Jelenleg nagyon rossz a takarmány- és premixgyártók helyzete, ennél rosszabb csak az állattenyésztőké – összegezte a helyzetet a szakember, megjegyezve, és egyben az okokat is magyarázva: a költségek jelenleg igen magasak, viszont az élőállatok ára igen alacsony, így az ágazat jövedelmezősége pillanatnyilag három évtizedes mélyponton van.

Ezt a helyzetet csak úgy lehet túlélni, ha az ágazati szereplők mindent elkövetnek annak érdekében, hogy az állattartó telepeken a lehető legmagasabb legyen a termelési színvonal, a költségszint pedig a lehető legalacsonyabb. Az ügyvezető igazgató úgy vélekedett a mélyponton már túl van az ágazat, ahonnan már csak a fellendülés jöhet.

Hangsúlyozta, hogy az állattenyésztésben nagy a fogékonyság az újdonságok, az innovatív gondolatok iránt. Ezt az is alátámasztja, hogy csaknem négyszázan vállalták a beutazási nehézségeket azért, hogy Magyarországra jöjjenek egy számukra érdekes szakmai rendezvényre. Rámutatott: a konferencia témáját az élet szolgáltatta, mivel 2022-től az unióban erőteljesen korlátozzák az antibiotikumok alkalmazását, és ezeknek a szereknek a felhasználási módjait. Ez azonban már régóta ismert, ezért sok kutatás és kísérlet zajlott, hogy miként lehet alkalmazkodni az új helyzethez. A szakmai fórum előadói két nap alatt ezekről a lehetőségekről beszélnek majd részletesen – ismertette.

Kifejtette: mindez nemcsak az uniós országokból érkezett szakembereknek lehet érdekes, hanem másoknak is, mivel az alacsonyabb antibiotikum-használat alacsonyabb költségszinttel jár, ha sikerül az esetleges negatív hatásokat más módszerekkel ellensúlyozni. Mindez pedig a termelékenység szempontjából is járhat pozitív hozadékkal. A következő tíz évben ugyanis a szóban forgó előírásokat mindenhol bevezetik – mutatott rá Csitkovics Tibor, hozzátéve: ezért mindenkinek jó erre felkészülni.

A 2022-től változó uniós előírások lényege az, hogy antibiotikum nem használható az állattartó telepeken a technológiai menedzsment hiányosságainak elfedésére. Ez vonatkozik a preventív jellegű alkalmazásra is. Ez alól kivétel, ha az antibiotikumot célzottan, súlyos következményekkel járó helyzet elkerülése érdekében adják megelőző alkalmazásként korlátozott létszámú állatcsoportnál. Emellett gondot jelenthet még a szigorú adminisztráció, ami jelentős többletmunkát okozhat. Metafilaxis esetén pedig akkor használható antibiotikum, ha a fertőzés terjedése egy adott telepen nagyon magas, és ennek leküzdésére nem áll rendelkezésre más alternatíva, más lehetőség.

Mindennek azért van igen nagy jelentősége, mivel egy 2014-es kutatás eredménye szerint 2050-re az antibiotikum-rezisztencia okozta halálozás elérheti a 10 millió főt évente a világon. Ez pedig igen jelentős indok az antibiotikumok alkalmazásának korlátozása mellett. Ez ugyanis, ha így alakul a szóban forgó halálozási mutató, akkor 2 millióval lesz nagyobb, mint a rákban elhunytak száma. Mindez pedig igen jelentős kihívássá válhat az emberiség számára a jövőben. Az állattenyésztő telepeken már ma is gyakran találkoznak antibiotikumoknak ellenálló szalmonella és e-coli törzsekkel, ami előrevetítheti a későbbi veszélyhelyzeteket. A földi ökoszisztéma ugyanis egy bonyolult, egymásra épülő rendszer. Az antibiotikum-használat pedig mind az emberben, mind pedig a haszonállatok esetében kölcsönhatásban áll a termőfölddel, a vadállománnyal és az akvakultúrával is. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) felmérése szerint az állati termékekkel megy át az emberekre legkönnyebben az antibiotikum-rezisztens baktérium. Ezért irányul erre a területre megkülönböztetett figyelem – mondta a szakember. Az ügyvezető igazgató felhívta arra tényre is a figyelmet, hogy jelenleg több antibiotikumot használnak a haszonállatok esetében, mint a humán gyógyászatban.

