A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara fontosnak tartja, hogy a gazdálkodók a számukra legmegfelelőbb agrotechnikát alkalmazva alkalmazkodni tudjanak a változó körülményekhez védve talajukat.
A globális éghajlatváltozás szántóföldi kultúrákra gyakorolt hatása évről évre növekszik. Az időjárás egyre extrémebbé válik, a száraz, csapadék nélküli periódusok egyre sűrűbbek és hosszabbak lesznek. E tendencia különösen a tavaszi növényeket sújtja, aminek következménye sok esetben drasztikus terméskiesés, a termésbiztonság jelentős csökkenése. Ez a legfőbb oka annak, hogy bizonyos kultúrák termesztése napjainkban igen nagy kockázattal jár.
Példaértékû a szemlélet és a munka becsülete abban a családban, amelyben két generáció dolgozik örömmel a mezõgazdaságban. A folyamatos fejlesztéseknek és beruházásoknak nagy szerepe van abban, hogy a korszerû gazdálkodás egy élhetõ élettel párosuljon. Ehhez pedig szükség van a jól megválasztott technikára is a munka szeretetén túl.
Repce-búza fajtabemutató és agrárfórum a Nyugat-Dunántúlon
A fejlett szántóföldi és kertészeti kultúrával rendelkezõ országokban a termésbiztonság megteremtése hosszú távon alapvetõ feladat. Ennek érdekében átgondolt, a hatékonyságot és a gazdaságosságot messzemenõen figyelembe vevõ optimális tápanyagellátás, és a környezetvédelmi elvárásokkal leginkább szinkronizáló növényvédelmi eljárások következetes alkalmazása a feladat. A hazai tendenciák is hasonlóak, azaz a mezõgazdaság elméleti és gyakorlati szakembereinek a feladata gondoskodni arról, hogy a rendelkezésre álló mûtrágyák és lombtrágyák megalapozott módon és a legnagyobb hatékonysággal, okszerû technológiába illesztve kerüljenek felhasználásra.
A növények váltás nélküli termesztése a szántóföldi növények nagy többségénél – fõként a patogén elmélet miatt – nem valósítható meg még akkor sem, ha ezt ökonómiai elõnyök indokolnák. Az intenzív és specializált növénytermesztés néhány növényfajt termeszt koncentrált rövid szakaszos vetésváltási rendszerben. Ez egy sor problémát vet fel biológiai, ökonómiai és környezeti szempontból egyaránt, megnehezíti a minden tekintetben kifogástalan vetésforgó tervezését és megvalósítását.
A STELA UNIVERSAL 25 gabonaszárítót, amely egy szállítókocsival gyorsan és könnyen áttelepíthetõ, az MDB-TN-S típusú stabil STELA szárító átalakításával hozták létre. Az UNIVERSAL szárító szekció méretei teljes egészében megegyeznek a fent hivatkozott stabil szárító szekció méreteivel, mind a befoglaló méretek, mind a háztetõ formájú légcsatornák vonatkozásában.
„Jól tervezett vetésforgóval felére lehet csökkenteni a növényvédelemi költségeket, helyesen megválasztott másodnövénnyel kétszeresére lehet növelni a bevételt” – mondják a kertészek. Ha a megállapításban van is némi túlzás, de azzal minden kertész tisztában van, hogy a szakszerû növényváltásnak mekkora jelentõsége van a számtalan régi és új betegséggel és kártevõvel küzdõ zöldségtermesztésben. A szakszerûen és idõben, továbbá megfelelõ növényfajjal és fajtával elvégzett másodvetéssel pedig jelentõsen növelhetjük a rendelkezésre álló termõterületrõl a bevételünket.
Több éves tapasztalatból tudom, hogy a biokertész soha sem pihen! Amíg a természet téli álmát alussza addig a biokertészek környezetvédelmi, biogazdálkodási tanfolyamokon civil szervezeti összejöveteleken vesznek részt. Szakkönyveket, folyóiratokat, katalógusokat olvasnak, és bizony most már rendeleteket (140/1999 (IX.3.) Kormányrendelet és 2/2000 (II.18.) FVM-KÖM együttes rendeleteket) és a biogazdálkodás feltételrendszerét is tanulmányozniuk kell!
A vetésforgók jótékony hatása a talajra, termésre több ezer évre nyúlik vissza. A mai Kína területén uralkodott Han dinasztia idõszakában mintegy 3000 évvel ezelõtt felismerték, hogy ugyanazon növény folyamatos termesztésével csökken a termés, ezért egyszerû forgókat vezettek be. Az ókori görögök és rómaiak már négyféle növényi sorrendet alkalmaztak: kettõt termékeny, egyet közepes, egyet gyenge termõképességû talajokon. Európa nagy részén a középkorban a háromnyomásos rendszerek (Eredeti: 1. év ugar, 2. év õszi gabona, 3. év tavaszi gabona; módosított: 1. répa, 2. tavaszi gabona, 3. õszi gabona) terjedtek el, majd igazi áttörést az ún. Norfolki négyes vetésforgó megjelenése váltott ki a 18. század végén. A négy növény (1. répa, 2. tavaszi árpa vöröshere alávetéssel, 3. vöröshere, 4. õszi búza) termesztését olyan módon oldották meg, hogy az mai kifejezéssel élve a fenntarthatóság követelményrendszerének megfeleljen.
A globális éghajlatváltozás szántóföldi kultúrákra gyakorolt hatása évről évre növekszik. Az időjárás egyre extrémebbé válik, a száraz, csapadék nélküli periódusok egyre sűrűbbek és hosszabbak lesznek. E tendencia különösen a tavaszi növényeket sújtja, aminek következménye sok esetben drasztikus terméskiesés, a termésbiztonság jelentős csökkenése. Ez a legfőbb oka annak, hogy bizonyos kultúrák termesztése napjainkban igen nagy kockázattal jár.
Klasszikusok és újdonságok, valódi technológiai innovációk a sokszínű tavaszi vetésforgó összeállításához. Több termés, nagyobb biztonság. Fenntartható módon, évről évre.
Az idei nyáron számos termelőnek az aszály jelentette nehézségek határozzák meg az életét. Ugyanakkor az előretekintés és a tervezés érdekében indokolt és szükségszerű a jövő évi irányokat is számba venni. A Közös Agrárpolitika szabályrendszerét érintő módosítások még nem elfogadottak, de egyes szabályok és azok keretrendszere már megismerhető.
Csak három EU-tagállam kapja meg a rendkívüli támogatást
