Az V. SUMIVERSITAS műhelymunkán Szabó Balázs, Dr. Mesterházy Ákos tanítványa, közös kutatásukra alapozott előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a kukorica csövén számos gombaféle fordul elő, közülük igen sok toxintermelő faj is.
A mikotoxinok mindenütt előfordulnak, ezért is jelentenek világszerte problémát a haszonállattartók számára. Még a földeken vagy a tárolás során használt megelőzési technikák alkalmazásával is lehetetlen teljesen elkerülni a mikotoxinok megjelenését a mezőgazdasági termékekben.
A mikotoxinok súlyos károsodásokat idézhetnek elõ az azokkal szennyezett takarmányt fogyasztó sertések szervezetében. A takarmányok mikotoxin szennyezettsége, illetve annak hatása azonban megfelelõ eljárásokkal csökkenthetõ, illetve mérsékelhetõ.
A penészgombák környezetünkben mindenhol jelen vannak. Bizonyított, hogy néhány közülük méreganyag elõállítására is képes, másodlagos anyagcsereterméket választ ki. Ezeket mikotoxinokként ismerjük.
A takarmányok mikotoxin tartalmának hatása a sertések egészségére, termelésére és szaporodására
A modern brojlertartásban az jelenti a legnagyobb nyomást, hogy a lehetõ legalacsonyabb költségen állítsuk elõ a csirkehúst.
A sertés- és baromfi-takarmányokban elõforduló mikotoxinokról és azok súlyos kártételeirõl nagyon sok szó esik manapság.
Hogyan kezeljük hatékonyan a mikotoxinokat?
A kérõdzõ tenyésztésben a penészek és mikotoxinok súlyos gazdasági következményekkel járnak.
A növényeken élõsködõ penészgombák azon szekundér metabolitjait nevezzük mikotoxinoknak, melyek károsító hatásúak a normális életfolyamatokra, mint pl. anyagcsere, szaporodás, növekedés, egészségi állapot stb.
Fontos szem előtt tartanunk, hogy az alacsony vagy nem mérhető toxinszintek sem jelentenek 100%-os biztonságot. Egyrészt a mikotoxinok kimutathatósága is csorbát szenvedhet, másrészt már alacsony mennyiségű mikotoxin felvétele is okozhat problémákat, főleg, ha a toxinok közötti kölcsönhatásokat is vizsgáljuk.
Együtt segítheti az AVHGA és az MBH Bank a magyar élelmiszer-gazdaság finanszírozását