A szakember szólt arról is, hogy 2022-től az antibiotikumok alkalmazásának korlátozása mellett az állattenyésztésben betiltják a cink használatát is. Ez utóbbi elem használatának korlátozása kétszer is haladékot kapott az EU-ban, így volt idő arra, hogy a takarmány- és premixgyártók felkészüljenek a betiltásra. Példaként említette, hogy az Agrofeed Kft-nek is van egy saját sertés teszttelepe, ahol éveken keresztülit folytattak „zéró cinkes” kísérleteket. Ennek alapján bebizonyosodott, hogy cink nélkül is lehet jó eredményeket elérni. Sőt – jegyezte meg a szakember –, sok esetben jelentősen jobbak voltak a cink nélküli eredmények, mint azok, amelyeket cink alkalmazásával értek el. Mindehhez azonban erős telepi menedzsmentre van szükség – állította.

Jelezte: az antibiotikum és a cink alkalmazásának jelentős korlátozása sok esetben azonban nagy pánikot váltott ki, beleértve az állatorvosokat is. A betiltás ugyanis nemcsak az antibiotikum és a cink használatát, hanem azok exportját és importját is jelentős mértékben érinti. Így a különböző médiumokban olyan információk is megjelentek, amelyek feltételezik, hogy a szóban forgó tilalmak akár az állatok egészségét is veszélyeztethetik. ami megkérdőjelezheti egyes ágazatok működőképességét is. E kérdéskör fontosságára Csitkovics Tibor szintén saját példát hozott, mondván, hogy az Agrofeed Kft. nemcsak takarmányokkal foglalkozik, hanem állattartó telepe is van, ahol 2200 kocát tartanak. Ezen az árutermelő telepen ugyanolyan gondokkal küszködnek, mint máshol. Ezért kérdéses, hogy a szóban forgó szigorítások ezen a telepen nem vezetnek-e majd állománycseréhez, mert csak így lehet megfelelni az új uniós előírásoknak.

Az ügyvezető igazgató szerint azonban az unió által meghozott szigorító intézkedések nemcsak gondokat, de lehetőségeket is jelenthetnek mind a takarmánygyártók, mind pedig az állattartók számára. Ez igaz mind a sertéstenyésztőkre, mind pedig a baromfitartókra – vélekedett a szakember. Az ugyanis komoly nyereséget hozhat az állattartóknak, hogy alacsonyabb antibiotikum-szinten lehet az állattartó telepeket a jövőben működtetni. A cinkfelhasználás esetében ugyanis bebizonyosodott, hogy alacsonyabb dózis esetén is lehet jelentős eredményeket elérni. Lehet ilyen helyzet az antibiotikum-használat csökkentése esetén is. Mindez azonban sok munkával és feladattal jár majd együtt. Erre példaként a 2006-ban betiltott antibiotikumos hozamfokozást hozta. Ennek nyomán bebizonyosodott az elmúlt másfél évtizedben, hogy jelentős hozam- és eredményfokozást lehet elérni antibiotikum nélkül is más módszerek alkalmazásával. A szakember azt valószínűsítette, hogy a jövőben a vakcinázás lehet a megoldás számos kérdésre.

Elhangzott továbbá az is: bár az antibiotikum-használat csökkentése telepi technológiát, higiéniát, állategészségügyet, munkaszervezést is érintő kérdés, az AIMS konferencián kifejezetten takarmányozási megoldásokat mutattunk be. A rendezvényen a preventív antibiotikum használatának csökkentése jegyében volt szó az újszerű baromfi- és sertéstakarmány összeállítási elvekről, a terápiás dózisú cink-oxid kiegészítés nélküli malacnevelésről, baromfinál pedig a kokcidiózis elleni védekezés alternatív lehetőségeiről is. Ezért a rendezvény keretében neves külföldi és hazai előadók ismertették a kutatások és a kísérleti alkalmazások legújabb eredményeit, valamint a világ vezető, innovatív takarmánykiegészítő-gyártóinak képviselői mondták el tapasztalataikat, számoltak be legújabb kísérleti eredményeikről, osztották meg takarmányozási javaslataikat a jelenlévőkkel.

