MENÜ

A korszerű terményszárító ismérvei - mire figyeljünk új terményszárító vásárlásánál?

2016.06.28.

A mezőgazdasági termelők számára az egyik legnagyobb beruházást az új szárítótelep létesítése jelenti. Nagyobb földterülettel rendelkező gazdák, vagy társaságok számára a megbízhatóan működő szárítótelep megléte elengedhetetlen, mert a gazdaságosan gabonát és/vagy kukoricát termelni szándékozók az egyre növekvő bérszárítási díjak miatt a szárítót nem nélkülözhetik. Erre kínál megoldást a Tornum Kft.

Szilos Farm Kft. - Somogyszob - Tornum HR4-12 - 11,5t/h

 

A szárítótelep azonban jellegénél fogva hosszútávú befektetésnek tekinthető és ezért hosszas mérlegelés előzi meg a létesítését. Nyugodtan kijelenthető, hogy minden gazdálkodó tudatában van annak; csak korszerű, gyorsan megtérülő technológiát szabad telepíteni. De mitől korszerű egy terményszárító? Hogyan lehet kiválasztani a megfelelő terményszárítót, ami minőségi munkát végez? Ezt a kérdést néhány terményszárító fejlesztési alapelv felvázolásával nagyvonalakban meg lehet válaszolni. Ezek az alapelvek: a töltősúly-teljesítmény arány, a szárítási hőmérséklet, a hűtőzóna-szárítózóna aránya, a hő visszaforgatás- energiatakarékosság, a porkezelés-környezetvédelem. Ezeket a fő alapelveket és természetesen sok más egyéb szempontot figyelembe véve került Svédországban kifejlesztésre a Tornum HR típusú szárító, mely minden teljesítménykategóriában elérhető az 5,6t/h-tól a 100t/h teljesítményig.

Fejtsük ki kicsit ezeket az alapelveket:

Töltősúly-teljesítmény arány: ez az arányszám azt mutatja, hogy a terményünk mennyi időt tölt el a szárítótoronyban, tehát mennyi idő kell ahhoz, hogy a nedvesség a terményből távozzon. Ennek a számnak 24-ről 14 nedvességfokra történő kukorica szárítás esetén 3-nak kell lennie, azaz a terménynek 3 órát kell minimálisan eltöltenie a szárítótoronyban, hogy károsodás nélkül, közel a környezeti hőmérsékletre visszahűtve leszáradjon.

Szárítási hőmérséklet: Ma Magyarországon az elfogadott legmagasabb szárítási hőmérséklet kukorica esetén 110°C. Abban az esetben, ha magasabb hőmérsékleten szárítunk, akkor a nedvességet túl gyorsan próbáljuk elvenni a terményből, ezért a szem kapilláris csövei kitágulnak és ezáltal mikro repedések keletkeznek a terményen, melynek következménye a szemtörés.

Hűtőzóna-szárítózóna aránya: Ahhoz, hogy a terményt tárolni tudjuk és a nedvesség kicsapódás veszélyét a terményen elkerüljük, vissza kell hűteni a szemeket, közel a környezeti hőmérsékletre. Abban az esetben, ha 110°C-on szárítunk, akkor a hűtőzóna-szárítózóna aránya minimum 0,33-nak kell, hogy legyen.

Hővisszaforgatás-energiatakarékosság: Egy korszerű terményszárítónál alapkövetelmény a hő visszaforgatás. Fontos, hogy milyen módon, és honnan forgatjuk vissza a meleg levegőt. Követelmény, hogy csak száraz levegőt forgassunk vissza, így elkerülhetjük a termény visszanedvesítését. Ez a száraz levegő: a hűtőlevegő és a szárító alsó szárító szekcióiból kilépő levegő. A Tornum Kft. ezen levegőknek a meleg oldalra való visszajuttatását a lehető legrövidebb úton oldja meg, így a hő-veszteség minimalizált.

Porkezelés-környezetvédelem: A folyamatosan szigorodó környezetvédelmi előírások egyre nehezebb helyzetbe sodorják a régi és akár az újabb szárítókkal rendelkezőket, és nem tudhatjuk, hogy ezek az előírások meddig szigorodnak. A Tornum HR terményszárítóval erre is felkészültünk, mert a most hatályban lévő porkibocsátási határérték 10%-át sem éri el porkibocsátása.

Természetesen ezen alapelvek egyes pontjai között szoros az összefüggés. Mivel egy terményszárítót közel 20 évre tervezünk, így arra törekedtünk, hogy a Tornum HR terményszárító mindenben megfeleljen a mai kor és a jövő elvárásinak egyaránt.

Kínálatunkban megtalálhatók továbbá tisztítógépek, porleválasztók, tranzittárolók, silótárolók, gabonahűtő berendezések és az anyagmozgató berendezéseket gyártó teljes termékpalettája.

A gabonakezelés területén minden elképzelést meg tudunk valósítani. Vállaljuk új telepek építését és régi elavult telepek rekonstrukcióját.