Különleges helyszínen, a Klauzál téri Vásárcsarnokban tartották a NAK zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat programzáró sajtótájékoztatóját.
A járműüzemanyagok ára jelentősen emelkedett, az élelmiszereké csökkent augusztushoz viszonyítva. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,4%-kal nőttek, az élelmiszerek 0,2%-kal olcsóbbak lettek.
Petrilla Csaba, Magyarország idei Zöldség-Gyümölcs Hőse és iskolája 100 kg zöldséget, gyümölcsöt, vetőmagcsomagot és foglalkoztatófüzetet kapott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától és az Európai Friss Csapattól.
Az augusztus közepéig beérett gyümölcsök és zöldségek, valamint a kalászosok majdnem mind nagyobb termésátlagot értek el idén, mint tavaly – olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) összefoglalójában.
Köszönhető mindez annak, hogy kapacitásbővítő beruházást valósított meg az AgroSprint Zrt. a városban – jelentette ki a pénzügyminiszter a cég új gyorsfagyasztó üzemének keddi átadásán.
A KIMITEC egy fiatal, dinamikus, mezőgazdasági biotechnológiai vállalat, ahol a K+F+I tevékenység elköteleződött a mezőgazdasági termelők számára hatékony biológiai megoldások fejlesztésére.
Márciusban 21,9 százalékponttal lassult a mezőgazdaság termelői árak emelkedése: a felvásárlási árak átlagosan 5,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.
A Délalföldi Kertészek Szövetkezete és csaknem 500 tagja méltán lehetnek büszkék arra, amit 20 év alatt közösen megalapoztak. A korral haladva és annak elvárásai szerint az új komplex és minden igényt kielégítő, 10 ezer négyzetméteres logisztikai csarnokban már a robotok is megjelennek, amelyek a higiénikus csomagoláshoz és a hatékony tároláshoz is hozzájárulnak.
Nagy kihívások előtt áll a paradicsomtermesztés világszerte: a rovarkártevők, a növénybetegségek, valamint a munkaerő-problémák is komoly gondot okoznak a termelőknek. A Syngenta innovatív zöldségvetőmag üzletágának munkatársai világszerte azon dolgoznak, hogy a legjobb paradicsomfajták mellett megoldást nyújtsanak ezekre a kihívásokra is.
Belföldön egyelőre nem fenyeget aszályhelyzet – olvasható a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács összefoglalójában.
Magyarországon mintegy 2,5 millió tonna zöldséget és gyümölcsöt takarítottak be a termelők 2015-ben, ami mintegy 500 ezer tonnával volt kevesebb a tavalyi rekordnál. A terméskiesés oka főként az idei szélsőséges időjárás, a fagy, a nagy meleg és a kevés csapadék volt. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) évértékelő sajtótájékoztatóján hozzátették, több tárolóra, képzett munkaerőre, ütősebb ágazati marketingre és több öntözött, modern kertészetre lenne szükség.
Hogy miért éppen Törökország? Ennek két oka van. Az első családi eredetű. Gyermekkorom óta foglalkoztatott az antropológia, hogy milyen ősöktől is származik családom, mely vizsgálatok szerint egyik ágról turáni típus. Akkor azt hittem különleges vagyok, ma már tudom, hogy nincs ebben semmi meglepő, hiszen a magyarság gerincét a Belső-Ázsiából elindult és ideérkezése előtt többszörösen – főleg török népekkel – bővült 500 ezernyi honfoglaló magyar alkotja. Mindenesetre a rokonság okán mindig is jobban meg akartam ismerkedni a türkökkel, törökökkel.
Hazánk északi térségébe, az ország második legkisebb területű megyéjébe látogattunk el. Nógrád megyében alig 200 ezer ember él 131 településen, köztük hat jelentősebb méretű városban, a lakosság nagy tömegei azonban a kis falvakban. Hogy el ne tévedjünk a Cserhát és a Börzsöny varázslatos hegyei között, tájékozódásunkat segítette Mészáros László, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Nógrád Megyei Kirendeltségének vezetője.
2015 és 2020 között a Közös Agrárpolitika reformjának eredményeképpen új elemként bevezethető termeléshez kötött támogatások keretében 1,2 milliárd euró támogatásban részesülnek a kormány által támogatni kívánt, elsősorban munkaintenzív ágazatok.
Szerbia és Horvátország mezőgazdaságának bemutatásakor nagyon sok hasonlóságot találunk, hiszen nem egyszerűen csak szomszéd országokról van szó, mezőgazdaságukat tekintve adottságaik, problémáik és előnyeik is gyakorlatilag megegyeznek.
