közel 60.000 hektáron termeltek szóját, az országos termésátlag megközelítette a 3 t/ha-t. A termelési kedvet azonban továbbra is csökkenti a zöldítési támogatás előírásaiban bekövetkezett kedvezőtlen változás.
Nagyon jó lenne, ha azt mondhatnám, hogy ha ezt a cikksorozatot végigköveti az olvasó, akkor egy receptet kap a tökéletes szójatermesztéshez. Sajnos ezt nem ígérhetem meg, mert minden terület és minden évjárat más és más, sok esetben, ami az egyik gazdaság számára bevált módszer, az a szomszédos településen lévő gazdaság számára már különböző okok miatt nem működik.
A szója ültetésének ideje lassan elérkezik. A gazdálkodók fontolóra veszik a fajtát, a vetés várható idejét, a tőszámot, tápanyaggazdálkodást, valamint azt, hogy oltsák-e a magot vagy a talajt, esetleg mindkettőt annak szimbionta baktériumával, a Bradyrhizobium japonicum törzzsel. Gyakran merül fel a kérdés, hogy megéri-e a talajt is oltani a szójamag oltása mellett?
Az előző hónapban cikksorozatot indítottunk szójatermesztés végigkövetésére. Első cikkünkből megismerhette a gazda, Bényi Ferenc szakmai múltját, a gazdaság színvonalát és a termőhelyi adottságokat. Jelenleg nagyon várjuk, hogy a magok a helyükre kerüljenek, de addig is az ígéretemhez híven részletesebben bemutatom a sávműveléses technológiát, valamint kitérek a fajtaválasztás kérdéskörére.
A szója – hazánkban nem őshonos növény – a pillangósvirágúak családjába tartozik, mely család jellegzetessége, hogy szimbionta kapcsolatot képes létesíteni baktériumokkal, melyekkel közösen egy jellegzetes képletet, ún. gümőt képeznek a gyökereken. E gümők szerepe nem más, mint a légköri N megkötése, mely nitrogénforrás a növény szükségletének 20–70%-át fedezi, cserébe pedig a baktériumok a számukra szükséges szerves anyagokhoz hozzájutnak a növénytől.
Az előző részben részletesen bemutattam a termőterületen alkalmazott technológiát, a sávművelést és elbeszélgettünk a fajtaválasztás nehézségeiről, ez alkalommal arra fókuszálunk, hogy pontosan mire is kell figyelni, hogy sikeres legyen a szója vetése és az aratásnál ne csalódjunk az itt elkövetett hibák miatt.
Bényi Ferencnél tett eddigi látogatásaim során betekintést nyerhettem a gazdaság színvonalába, megismerkedtem egy nagyon előremutató gondolkodásmóddal és ennek köszönhetően egy olyan technológiával, ami nem szokványos a szójatermesztésben Magyarországon. Sőt, még a házigazda is első alkalommal alkalmazza a szójában, úgyhogy azt lehet mondani, hogy a tanulás fázisait követem végig. Az előző részben a vetésre való felkészülésről beszélgettünk és közvetlen a vetés után tervezett munkálatokról. A mostaniban az április végén végrehajtott vetésről, a gyomirtásra való felkészülésről és a négyhetes állomány szemléjéről osztok meg néhány gondolatot. Az is kiderül, hogy mi szúrt szemet Bényi gazdának, ami miatt aggódhattunk heteken keresztül.
Március eleje óta havi rendszerességgel jelentkezünk Dusnokról, Bényi Ferenc gazdaságából, hogy végigkövessük a szója termesztésével kapcsolatos munkálatokat. Szemmel láthatóan szépen növekszik a szója. Ahogy azt az előző részben megígértem, egy kicsit körbejárjuk a gümőkkel kapcsolatos kérdéskört. A témát igyekeztem gyakorlati szempontból megközelíteni, melyben segítségemre volt három, a témában nagy tapasztalattal rendelkező személy. Nézzük, hogy pontosan mi is történt júniusban és milyen tapasztalatokat osztottak meg velem beszélgetőpartnereim.
Néhány héttel a tenyészidőszak felén túl szükségét éreztem annak, hogy írjak egy összefoglalót az eddigi eseményekről. Ebben a részben két olyan témához szólnak hozzá szakértők, amelyek majdnem minden szemle alkalmával említésre kerültek. Az egyik a gyomirtás kérdésköre a szójában, a másik a fajták közötti különbség az azonos éréscsoport ellenére. Ez az áttekintés azoknak az olvasóknak kimondottan hasznos lesz, akik most csatlakoznak a cikksorozathoz, akik pedig a kezdetektől velünk tartanak, azok is hasznos információkhoz juthatnak a szakértői vélemények által.
