A tarlóhántást lehetőség szerint minél sekélyebben kell elvégezni, hogy a kiszáradás mértékét minimalizáljuk. Amikor erről a műveletről beszélünk, a gazdálkodók jelentős részének a rövidtárcsa, vagy a szántóföldi kultivátor ugrik be a feladat elvégzésére. De vajon létezik-e más alternatíva? A Kverneland szakembere elmondja.
Szakértők világítanak rá, hogy mire figyeljünk.
A Nufarmer Magazin legfrissebb különszámában a kalászosokkal foglalkozunk. A gabonafélék Magyarországon a legnagyobb területen vetett szántóföldi növénycsoportot képezik, ezért növényvédelmük minden részletre kiterjedő ismerete akár tonnákban mérhető többlettermést és gazdasági hasznot jelent a gazdáknak.
A mélyen gyökerező, évelő gyomnövények ellen a nyári tarlókezelés adja a leghatásosabb védekezést.
A Nufarmer magazin tavaszi különszámának főszereplője a repce, köszönhetően annak, hogy – bár Magyarországon nem mindenhol optimálisak számára a feltételek – az egyik legnagyobb árbevételű kultúra, stabil piaccal.
A tarlóápolás egyik leghatékonyabb módszere, a rövidtárcsával végzett keveréses tarlóhántás.
Vetőmagcsávázás és őszi gyomirtás, a repce őszi növényvédelme, állományszárítás, tarlóápolás, valamint kijuttatástechnológiai tanácsok.
Az ország nagy részén már elkezdődtek az őszi kalászosok betakarítási munkálatai. Az aratás végeztével, a megfelelő időben és módon elvégzett tarlóápolás meghatározó szerepet tölt be a későbbi magágy készítése során.
Az utóbbi években részben környezetvédelmi programok, részben pedig költségtakarékossági okokból kezd visszaszorulni a vegyszerek használata, és előtérbe kerülnek a mechanikai gyomirtó eszközök. A HATZENBICHLER nyugat-európai gépgyár konstruktív megoldást kínál szinte minden hagyományos szántóföldi és speciális (kertészeti) kultúrához egyaránt.
A Demeter univerzális kultivátor egy igazán sokoldalú munkagép, amellyel Ön a tarlóápolás feladatai mellett a magágykészítést és szántáselmunkálást is magas minőségben tudja elvégezni.
Hazánkban a kalászos gabonák betakarítása a nyári mezőgazdasági munkák legnagyobb körültekintést, figyelmet és leggondosabb szervezési munkát igénylő része. A gabona betakarításával azonban a technológiai munkálatok korántsem érnek véget, ugyanis a visszamaradt tarló legalább ennyire gondos és szakszerű kezelést kíván. Mára jelentősen csökkent a magyarországi állatállomány, a gabonaszalma állattenyésztési célú hasznosítása is visszaesett, ami egyrészről sajnálatos, másrészről viszont – a talajba megfelelően visszadolgozott szalma esetén – kifejezetten pozitív hatást hozhat.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárási körülményei a hatékony tarlóápolást és -kezelést nem tették minden esetben lehetővé, mivel az őszi vetésű növények betakarítását követően, sok helyen szélsőségesen száraz körülmények voltak. Így a talajélet javításában, az évelő gyomnövények visszaszorításában, a magról kelő gyomnövények gyommagkészletének csökkentésében nem minden esetben voltak sikeresek a gazdálkodók.
A tavaszi munkálatok előtt állva elgondolkodunk, hogy mivel és mikor végezzük a talajművelést. Sokan simítóznak, kompaktoroznak, rövid tárcsával készítik a magágyat. Azonban ha az egész évet nézzük, van olyan gép, amelyik különböző okoknál fogva, ami tavasszal működik, amikor szármaradványmentes a föld felszíne, az bedugul akkor, amikor nagyobb a szármaradvány mennyisége. Ugyanígy az a nehéz kultivátor, amelyik ősszel akár sekélyen is tud dolgozni, a tavaszi munkákban nem nyújtja azt amit tavaszi magágykészítésben el szoktat várni a gazdák.
Az elmúlt években gyorsan terjednek a tarlóhántásban és -ápolásban a szántóföldi kultivátorok és különféle mulcskezelő elemekkel kombinált mulcskultivátorok, amelyeknél a fő munkavégző szervek azonban szintén a kultivátorkapák.
Az elmúlt néhány hét kánikula után elindult az aratás. Sajnos a napokban jött hidegfront hozott jeget is, és néhol „besegített” az aratásba. Az első jelentések árpából jó termésekről számolnak be, reméljük továbbra is megmarad a tendencia és a gazdák jó évet zárnak.
A tarlókezelés kihagyhatatlan művelési elem. Ezzel az egyszerű, jól tervezhető gyomirtási beavatkozással tudunk a legtöbbet tenni azért, hogy a területeinken ne szaporodjon a gyommagkészlet, visszaszorítsuk az állományból nehezen irtható, gyakran már rezisztenciát mutató évelőket. Utána egyszerűbb és hatékonyabb a következő évi gyomirtás.
Az országot járva azt tapasztalni, hogy még mindig nagyon sok termelő akkor kezdi el a tarlóhántást, miután végeztek az aratással. Mennyire jó ez?
A sekély talajművelés egyre fontosabb lesz a csapadékszegény időjárás következtében. A tarlóhántás és tarlóápolás ill. a felszín feketén tartását csak úgy tudjuk megvalósítani ultrasekélyen, hogyha a talajfelszín egyenletes. Az ultrasekély művelés azért fontos, hogy minél kevesebb nedvességet veszítsünk.
Érdekes időben élünk. Lehet, hogy a mezőgazdaság az elmúlt 60–70 évben nem változott annyit, mint manapság és amennyit a közeljövőben változnia kell. A klíma változik, és ennek a hatásait a jelenlegi Ukrajnában folyó helyzet felerősítette. Érezzük, hogy nap mint nap minden drágul. A német infláció is kb. 10% lehet. Az inputárak növekszenek, addig nem volt gond, amíg a termények árai is velük tartottak, de most ez megállt és egy kicsit csökkent is. Egyik oldalról fájdalmas, másik oldalról meg érthető.
A mezőgazdászt a közelmúltban, és úgy látszik a jövőben is többet „foglalkoztatják” a külső elemek, mint maga a termelés. Hol azzal kell megküzdeni, hogy lesz-e műtrágya, vegyszer, hol azzal, hogy a terményét nem tudja értékesíteni, hol a természettel.
Heti fókusz: Mitől olyan szenzációsak a legújabb kukoricahibridek?