A gazdálkodóknak 2010. december 31-ig kell elküldeni 2009–2010 gazdálkodási évre a nitrát jelentést az MgSZH-nak elektronikusan az ügyfélkapun keresztül. A nitrát adatszolgáltatás formanyomtatványát az MgSZH honlapjának nyomtatvány menüpontjának E-nyomtatványok pontjából lehet letölteni.
A 2010. évi egységes kérelem beadása 2010. június 9. dátummal lezárult. A vis maior esetek bejelentése a W0103 elektronikus kérelem beadásával lehetséges az ügyfélkapun keresztül. A vis maior kérelmekhez postán csatolni kell a falugazdász által felvett jegyzõkönyvet, amelyet a megyei MVH kirendeltséghez kell elküldeni.
A zöldségnövények 80-85%-ban vizet tartalmaznak és a fajtól, termesztési körülményektõl függõen 15-20%-ban szárazanyagot, amely nyersrostból, fehérjébõl, nitrogénmentes anyagokból áll. Ez utóbbi olyan fontos növényi tápanyagokból tevõdik össze, mint a foszfor, a magnézium, és mindenek elõtt a kálium, ami az ún. hamu elemeknek több, mint a 60%-át teszi ki.
A magyar zöldség-gyümölcs ágazat teljesítményét a 2009-ben nemcsak az országosan jelentkezõ jégkár nehezítette, hanem az egész Európára jellemzõ alacsony felvásárlási árak is. A nehézségek miatt továbbra is ingadozott a magyar zöldség-gyümölcs ágazat teljesítménye, bár vesztesége – a jelentós mérték ellenére is - alacsonyabb volt a mezõgazdaság többi ágazatáéhoz viszonyítva.
A fenti címmel tartotta szakmai tanácskozását a Budapesti Corvinus Egyetemen a közelmúltban a FruitVeb. Az elõadások a gazdasági válságnak a zöldség-gyümölcs ágazatra való hatásáról, az ágazati stratégiai megvalósíthatósági tanulmányról és a válságkezelésrõl szóló javaslatokról szóltak. A program része volt a termelés, a feldolgozás és a kereskedelem képviseletében felkért hozzászólók elõadása is.
Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatott intézkedések monitoring adatszolgáltatási ötelezettségének 2009. április 08-ig lehetett eleget tenni, az elektronikus ügyfélkapun keresztül. Amennyiben a termelõ nem tett eleget az adatszolgáltatási kötelezettségeinek, azt a falugazdászok és az MVH segítségével pótolnia kell. A területalapú támogatásokhoz fontos regisztrációs szám igénylõ lapokat, a G001 nyomtatványokon még beadhatják a gazdák.
A levélzöldségfélék – amelyek nem azonosak a salátafélékkel, annál lényegesen tágabb fogalom – botanikailag nem alkotnak egységes csoportot, rendszertanilag egymástól egészen távolálló fajokat sorolunk ebbe a csoportba. De nemcsak rendszertanilag, sokszor a környezettel szemben támasztott igényük tekintetében is lényegesen különböznek egymástól.
Napjainkban a tápanyag-utánpótlást, így az õszi alaptrágyázást is alapvetõen a rendkívül magas mûtrágyaköltségek határozzák meg. Ennek tudható, hogy az egy hektár szántó felületre (kertészet is benne), mindössze 92 kg hatóanyagnyi mûtrágya (N: 58 kg; P2O5: 15 kg; K2O: 19 kg) kerül kiszórásra. A jelzett érték nem fedezi a növények által kivont tápelemek mennyiségét, ennek következtében a talajaink tápanyagban egyre szegényebbek.
Rejtett fenyegetés az európai élelmiszerellátás számára?
A zöldségfélék és az aprómagvú kertészeti növények vetésére kizárólag szemenkénti vetõgépeket használnak.
A zöldségtermesztés a belsõ és exportpiacait csak úgy képes a jövõben megtartani, ha a termelési költségek leszorítása mellett, a termesztéstechnológia fejlesztésével a termésbiztonságot és a termésátlagokat, jelentõsen tudja javítani, aminek egyik feltétele a tápanyag- és talajigényére épülõ tápanyag-utánpótlás új alapokra történõ helyezése és korszerûsítése.
