A növények gyökerük mellett levélfelületükön keresztül is képesek a tápelem-felvételre, a levél felületén a kijuttatott tápanyagok beépülése a kutikulán, ill. a sztómán keresztül lehetséges.
„A tritikálé elterjedése a humán táplálkozásban új, egészséges élelmiszer alternatívát jelenthet a hagyományos gabonafélékből készült készítmények mellett.”
Sokunk keserû szájízzel beszél a nemrég betakarított õszi káposztarepce terméseredményeirõl, az aszályos tavasz következtében nem sikerült javítani az elmúlt évek termésátlagain. A legtöbb termõhelyen alulmúlta a várakozásokat a termésmennyiség, ami elgondolkodásra készteti a földmûvelõt.
Az elmúlt évben indítottuk Pioneer Portfólió Farm kísérleti rendszerünket, mely kísérletekben a teljes termékskálánk elvetésre kerül, különbözõ agronómiai kísérletekkel ötvözve. Az ország 15 helyszínén kerültek beállításra, lefedve valamennyi termõtájat. A hibridek teljesítményének szokásos összehasonlításán túlmenõen az agronómiai kísérletek teszik különösen értékessé, hiszen a gazdálkodók számára nagyon fontos további információkkal szolgálnak az egyes hibridekrõl. Természetesen folytatni fogjuk tovább ezt a kísérleti rendszert, érdemes lesz látogatni 2011-ben is a Pioneer Portfólió Farmokat.
Hibridajánlatunkban kitüntetett szerepe van a FAO 300 elsõ felébe tartozó, korai hibrideknek. Ez az éréscsoport igen fontos Magyarországon, ezek közül kerülnek ki legnagyobb részben az õszi kalászos elõveteménynek szánt hibridek. Három nagy termõképességû, az utóbbi években bevezetett, gyors vízleadó képességgel rendelkezõ hibridet ajánlunk termelõinknek ebben a szegmensben: a PR38A79-et, a P9400-át és a P9578-at.
Kukoricát a világ minden táján termeljük. Vetésterülete 157 millió ha. A gazdaságilag fejlett országokban elsõsorban abrak- vagy tömegtakarmányként hasznosítjuk. Az indiánok hagyományos növénye ma számos nép meghatározó élelmiszere, nem beszélve arról, hogy a mai élelmiszeripar is sokféle készítmény alapanyagául használja a kukoricát. A kukorica ipari felhasználása is sokrétû. A megújuló energiaforrások között szerepe fontos, a bioetanol és biogáz elõállításához egyre nagyobb mennyiséget használunk fel.
Hazai növénytermesztésünkben igen nagy gondot okoz a leegyszerûsödött vetésszerkezet, amelyben a kukorica a gabonafélékkel együtt közel 70%-ot tesz ki. Ennek egyértelmûen kedvezõtlen hatása van szinte valamennyi agrotechnikai elem esetében. Annak ellenére, hogy a termésátlagok növekedtek, a termésingadozás mértéke ezzel együtt számottevõen nõtt.
A 2009-es év áttekintése a kalászosok szempontjából nem egyszerû dolog. Pontos statisztikai adatok, kísérleti eredmények még nem állnak rendelkezésünkre, bár mint minden fajtatulajdonos - a napjainkban 85. születésnapját ünnepelõ – Gabonakutató Nonprofit Kft. is megkísérli, hogy értékelje, értelmezze az évet, s fajtáinak szereplését.
Az utóbbi idõkben egyre nagyobb érdeklõdés mutatkozik Magyarországon az energianövények termesztésére, amit a biomassza iránti fokozódó igény felgyorsíthat.
Az Agroprodukt Zrt. Pápa, az Észak-Dunántúl mezõgazdaságának meghatározó üzeme.
A vetésforgó, vetésváltás és a biológiai diverzifikáció már régóta a sikeres növénytermesztés alapja.