GMO-mentes védett fehérjeforrásai közül a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. (BBT) Soyzin nevű termékével immár 5 éve van piacon. Ennek jegyében körkérdést intéztünk partnereinkhez, vevőinkhez, hogy mondjanak véleményt a termékről, valamint annak felhasználása során szerzett tapasztalatokról.
A márciusban indított szója cikksorozat kapcsán sikerült olyan emberekkel beszélnem – én szívem szerint szakértőknek nevezném őket, de egyikük sem szerette azt, ha ilyen titulussal ruháztam fel –, akiknek jelentős múltja van, különösen a szójával kapcsolatban, mind a mezőgazdasági gyakorlatban, mind a mezőgazdasági kutatás terén. Megnyugtató módon, ezek a beszélgetések kivétel nélkül azt erősítették meg bennem, hogy Bényi gazda személyében, a hozzáállásának és gondolkodásmódjának köszönhetően a végeredménytől függetlenül sikerült egy követendő példát találnunk.
Az idei kiszombori kukorica-, cirok- és szójafajta bemutató látványosan reprezentálta a tényt, hogy amellett, hogy a Gabonakutató a legjelentősebb szántóföldi kultúrák nemesítésének hazai éllovasa, széleskörűen kínálja azon növényfajokat is, amelyek egyre nagyobb szerepet töltenek be egyrészt a termésbiztonság és eredményesség tekintetében, másrészt humán élelmezési szempontból is kiemelt jelentőséggel bírnak.
Szója fajtabemutatót tartott a Bóly Zrt. és a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület Sátorhelyen szeptember elején. A fajtabemutatót megelőzte egy fórum, amelyen a résztvevők a témával kapcsolatos előadásokat hallgathattak meg.
Tavasz óta havi rendszerességgel jelentkezünk Dusnokról egy 24 hektáros sávos technológiával művelt szójatermesztés eseményeivel. Bő egy héttel az aratás előtt leültünk Bényi gazdával egy kis számvetésre.
Március elejétől hónapról hónapra jelentkeztünk Dusnokról, hogy minden alkalommal beszámoljunk egy 24 hektáron folyó szójatermesztés eseményeiről. A házigazdánk Bényi Ferenc egy Magyarországon még a szójában újnak mondható sávos művelési technológiát próbált ki a termesztés során. A mostani részben az aratásról fogunk néhány gondolatot megosztani Önökkel, és kiderül, hogy sikerült-e felrakni az i-re a pontot, azaz jó terméseredménnyel lett-e betakarítva a szója.
Mi köze a mobiltelefonoknak, a repülőgépeknek és az afrikai sertéspestisnek a terményárakhoz? Hogyan borítják fel a terménypiaci folyamatokat a nemzetközi kereskedelmi konfliktusok? E szerteágazó összefüggésekbe enged betekintést Potori Norbertnek, a NAIK AKI főosztályvezetőjének írása.
A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara társszervezésében decemberben hatodik alkalommal tartották meg a Szója Fórum rendezvényt. A program ismertetése előtt a magyar szójaágazat meghatározó alakjára, dr. Bódis Lászlóra emlékeztek a résztvevők.
A Gabonakutató kiváló szójafajtákkal, területre és fajtára adaptált agrotechnikai ajánlással és prémium kategóriás vetőmaggal áll a termelők rendelkezésére.
Jóllehet a hazai szántóföldi növénytermesztés vetésszerkezetében a magas fehérjetartalmú növények részaránya csupán a töredékét képezi annak, ami a hazai igényeket képes lenne kielégíteni, az utóbbi időben bevezetett kiemelt uniós támogatások, a GMO-mentes szója iránti megnövekedett igény és a fehérjeimport csökkentése érdekében évről évre egyre több próbálkozás történik a szója magyarországi termesztésének felfuttatására. A fehérjeprogramokhoz illeszkedő, jövedelmező szójatermesztés azonban csak a technológiai elemek pontos betartásával és megfelelő szakmai felkészültséggel valósítható meg.
Aszály – fagykár – tápanyaghiány! Ezekkel a szavakkal jellemezhető leginkább az idei tavasz, amelyek már több esetben visszafordíthatatlan terméscsökkenést okoznak a termelőknek. Ezek az abiotikus környezeti tényezők kiszámíthatatlan módon befolyásolták – és jeleneleg is meghatározzák –, valamint felülírták az eddig megszokott növényvédelmi teendőket. Jelen szemlecikk tárgya és célja, hogy a fontosabb növénykultúrákra bontva az eddig bekövetkezett és várható biotikus és abiotikus tényezők függvényében összefoglaló növényvédelmi tájékoztatást biztosítson a szántóföldi növénytermesztőknek.
