MENÜ

Amit a permetezésről tudni illik VI. (első generációs légbeszívásos fúvóka)

2011.08.25.

A permetezes.hu kijuttatás technikai sorozatának VI: részében az első generációs légbeszívásos fúvókák jellemzőivel szeretnénk megismertetni.

 

A légbeszívásos vagy más néven injektoros fúvókák felhasználása egyre nagyobb körben elterjedt. A legtöbb esetben az első lépés a hagyományos lapossugarú fúvókák cseréjekor. Az alap koncepció, hogy a fúvóka testben egy injektor betét kerül elhelyezésre, mely hasonló az anti-drift fúvókáknál lévő előkamrához, de segédlevegőt használ.


 

 

A fúvóka méretét tekintve eltér az eddig ismertetett típusoktól, mert a laptávolsága általában 10 mm (esetenként 11,2), melynek köszönhetően ennek megfelelő SW10-es záróanyát kell használnunk a rögzítés során. Jellegzetessége, hogy az eddigiekhez képes sokkal hosszabb a fúvóka teste, melynek az oka, hogy minél nagyobb út álljon rendelkezésre a folyadék és a levegő keveredésére, melynek köszönhetően kialakulnak a buborékcseppek. Fontos megemlíteni, hogy ennek köszönhetően a záróanya már nem nyújt elegendő védelmet a fúvóka számára a mechanikai behatásoktól, és vannak olyan típusú permetező keretek, melyekbe nincs besüllyesztve a fúvókatartó, ezáltal könnyen előfordulhat a fúvóka test sérülése.

 


 

A légbeszívásos fúvókák injektor betét kialakítása teszi lehetővé, hogy a folyadék szívó hatásának köszönhetően levegő kerüljön a fúvóka testbe. Nagyon fontos megemlíteni, hogy szívó levegős a rendszer,tehát az esetleges eltömődés még károsabb hatással jár. A folyadék és a levegő keveredése a fúvók csaknem teljes hosszán megy végbe, melynek köszönhetően buborékcseppek keletkeznek.



Ezeknek a speciális cseppeknek köszönheti a légbeszívásos fúvóka a kirobbanó sikerét. A cseppek a megnövekedett méretüknek köszönhetően nagyobb tömegűek a hagyományos lapossugarú és anti-drift fúvóka által előállított cseppekhez képest, ezáltal kevésbé hat rájuk a szél sodró hatása.

 


 

 

Ennek köszönhetően nagyobb szélben (10 m/s) vagy nagyobb haladási sebesség mellett sem sodródnak el, tehát oda kerülnek, ahol szükség van rájuk. A buborék külső folyadékrétege felszakad, mikor az első mechanikai behatás éri, és egy „robbanás” következik be, melynek köszönhetően finom cseppek alakulnak ki. Ezek a felbomlás utáni finom cseppek, már a célfelülethez közel alakulnak ki, így nem veszélyezteti őket a párolgás és az elsodródás. Mindenképpen említést érdemel, hogy ez a hatás állománykezeléseknél rendkívül kedvező, mert egy alacsonyabb levélszint felső (színi) részén végbement robbanás eredményeként a feljebb lévő levelek alsó (fonáki) részén is jó fedettség alakul ki, ezáltal a teljes levélfelületen elért hatékonyság megnövekedhet.



A folytatásban a légbeszívásos fúvókák második generációjával szeretnénk megismertetni.



Amennyiben lemaradt volna az előző fejezetről, itt megtekintheti.