MENÜ

Címke: termőhely

Hírek > Növénytermesztés 2023.01.24.

Heti fókusz: Csökkentsük a kitettséget a megfelelő kukoricával! Mire figyeljünk?

A termőhelyre adaptált, kiváló alkalmazkodóképességű hibridek nélkül elképzelhetetlen a kihívások elleni harc. Partnercégeink ajánlásain túl megkaptuk a 2022. évi Posztregisztrációs fajtakísérletek eredményeit, valamint a CHH Műszaki KFT-től a feldolgozás során történő toxincsökkentésre is kaptunk javaslatot. A válaszokért kattintson!

Szakfolyóirat > 2011/03 > Pr műtrágya hibrid Vetés

Pioneer hibridek teljesítménye a Pioneer Portfólió Farmokon

Az elmúlt évben indítottuk Pioneer Portfólió Farm kísérleti rendszerünket, mely kísérletekben a teljes termékskálánk elvetésre kerül, különbözõ agronómiai kísérletekkel ötvözve. Az ország 15 helyszínén kerültek beállításra, lefedve valamennyi termõtájat. A hibridek teljesítményének szokásos összehasonlításán túlmenõen az agronómiai kísérletek teszik különösen értékessé, hiszen a gazdálkodók számára nagyon fontos további információkkal szolgálnak az egyes hibridekrõl. Természetesen folytatni fogjuk tovább ezt a kísérleti rendszert, érdemes lesz látogatni 2011-ben is a Pioneer Portfólió Farmokat.  

Szakfolyóirat > 2011/02 > Pr hibrid Kukorica Pioneer

Ebben az évben is Pioneer kukoricahibridekkel

Hibridajánlatunkban kitüntetett szerepe van a FAO 300 elsõ felébe tartozó, korai hibrideknek. Ez az éréscsoport igen fontos Magyarországon, ezek közül kerülnek ki legnagyobb részben az õszi kalászos elõveteménynek szánt hibridek. Három nagy termõképességû, az utóbbi években bevezetett, gyors vízleadó képességgel rendelkezõ hibridet ajánlunk termelõinknek ebben a szegmensben: a PR38A79-et, a P9400-át és a P9578-at.  

Szakfolyóirat > 2010/12 > Szántóföld hibrid Kukorica vetőmag

A kukorica nemesítése és a változó termesztési feltételek

Kukoricát a világ minden táján termeljük. Vetésterülete 157 millió ha. A gazdaságilag fejlett országokban elsõsorban abrak- vagy tömegtakarmányként hasznosítjuk. Az indiánok hagyományos növénye ma számos nép meghatározó élelmiszere, nem beszélve arról, hogy a mai élelmiszeripar is sokféle készítmény alapanyagául használja a kukoricát. A kukorica ipari felhasználása is sokrétû. A megújuló energiaforrások között szerepe fontos, a bioetanol és biogáz elõállításához egyre nagyobb mennyiséget használunk fel.  

Szakfolyóirat > 2010/04 > Szántóföld hibrid Kukorica termőhely

Speciális tulajdonságok a kukorica esetében - változó követelmények tükrében

Hazai növénytermesztésünkben igen nagy gondot okoz a leegyszerûsödött vetésszerkezet, amelyben a kukorica a gabonafélékkel együtt közel 70%-ot tesz ki. Ennek egyértelmûen kedvezõtlen hatása van szinte valamennyi agrotechnikai elem esetében. Annak ellenére, hogy a termésátlagok növekedtek, a termésingadozás mértéke ezzel együtt számottevõen nõtt.  

Szakfolyóirat > 2009/09 > Pr búza Termelő termőhely

Az átgondolt fajtaválasztás kifizetõdik

A 2009-es év áttekintése a kalászosok szempontjából nem egyszerû dolog. Pontos statisztikai adatok, kísérleti eredmények még nem állnak rendelkezésünkre, bár mint minden fajtatulajdonos - a napjainkban 85. születésnapját ünnepelõ – Gabonakutató Nonprofit Kft. is megkísérli, hogy értékelje, értelmezze az évet, s fajtáinak szereplését.  