A foszfor és a kálium a növények anyagcseréjében az alapvető makroelemek közé tartoznak. A növények anyagcsere-folyamataiban e két elem jelenléte nélkülözhetetlen. Egyedi összetételben, amellett, hogy ez a két elem fontos tápanyag, fokozzák a növények anyagcsere-folyamatait, erősítik a sejtfalképződést és növelik a növények ellenálló képességét a betegségekkel szemben.
A tavaszi szántóföldi rendezvényét követően újra az interneten tartotta meg az őszi betakarítású növények technológiai bemutatóját a nádudvari központú KITE Zrt.
Szerbia vezető agráripari csoportja, a Delta Agrar 2011-ben vásárolta meg a több, mint 45 éves nemesítői múlttal rendelkező SELSEM nemesítőházat. A SELSEM Szerbia vezető szójanemesítője, amely nemzetközi szinten is erős pozíciókkal rendelkezik. Korszerű, GMO-mentes fajtái Szerbián kívül jelen vannak az olasz, horvát, bosnyák, görög, román, moldáv, orosz és az USA piacain is.
Megfelelő fajta választásával az ország minden termőtáján sikerrel termeszthető.
A szója termesztéséhez nagy figyelem és fegyelem szükséges. A jó technológia egyik kulcseleme a termesztési körülményekhez illő fajta megválasztása. Igen körültekintően kell fajtát választani, ugyanis a tábla földrajzi elhelyezkedése, talajtípusa, vízellátottsága, aszályra való hajlamossága, kultúrállapota és egyes technológiai elemek is mind befolyásoló tényezők.
Nem indíthatjuk el az évet anélkül, hogy nem foglalkozunk a szójával. Baranyai illetőségű szaklap révén szívügyünknek tekintjük a szója termőterület alakulását, eredményeit és küzdelmeit. Összeállításunkban a legfrissebb piaci információkat és termesztési aktualitásokat foglaljuk össze felkért szakértőink jóvoltából.
A siker 2021-ben is garantált!
A különféle környezeti anomáliák okozta növényi stresszfaktorokat nemcsak a termőterület helyes megválasztásával, a megfelelő kemikáliák alkalmazásával, a jó agrotechnikai eszközök használatával csökkentheti a gazda, hanem a megfelelő fajtaválasztással is, ezzel kezdődik az egész védekezési folyamat.
Nagy elismerés, ha szójagenetikák az AGROmashEXPO-n kapnak díjat. A Karintia BŐTERMŐ SZÓJAVETŐMAGJAIT nem csupán a rangos különdíjak miatt érdemes kipróbálni.
A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület legutolsó évzáró rendezvényén (ami sajnos nem tavaly, hanem 2019-ben került megrendezésre) hangzott el az az előadás, amely kicsit rendhagyó módon közelítette meg ennek az igen fontos fehérjenövénynek a termesztését. Az biztos, hogy a címet olvasva nem sokan tudták elképzelni, hogyan „kerül a csizma az asztalra”, de később kiderült, hogy a párhuzam csupán egy szemléletváltás könnyebb megérthetőségét szolgálta.
Szerbia vezető agráripari csoportja, a Delta Agrar 2011-ben vásárolta meg a több, mint 45 éves nemesítői múlttal rendelkező SELSEM nemesítőházat. A SELSEM Szerbia vezető szójanemesítője, nemzetközi szinten is erős pozíciókkal rendelkezik. Korszerű, GMO-mentes fajtái Szerbián kívül jelen vannak az olasz, horvát, bosnyák, görög, román, moldáv, orosz és az USA piacain és idei évtől elérhetőek a magyar gazdák számára is.
A siker 2021-ben is garantált!
A szója nitrogénigényes növény. Szerencsére a Bradyrhizobium baktériumokkal kialakított szimbiózis révén képes a jelentős nitrogénigény nagy részét saját maga számára biztosítani.
Rendkívül nagy érdeklődés mellett zajlott a Karintia szójanapja Baranya megyében. A kiemelkedő látogatottság egyértelműen igazolja a szója jövőjét Magyarországon.
Szakmaközi szervezetté alakul a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület, erről döntött az egyesület idei közgyűlése – mondta az Agro Naplónak Vadász Attila, az egyesület elnöke. Vele és Popovics Tamással, az egyesület elnökségi tagjával – a szóban forgó elhatározás kapcsán – beszélgetett lapunk munkatársa.
A különféle környezeti anomáliák okozta növényi stresszfaktorokat nemcsak a termőterület helyes megválasztásával, a megfelelő kemikáliák használatával, a jó agrotechnikai eszközök használatával csökkentheti a gazda, hanem a megfelelő fajtaválasztással is.