Így a konferencia fő előadói között volt többek között Dr. Piero Agostini, a Schothorst Feed Research (SFR) csapatának baromfi szaktanácsadója, aki főként kutatási és tanácsadási tevékenységet folytat az ügyfelek látogatása során, és többnyire Európában és Ázsiában található integrátorokkal, valamint takarmánygyártókkal tart szoros kapcsolatot. Emellett részt vesz a baromfi takarmányozással kapcsolatos tanfolyamok és tréningek szervezésében és lebonyolításában. Az Agrofeed Kft. és a Schothorst Feed Research együttműködése immáron hosszú évekre nyúlik vissza, a baromfi takarmányozásban például közel négy éve zajlik a közös szakmai munka Piero Agostini személyes konzulensi közreműködésével.

Egy másik ismert szaktekintély szintén vállalta, hogy megosztja ismereteit a tanácskozáson jelenlévőkkel: Dr. Elizabeth Santin a baromfipatológia professzora a brazíliai Universidade Federal do Paraná egyetemen 2004 óta. Állatorvos-doktori címét a Federal de Santa Maria Egyetemen szerezte meg, PhD fokozatát a São Paulo Egyetemen. A többek között a Kaliforniai Egyetem immunológiai és takarmányozási posztdoktori munkatársa is volt.

Dr. Santin aktívan dolgozik a gyomor-bélrendszer egészségének és a baromfitenyésztésben alkalmazott mikrobiológia területén végzett kutatásokban. Fejlesztője az ISI (I See Inside) módszernek, ami a legfejlettebb és világszerte elfogadott módszer a bél egészségi állapotának elemzésére és összehasonlítására, főleg monogasztrikus (egygyomrú) állatfajokban. 2019 januárjában csatlakozott a Jefo csapatához, és jelenleg az Alkalmazott Különleges Tudományok szervezetének alelnöke (ASC).

Jannes Doppenberg 25 éves tapasztalattal rendelkezik a nemzetközi takarmányiparban, aki ugyancsak megosztotta tudását kollégáival. MSc oklevelét a holland Wageningen Egyetemen szerezte; takarmányozás és állatélettan szakon végzett agronómia és a pedagógia szakiránnyal.

Tizenöt éven keresztül irányította az Egyesült Államokban a vitaminok és ásványi anyagok premix üzletágát. Visszatérve Hollandiába, Jannes Doppenberg csatlakozott a Schothorst Feed Research független kutatási szervezethez, amelynek feladata a takarmányok és takarmány-adalékanyagok tápértékének felmérése a nemzetközi takarmányipar számára. Gyakorlati tapasztalatai miatt főleg a takarmányiparral kapcsolatos kutatással és tanácsadással foglalkozott. 2021-től önálló szaktanácsadói tevékenységet folytat.

Dr. Ronald Scholten beszélt a jelenlévőknek az erjesztéses technológiáról a takarmány-előállításban, ahol több mint 10 éves tapasztalattal rendelkezik. PhD fokozatát 2001-ben fejezte be, aminek témája egy közös projekt alapja volt a Sertéstenyésztés Alkalmazott Kutatóintézete (ahol 1996-tól 1999-ig dolgozott) és a holland Wageningeni Egyetem között.

Dr. Scholten 2003-tól Magyarországon is élt, ahol 5 sertéstelep tulajdonosa és irányítója volt 2010-ig. 2010 óta saját tanácsadó cége, a Dr. FERM foglalkozik a nyersanyagok erjesztésével. Ügyfelei takarmánygyárak, sertéstenyésztők, integrátorok és enzimeket vagy baktériumokat fejlesztő vállalatok. Az utóbbi időben a baromfi, a borjak és az akvakultúra is egyre nagyobb érdeklődést mutat az erjesztési technológia iránt. A Dr. FERM világszerte aktív.