A 90-es évek közepétõl a kertészeti termesztés, ezen belül a zöldségtermesztés egy mélyreható szemléleti és technológiai változáson ment keresztül, aminek eredményeként egyes fajok esetében a termésátlagok többszörösére emelkedtek, a minõség korábban nem tapasztalt mértékben javult.
Figyelembe véve az utóbbi 10–15 év hazai tápanyag-gazdálkodásának kihívásait, a mûtrágya ártámogatások megszüntetését, a megváltozott gazdasági környezetet és a megszigorodott környezetvédelmi elõírásokat, a korábbi szaktanácsadási módszerek értékeit megõrizve, 30 legfontosabb szántóföldi, ill. 38 szántóföldi zöldségnövényünk új szemléletû, költségtakarékos, környezetkímélõ makro- és mikroelem trágyázási rendszerét dolgoztunk ki.
„Sok minden szól bele abba, hogy mekkora a gazda termése. Elõször is az idõjárás, amelyrõl a gazda nem tehet. De viszont az idõjárás is sokról nem tehet, amit ráfognak…. A kevés, vagy rossz termésnek sohasem egyedül az idõjárás az oka. A termés sikerülte nem kis mértékben függ a gazda tudásától és szorgalmától is.” Gyárfás József (1927)
A mulcsozás, vagy ahogy nálunk gyakrabban emlegetik a talajtakarás, egyre több zöldségnövénynél, de más kertészeti kultúrákban is (pl. szõlõtermesztés, szamócatermesztés, faiskolai termesztés, stb.) sikeresen alkalmazott termesztés technológiai eljárás. Számos olyan elõnye van, amely miatt egyre nagyobb felületen, egyre nagyobb számú növénynél alkalmazzák, ezek a következõk:
A talajmûvelés során (szántás, tarlóhántás, magágy-elõkészítés, kapálás) számos hibát szoktak a kertészek elkövetni, amelyek jelentõsen rontják a terméseredményeket, a minõséget vagy a talaj termékenységét. Ezek közül szeretnénk néhány jellegzetesen és gyakran elkövetett hibára olvasóink figyelmét felhívni.
„Sok minden szól bele abba, hogy mekkora a gazda termése. Először is az időjárás, amelyről a gazda nem tehet. De viszont az időjárás is sokról nem tehet, amit ráfognak…. A kevés, vagy rossz termésnek sohasem egyedül az időjárás az oka. A termés sikerülte nem kis mértékben függ a gazda tudásától és szorgalmától is.” Gyárfás József (1927)
Az már régóta ismert a zöldségtermesztésben, hogy az egyes zöldségfajok eltérõ módon reagálnak a talaj szikesedésére. Vannak amelyek az enyhén szikesedõ talajon is elfogadható mértékû fejlõdést mutatnak, míg másoknak az ilyen talajon vagy a rossz minõségû - szikesítõ hatású - öntözõvíz hatására a fejlõdésük, gyorsan leáll. Az utóbbi tíz évben a tápoldatozás elõretörésével (víz és a tápanyag egyszerre történõ kijuttatásával), ennek a növényi tulajdonságnak a szerepe elõtérbe került, a termesztési technológia fontos része lett.
Szeszélyes az idei tavasz is. Most sem lehetett kiszámítani a tél hidege után mikor érkezik meg a meleg és mennyire lesz egyenletes. A primõrök piaci megjelenésének ideje pedig nagyban függ az idõjárástól.
Az Agro Napló sorozata a termőföld értékét meghatározó tényezőket kutatja művelési ágak szerint, konkrét válaszok reményében kérte fel a szakértőket. A kérdés megválaszolása igencsak bonyolult, komplex megközelítést igényel. A második részben a kertészeti kultúrákkal (zöldségnövények) kapcsolatos véleményeiket fogalmazták meg.
Az oroszországi piac a rendszerváltás előtt jelentős felvevőbázisa volt a magyarországi mezőgazdasági és élelmiszertermékeknek. Az oda irányuló export a kilencvenes években drasztikusan visszaesett, de az ezredforduló után a magyarországi gazdasági szereplők „újra felfedezték” ezt a lehetőséget, mivel Oroszország a maga 144 millió fős népességével, negatív agrár-külkereskedelmi mérlegével, viszonylagos közelségével ideális, bár korántsem egyszerű, számos adminisztratív akadállyal, bonyolult állat- és növényegészségügyi előírásokkal terhelt célpiacnak számít.