Hazánkban a szója termesztése kihívásokkal teli feladat, de az egész országban megtalálhatóak azok az ökológiai feltételek, amelyek között kellő szaktudás birtokában érdemes szóját vetni.
Cégcsoportunk szójanemesítési programjának sikerét rangos díjak igazolják.
Könnyű felismerni azokat az előnyöket, amelyek a szója termesztésével járnak.
A szójatermesztés felfutását várják a következő időszaktól a hazai szójapiac meghatározó szereplői, körbejártuk jóvoltukból a témát, megvilágítva azokat a befolyásoló tényezőket, amelyek első hallásra is a szója malmára hajtják a vizet.
A hazai fehérjeigény mintegy 30%-át fedező szóját, extrahált szójadara formájában, 4–600 ezer t/év mennyiségben importálunk. Fő beszállítóink az USA, Brazília és Argentína – amely országok jórészt genetikailag módosított (GM), glifozát-rezisztens, azaz Roundup-Ready (RR) – szóját exportálnak. Így a világ szójatermésének 70(!)%-a GM növény!
A tápanyag-utánpótlás területén kialakult hatóanyag- és termékhiányok, valamint az extrém áremelkedések egyértelműen felértékelik a lombozaton keresztüli tápelemek pótlásának alternatív lehetőségét. Mindezen túl fontos szem előtt tartani, hogy a vegetációs ciklus során az abiotikus stresszhatások mellett a biotikus stresszfaktorok elleni védekezésben és megelőzésben nagy szerepe van a növények/növényállományok megfelelő szintű lombozaton keresztüli energetizálásának.
A szójával az idei évben a gazdák biztonságosabb terméseredményt és ezáltal stabilabb profitot tudtak realizálni. Konkrét számokat említve elmondhatjuk, hogy a 2 tonnát megközelítő idei országos termésátlag igazán szép eredmény a 150 éves történelmi aszály évében. Különösen figyelemre méltó az idei szójateljesítmény annak ismeretében, hogy 1 tonna felett már profitot termelhetünk. – Ezekkel a gondolatokkal kezdte az Agro Naplónak adott interjúját Bene Zoltán, a Karintia cégvezetője. A beszélgetés a szójatermesztésben rejlő lehetőségekre fókuszált.
A SELSEM nemesítőház a koraitól a kései éréscsoportig minden éréscsoportban kiváló termőképességre és magas minőségre képes GMO-mentes fajtákat biztosít a Pannon régió termelői számára.
Könnyű felismerni azokat az előnyöket, amelyek a szója termesztésével járnak.
2023-tól jelentősen növekedni fog a termeléshez kötött fehérjenövény-támogatás – közel 100.000 Ft/ha támogatásra számíthatnak a termelők. Ebben óriási szerepe volt a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesületnek, ennek apropóján az egyesület elnökével, Vadász Attilával és alelnökével, Bányai Tiborral beszélgettem.
Számoljon velünk, és hasznosítsa azokat az előnyöket, amelyeket a vetésforgójához és a termőhelyi adottságaihoz legjobban illeszkedő fajta biztosít.
A napraforgóban a felülkezeléses (Clearfield, Express stb.) technológiák térhódítása folyamatos és töretlen volt az elmúlt években. Már elértünk odáig, hogy olajnapraforgómag-termesztés gyakorlatilag 100%-ban ilyen hibridekkel történik. A felülkezeléses technológia átalakította az egyszikű gyomok elleni védekezést is, mert nagyon sokan nem tesznek ki ellenük hatásos alap gyomirtó szert, mivel állománykezeléssel oldják meg.
Az olajos magvú növények közül a szója termesztése a kialakított támogatási rendszerek függvényében perspektivikus lehetőség a növénytermesztők számára. A csírázást követően fontos a növények kezdeti fejlődésének stabilizálása és a megfelelő gyökérrendszer és az ehhez kapcsolódó nitrogénkötő gümők kialakítása. A szója megfelelő szintű és minőségű tápanyag-utánpótlása meghatározza a növények kondícióját, ellenállóképességét és termésstabilitását.
Kiemelt érdeklődéssel zajlott az idei Karintia Szója Road Show nyár végi turnéja, nemcsak Dr. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő előadása vonzotta a termelőket, hanem a saját termelői biztonságuk iránti igény is kirajzolódott ebben a kiszámíthatatlan és bizonytalan környezetben, amelyhez a naprakész információk meghallgatása nélkülözhetetlen eszköz. Szembeötlő volt, hogy több, szóját nem termelő gazda is megtisztelte jelenlétével a rendezvényt.
Elindult a sertéshúsfogyasztást ösztönző kampány