A tápanyagokkal való ésszerû gazdálkodás a szántóföldi növénytermesztés sarkalatos pontja: a 90-es évek elején bekövetkezett struktúraváltást és nagyarányú átrendezõdést követõen a mûtrágyák felhasználása töredékére esett vissza, amelynek következményei is hamar megmutatkoztak: csökkentek a termésátlagok, a növények fokozottan érzékenyek lettek a betegségekkel és a kártevõkkel szemben, a szélsõséges idõjárási hatásokkal (pl. aszály) a tápanyaggal rosszul ellátott talaj toleranciája is csökkent.
A búza név gyûjtõ fogalom, hiszen a búza nemzetség több faját (közönséges búza, durumbúza, tönköly) is termesztjük, melyek közül e cikkben csak a közönséges búzával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozunk. A termesztésre ható faktorokat alapvetõen 4 fõ csoportba soroljuk, mely alapján biológiai-, ökológiai-, termesztéstechnológiai- és ökonómiai tényezõk vannak.
A növénytermesztés kezdete óta a gazdák a legjobb táblarészek, vagy a legszebb növények termését külön gyûjtötték a következõ évi vetésekhez, tudva (vagy remélve) hogy a jobb teljesítményû növények utódai is nagyobb termést adnak. Történelmi távlatokban mérve így alakultak ki kultúrnövényeink, és a termesztett fajok tájfajta változatai. Alig több, mint száz évvel ezelõtt, egy új szakma, a növénynemesítés alapjai kezdtek kirajzolódni, hogy aztán alig néhány évtized alatt forradalmi változások zajljanak le ezen a területen is.
Az idei évben nagyon változóan alakultak a napraforgó termések. Voltak területek, ahol a tavalyi évhez hasonló termésátlagok alakultak és voltak olyan területek amelyek elmaradtak a tavalyi év jó termésétõl.
Megint eltelt egy év, s itt az idõ, hogy ki-ki maga számvetést készítsen arról, hogy gazdaságos volt-e a kukorica és napraforgó termesztése.
Az, hogy hazánk agroökológiai feltételei kiváló lehetõséget biztosítanak a minõségi búzatermesztés számára, valamennyi agrárszakember számára nyilvánvaló. Kedvezõ adottságaink ellenére azonban csak az a gazdálkodó bízhat hosszú távon a fennmaradásában aki képes a piaci szereplõk technológiai igényei által meghatározott, igen szigorú minõségi követelmények teljesítésére.
Az intenzív műtrágyázás bevezetése óta egyre kevésbé vagyunk a talaj természetes tápanyagellátó képességére utalva. A három fő tápelem (NPK) országos mérlegét tekintve hazánkban az 1960-as évek első felében a foszfor, majd a hetvenes évek elejére a nitrogén és a kálium mérlege is pozitívvá vált. A nagyadagú és rendszeres műtrágyázás hatására az 1980-as évek végéig a terméshozamok örvendetesen növekedtek hazánkban, majd a 90-es évek elejétől a műtrágya felhasználás drasztikus visszaesésével a terméseredményekben is hanyatlás következett be.
Valamennyi európai bortermelõ országban megkülönböztetett védelmet és külön kategóriát jelölnek meg a természetes borokra vonatkozóan. Így a magyar bortörvény is megkülönbözteti a természetes borok minõségi követelményeit (1997. évi CXXI. törvény 29. §), mely szerint: „Természetes bor az az asztali, meghatározott termõhelyrõl származó minõségi vagy különleges minõségû bor, melyet a törvényben szabályozott módon állítottak elõ.”
Már elkezdődtek az idei betakarítási munkák, és a csütörtöki és pénteki zivataros, változékony időjárás után jó hír a földeken dolgozóknak, hogy szombattól csökken a csapadékhajlam, csak elszórtan fordulhat elő csapadék, ugyanakkor a jellemzően napos, gyakran szeles időben száradni tudnak a talajok valamint a gabona is. forrás: omsz.hu
Kezdődik az idei Magyarok Kenyere program