Olaszország egyik legjelentősebb mezőgazdasági szakkiállítását, a Macfrutot május elején rendezték meg az északolasz tengerparti városban, Riminiben. Az Emilia Romagna tartományban 35. alkalommal sorra került háromnapos kiállításon május 9–11. között főként olasz, a mezőgazdaságban alkalmazható post-harvest technológiai eszközöket, berendezéseket és komplett csomagolási és áru-előkészítő technológiákat mutattak be. De számos gyümölcs- és zöldségtermelő képviseltette magát az árumustrán.
Az évtizedek óta tartó globális felmelegedés hatásait mindannyian érezzük a Földön. Olvadnak a sarki jégtakarók, enyhébbek a telek, ugyanakkor egyre forróbbá válnak a nyarak a mérsékelt égövben, így hazánkban is. A forró, aszályos nyár negatív hatását a termesztett növényeink is elszenvedik, akár csak mi emberek, de a növények védekezési lehetőségei korlátozottak (viaszképződés, levélsodródás). A forró nyári napokon a napsugárzás következtében fellépő hősokk és napégés a két legfontosabb káros hatás, mely eltérő spektrumú sugárzások eredménye.
Földi létünk egyik alapfeltétele a napsugárzás. A földfelszínt elérő sugarak nem mindegyike szükséges életünk során, sőt kifejezetten károsak az élőlényekre. Ezek az ultraibolya sugárzás és az infravörös sugárzás.
Idén is kiemelt figyelmet kapott a támogatások igénylésének menete. Noha már szinte rutinszerűnek mondható a beadás, azért nagy figyelemmel kellett kitölteni az elektronikus felület mezőit, hiszen jelentős következménnyel, forrásvesztéssel járhat a figyelmetlenség. De milyen főbb sajátosságokat és trendeket lehet kiolvasni az idei számokból? Az alábbiakban ennek a kifejtésére kerül sor.
Az évtizedek óta tartó globális felmelegedés hatásait mindannyian érezzük a Földön. Olvadnak a sarki jégtakarók, enyhébbek a telek, ugyanakkor egyre forróbbá válnak a nyarak a mérsékelt égövben, így hazánkban is.
Magyarország az élelmiszergazdasági termékek nettó exportőre. Célpiacainak többségén a kereslet már rövid távon alapjaiban megváltozik. Az exportpozíciók megőrzése az értékláncok szervezettségének erősítése és működésük átláthatóságának javítása nélkül aligha lehetséges. Potori Norbert cikkét követően a főbb exportpiaci szegmensek hazai képviselői nyilatkoznak a témában.
Magyarországon a nagy szántóföldi növénykultúrák (kukorica, őszi búza, napraforgó, őszi káposztarepce) ill. a nagyobb területen termesztett gyümölcsös növényfajok (alma, szőlő) esetén a gyomirtás nagyrészt megoldott, a gazda sokféle megoldás közül válogathat a gyomproblémákhoz ill. a lehetőségeihez, pénztárcájához igazodva.
A Covid–19-járvány hatással van minden nemzetgazdasági ágazatra, így a mezőgazdaságra is. A Kormány által meghirdetett Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében számos intézkedés és döntés speciálisan az agráriumra és a kereskedelemre irányult. A versenyképes mezőgazdasági termelést szolgáló fejlesztések átalakításával, továbbgondolásával azonnali segítséget kell nyújtani a bajban levő ágazatok szereplőinek azért, hogy a termeléshez szükséges pénzügyi erőforrások folyamatosan rendelkezésre álljanak.
Ma még talán a divat szüleményének is nevezhetőek azok a kis kertészetek, amelyek a világ számos pontján az épületek pincéjében, vagy éppen a tetején találhatóak, ahol a legfinomabb fűszernövények, zöldségek teremnek. A klímaváltozás okozta jövőt vizsgálók szerint a divat szüleménye azonban könnyen átalakulhat szükségletté, amikor minden lehetséges négyzetméter termő területté változik és ehhez már a technikai és technológiai háttér is adott.
A fenti növények tápanyagigényesek, a tenyészidejük rövid, erre a ciklusra kell optimális ellátásban biztosítani a tápelemeket. Az iparizöldség-termelők „tapasztalt hajósok”, s mindenkinek megvan az optimális technológiája. Ehhez a technológiához szeretnék kiváló minőségű műtrágyát ajánlani a szezonra.
A Genezis Green Max egy egyedülálló talajkondicionáló készítmény, a fenntartható és környezetbarát növénytáplálás nélkülözhetetlen eleme.
Riasztó ütemben csökken a termőtalaj
