MENÜ

A szója beltartalmi értékei

Amit mindenki ismer, mér, mégsem kap elegendő figyelmet

2019.03.06.

Egyre hangsúlyosabb a termésátlag mellett a szóják beltartalmi értéke, mely meghatározza a felhasználhatóságot és az abból készült termék táplálóértékét. Mégsem fordítunk rá kellő figyelmet.

 

galldorf_logo_1Sokszor az előállítási költségek és a felvásárlási ár közötti egyenlőtlenség, valamint a termésmennyiség után meghatározott összeg okozza a problémát, mely nem tükrözi az adott tétel beltartalmi értékeit.

A jelenlegi piac elvárása, hogy az eladásra kínált szójabab fehérje értéke érje el a minimum 30-33%-ot, míg az olajtartalom a 19-20%-ot. Az elmúlt évek tendenciáját nézve azonban ez nem minden esetben valósul meg. A legnagyobb nehézséget az évjárathatás okozza, mely előre nem meghatározható és nagyban befolyásolja a szója különböző fázisaiban végbenő folyamatokat (fehérje- és olajszintézis). Az abiotikus stressz hatás ugyan mérsékelhető megfelelő tápanyag-utánpótlással és egy jó termőterület meghatározásával, de nem minden esetben kerül a növényállomány kiváló szántóterületre, mely minden igényt kielégít.

Hogy megbizonyosodjunk az előbb említett beltartalmat befolyásoló tényezőkről, 2018-ban üzemi kísérletet állítottunk be úgy, hogy a kiválasztott kísérleti területek mindegyikén kitermesztésre kerültek a kiválasztott fajták (ES Mentor, ES Advisor, ES Mediator).

euralis szoja (1)

 

Az 1. helyszín az alábbi körülmények között vállalta, hogy nem juttat ki semmilyen tápanyagot a szójafajták kitermesztése alatt:

  • Fizikai talajfélesége: vályog; jó kálium- és foszfor-, míg közepes nitrogén ellátottsággal,
  • Közepes humusztartalommal és gyengén lúgos pH-val.

A sortávolságot 48 cm-ben határozta meg, de mechanikai gyomirtást nem végzett. A teljes kitermesztési időszak alatt mindössze egy preemergens gyomirtás alkalmazott.

A 2. helyszín az alábbi paraméterekkel rendelkezett:

  • Fizikai talajfélesége: agyagos – vályog; közepes kálium-, gyenge foszfor- és nitrogén ellátottsággal
  • Kis humusztartalommal és gyengén savanyú pH-val.

A sortávolságot 24 cm-ben határozta meg, illetve tavasszal 150 kg/ha Pétisó került kijuttatásra. A kitermesztés alatt egyszeri (preemergens) gyomirtást végezett és a stressz hatások ellen bór alapú lombtrágyát alkalmazott.

A 3. helyszín a következő tényezőkkel vállalta a kísérletet:

  • Fizikai talajfélesége: vályog, jó kálium-, gyenge foszfor- és nitrogén ellátottsággal,
  • Kis humusztartalommal és savanyú pH-val.

A sortávolságot 24 cm határozta meg, tavasszal 200 kg/ha Pétisót juttatott ki a területre, illetve egyszeri vegyszeres (preemergens) gyomirtást végzett.

A három helyszín beltartalmait az összefoglaló táblázat mutatja be:

 

 

ES Mentor

ES Advisor

ES Mediator

Fehérje (%)

Olaj (%)

Fehérje (%)

Olaj (%)

Fehérje (%)

Olaj (%)

1. helyszín

27,9

23,9

28

24,2

27,7

24,3

2. helyszín

33,1

19,1

32,4

19,5

30,4

20,6

3. helyszín

36,9

20,1

34,2

20

35,4

20,3

 

Az eredményekből jól látszik, hogy ahol nem kapott kiegészítést a szója, ott az olajtartalom növekedett, míg a két különböző dózisú pétisó pozitívan befolyásolta a szója fehérje tartalmát.

A minőség tehát befolyásoló, de nem csak egy tényező a meghatározó!

Amennyiben felkeltettük az érdeklődését, látogasson el a honlapunk található alábbi linkre:
http://www.galldorf.hu/hu/termekek/szoja

Jelen cikk a VEKOP-2.1.1-15-2016-00177 pályázat keretein belül megvalósított kísérletek eredményeit mutatta be.