Szakfolyóirat > 2001/4 > Takarmányozás
Takarmány
Ló
Táplálkozási sajátosságok
A ló teljes fogazata révén az abrakféléket szemesen, a szénát szálasan is jól megrágja, takarmányainak jó részét szívesen fogyasztja felaprózás nélkül, számára így természetszerû. Jellegzetes táplálkozási szokása, hogy gyakran ráfúj a takarmányára, mielõtt megenné, emiatt a légutak könnyen fertõzõdhetnek poros, penészes eledel esetén. Bevált gyakorlat a széna kevés vízzel történõ megpermetezése a por lekötésére ilyen esetben. A ló gyomra testméretéhez képest viszonylag kicsi, 18-22 l ûrtartalmú, ezért többszöri, kisebb takarmányadagokkal történõ táplálást igényel. A gyomor jelentõsebb keverõmunkát nem végez, együregû révén rostemésztésre nem képes. Ezek lebontása a viszonylag terjedelmes vakbél mikrobái segítségével történik. A fehérjeemésztés döntõen a vékonybélben zajlik. A vastagbélben a tartalom továbbhaladása lelassul, ami a szénhidrátok mikrobiális bontásának kedvezõ feltételeket teremt, az így keletkezõ illó zsírsavak felszívódva jelentõsen hozzájárulnak az állat energiaellátásához.