Magyar szemszögből a jelenlegi helyzetet Alpár Botond láttatta, aki 23 éves tapasztalattal rendelkezik a takarmányiparban. 1997-ben diplomázott a Szent István Egyetemen, ugyanebben az évben kezdte karrierjét az Agribrands Europe Hungary (Purina), később Cargill sertés termékmenedzsereként.   Az Agrofeed Kft-hez 2002-ben csatlakozott, és 2019 augusztusáig sertés takarmányozási területen dolgozott, takarmány receptúrákat és etetési programokat dolgozott ki a helyi és külföldi sertéstenyésztők számára. 2019 szeptembere óta a többi állatfajjal is foglalkozó K+F csoport vezetője. Felügyeli a takarmánykísérleteket a vállalat saját sertés teszttelepén is, Lovászpatonán, a Vivafarm Kft.-nél.

Az előadások témai között szerepelt egyebek mellett – amiről a takarmányozási fórumon jelenlévő 380 szakmai érdeklődő hallhatott –, hogy miként lehet csökkenteni a dajkakocák számát; az alacsony és nagyon alacsony születési- és választási súlyú malacok okozta gondokkal hogyan lehet megbirkózni; milyen védelmet kell adni a malacoknak közvetlenül a születés után. De volt szó arról is, hogy a sertés és baromfi táplálóanyag egyensúlyának optimalizálása miként történhet enzimek és probiotikumok használatával; hogyan indíthatók erőteljesen a fiatal állatok a cink-oxid (ZnO) tilalom után, válaszok a kihívásokra; továbbá tippeket kaphattak a résztvevők az innovatív cink és réz források használatával kapcsolatosan az új uniós előírások alkalmazása szerint is. Emellett előadás hangzott el az antibiotikum-mentes brojlerek gyakorlatáról az USA-ban és Kanadában címmel; sőt, az egyik beszámoló feketén-fehéren tudatta, hogy sok múlik a  gyártástechnológián, a tápszerek teljesítménye is ezen múlik; de betekintést kaphattak a szakemberek a bélegészség jelentőségébe is, különös tekintettel a baromfitermelés fenntarthatóságának érdekeire; továbbá szó volt még az ivóvíz jelentőségéről is a gazdasági állatoknál.

Az Agro Napló munkatársa is ott volt a kétnapos eseményen, és a második napon nyilatkozott neki Csitkovics Tibor és Wellesz Tibor, az Agrofeed Kft. marketing vezetője is.

Csitkovics Tibor elmondta: az Agrofeed Kft. 20 éve alakult. Az elmúlt két évtized munkájára a mostani nemzetközi konferenciával tette fel a cégnél dolgozó csapat a koronát. Első pillanattól kezdve ugyanis az Agrofeed Kft-nél mindenki fontosnak tartotta a szakmai szolgáltatások maga színvonalát. Ezen a területen jelentős létszámban dolgoznak ma is a kollégák és igen nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy partnereink számára a legmagasabb szintű szakmai szervizt biztosítsuk. Vagyis például az nálunk a szakmai nulla pont, hogy takarmányrecepteket készítünk, és elvégezzük a beltartalmi vizsgálatokat is. Ezen kívül bármilyen szakmai többletszolgáltatásra van szüksége az adott partnernek, mindenben próbálunk neki segíteni. Ezen a szaktanácsadói területen éppen ezért foglalkoztat a kft. mintegy 60 szakembert, nemcsak Magyarországon, hanem a környező országokban és mindenhol máshol, ahol még jelen van a piacon az Agrofeed Kft. Ez mintegy 40 országot jelent. A cég fő piaci területe Közép-Kelet-Európa. Az elmúlt években pedig kiterjesztettük üzleti tevékenységünket a Közel-Keletre, Észak- és Közép-Afrikára is. Most már ebben a térségben is elindultak az eladások.

Így 20 év alatt az Agrofeed Kft. eljutott a közép-kelet-európai térségben addig, hogy ma már kimondható, hogy itt a mi cégünk a legjelentősebb független premixgyártó. Magyarországon ezen a területen már régóta piacvezető a cégünk. Gyakorlatilag a kft. minden állatfajta esetében tudja biztosítani a szükséges alapanyagot: a kérődzőkön és a sertéseken kívül mindenféle szárnyas kategóriában, de még a strucc és a nutria számára készített takarmányhoz is tudunk alapanyagot kínálni. Ezért hozta létre a cég hat évvel ezelőtt a lovászpatonai takarmányozási teszttelepet. Az itt működő sertéstelepen az eredmények szakmailag a világlegelső 5 százalékban vannak. Vagyis ezt a munkát már jegyzik világszinten is. Itt az Agrofeed Kft. nemcsak saját magának, hanem megrendelésre világcégeknek is végez kutatást. A mostani konferenciára is többen elküldték képviselőiket. Az általunk végzett kísérletek többször is referenciaértékkel, hivatkozással bírnak.