Szakfolyóirat > 2006/10 > Szántóföld növénytermesztés termőhely Szántóföld

Korszerû, egyedi igényekre alapozott termõhely-specifikus növénytáplálás

A tápanyagokkal való ésszerû gazdálkodás a szántóföldi növénytermesztés sarkalatos pontja: a 90-es évek elején bekövetkezett struktúraváltást és nagyarányú átrendezõdést követõen a mûtrágyák felhasználása töredékére esett vissza, amelynek következményei is hamar megmutatkoztak: csökkentek a termésátlagok, a növények fokozottan érzékenyek lettek a betegségekkel és a kártevõkkel szemben, a szélsõséges idõjárási hatásokkal (pl. aszály) a tápanyaggal rosszul ellátott talaj toleranciája is csökkent.

Szakfolyóirat > 2006/09 > Szántóföld búza fajta termőhely

A minõségi búzatermesztés fajta, termõhelyi és termesztéstechnológiai összefüggései

A búza név gyûjtõ fogalom, hiszen a búza nemzetség több faját (közönséges búza, durumbúza, tönköly) is termesztjük, melyek közül e cikkben csak a közönséges búzával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozunk. A termesztésre ható faktorokat alapvetõen 4 fõ csoportba soroljuk, mely alapján biológiai-, ökológiai-, termesztéstechnológiai- és ökonómiai tényezõk vannak.

Szakfolyóirat > 2006/04 > Szántóföld búza fajta termőhely

Búzanemesítés a gyakorlat szolgálatában

A növénytermesztés kezdete óta a gazdák a legjobb táblarészek, vagy a legszebb növények termését külön gyûjtötték a következõ évi vetésekhez, tudva (vagy remélve) hogy a jobb teljesítményû növények utódai is nagyobb termést adnak. Történelmi távlatokban mérve így alakultak ki kultúrnövényeink, és a termesztett fajok tájfajta változatai. Alig több, mint száz évvel ezelõtt, egy új szakma, a növénynemesítés alapjai kezdtek kirajzolódni, hogy aztán alig néhány évtized alatt forradalmi változások zajljanak le ezen a területen is.

Szakfolyóirat > 2004/3 > Növénytermesztés búza termés termőhely

A fejtrágyázás hatása az õszi búza minõségére

Az, hogy hazánk agroökológiai feltételei kiváló lehetõséget biztosítanak a minõségi búzatermesztés számára, valamennyi agrárszakember számára nyilvánvaló. Kedvezõ adottságaink ellenére azonban csak az a gazdálkodó bízhat hosszú távon a fennmaradásában aki képes a piaci szereplõk technológiai igényei által meghatározott, igen szigorú minõségi követelmények teljesítésére.

Szakfolyóirat > 2003/7 > Növénytermesztés Tápanyag növények termőhely

A termőhelyi körülmények szerepe a növények tápanyagellátásában

Az intenzív műtrágyázás bevezetése óta egyre kevésbé vagyunk a talaj természetes tápanyagellátó képességére utalva. A három fő tápelem (NPK) országos mérlegét tekintve hazánkban az 1960-as évek első felében a foszfor, majd a hetvenes évek elejére a nitrogén és a kálium mérlege is pozitívvá vált. A nagyadagú és rendszeres műtrágyázás hatására az 1980-as évek végéig a terméshozamok örvendetesen növekedtek hazánkban, majd a 90-es évek elejétől a műtrágya felhasználás drasztikus visszaesésével a terméseredményekben is hanyatlás következett be.

Szakfolyóirat > 2001/8 > Növénytermesztés bor tokaji must

A természetes borok

Valamennyi európai bortermelõ országban megkülönböztetett védelmet és külön kategóriát jelölnek meg a természetes borokra vonatkozóan. Így a magyar bortörvény is megkülönbözteti a természetes borok minõségi követelményeit (1997. évi CXXI. törvény 29. §), mely szerint: „Természetes bor az az asztali, meghatározott termõhelyrõl származó minõségi vagy különleges minõségû bor, melyet a törvényben szabályozott módon állítottak elõ.”