Ez már az egyetemi kísérletek után következik, mivel nem kiscsoportos kísérletekről, hanem üzemi alkalmazásokról van szó. A terméknek ugyanis a mindennapokban iparszerű alkalmazási körülmények között kell bizonyítania. A cég mindezt ennek érdekében végzi. Ezért a szóban forgó telepet a társaság tovább is kívánja fejleszteni, amire már elkészültek a tervek, és van hozzá egy megnyert pályázat is. Ez egy baromfi-teszttelep lesz, ha elkészül. Mindez a cég számára egy újabb továbblépési lehetőséget kínál. Így a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pályázatokat folyamatosan követjük a cégnél, mivel most is van futó GINOP-pályázatunk, és tervezzük, hogy a továbbiakon is részt veszünk, ugyanis sok ötletünk van. A kutatás-fejlesztés (K+F) terén most a cég a laborhátteret is fejleszti. Ennek alapján a takarmányozási vizsgálati körben szinte minden vizsgálat elvégezhető lesz a fejlesztést követően. A K+F tevékenység eredményeként a fermentációs eljáráson alapuló termékeket szeretné fejleszteni a kft., ezért egy fermentációs üzem építése is belekezdett az Agrofeed. Egyes gyártási folyamatok ugyanis ezzel az eljárással lerövidíthetők, amit a múlt század nyolcvanas évei után a szakemberek is elfelejtettek. A fermentált alapanyagokkal a fiatalabb korú állatokat lehetne etetni, például a naposcsibéket vagy a kismalacokat, amikor a kocatejről száraz tápra szoktatják. Emellett a cég az értékesítési hálózatát is szeretné egyre inkább kiterjeszteni.

Wellesz Tibor mindezt még azzal egészítette ki, hogy a mostani, Siófokon megrendezett szimpózium gondolata két évvel ezelőtt fogalmazódott meg, és azóta dolgoztak a konferencia előkészítésén és megszervezésén. Közép-Kelet-Európában ugyanis még nem került sor nemzetközi monogasztrikus takarmányozási konferenciára, amit hagyományteremtő szándékkal szervezett meg a Agrofeed Kft. A szakmai fórumot ezentúl kétévente szeretnék megrendezni.

A mostani rendezvényen 21 szakmai előadást hallgathatott meg a 40 országból érkezett mintegy 380 résztvevő. A konferencia két fontos területre, a cinkmentes és az antibiotikum-mentes takarmányozás témakörére koncentrált, mivel az unióban ezek a kívánalmak 2022-től lépnek életbe. Ez a tanácskozás gyakorlatilag a felkészülést kívánta segíteni ezeken a területeken. A kétéves rendezési időintervallumra pedig azért van szükség, hogy minden elkövetkező eszmecserén legyen friss muníció, illetve szakmai mondanivaló a részt vevő szakemberek számára. A tanácskozás jelentőségét mutatja, hogy a konferenciát csaknem két tucat szakmai szponzor támogatta.

A marketing vezető még azt is megjegyezte, hogy a szakmai előadások elhangzását követően a téma iránt érdeklődőknek lehetőségük van az előadóval szakmai konzultációra is. Megemlítette továbbá a szakember azt is, hogy az Agrofeed Kft.-nek van egy saját fejlesztésű alkalmazása, ami az antibiotikum-mentes takarmányozás témakörében ad tanácsot az érdeklődőknek. Ezzel segítenek a cég partnereinek abban, hogy az átállás ezen a területen minél zökkenőmentesebb legyen. Sokan ugyanis nincsenek tisztában a szóban forgó korlátozás szakmai súlyával.

Wellesz Tibor még fontosnak tartotta megemlíteni azt is, hogy a fórum résztvevőnek mintegy 60 százaléka külföldről érkezett Siófokra. Mindez pedig rendkívül hasznos volt a cég számára, mind az imázs mind pedig az üzleti kapcsolatok szempontjából.