MENÜ

GPS technológia gazdaszemmel 2.

2015.09.25.

Sokszor és sok helyen próbáltam már elmondani az embereknek, hogy milyen gyakorlati haszna van a GPS-ek mezőgazdasági felhasználásának. Most viszont én voltam kíváncsi arra, hogyan vélekednek erről azok, akik már vásároltak ilyen terméket és kellő tapasztalattal is rendelkeznek. Ezúton szeretném megosztani Önökkel néhány hazai felhasználó gondolatait. Bodmér a második helyszínünk, ahol Keresztes Krisztián családi gazdálkodóként édesapjával együtt mintegy 500 hektár területet művel.

Nagy Bence (N. B.): Miért döntött a GPS technológia bevezetése mellett a gazdaságában?

Keresztes Krisztián (K. K.): Egyrészt mindig is érdekeltek a technikai újdonságok, így a GPS-ek mezőgazdasági felhasználása is. Másrészt 2012 tavaszára úgy alakult a vetésszerkezet, hogy a meglévő eszközökkel nem jutott volna elegendő idő a kukorica és a napraforgó vetésére. Két lehetőséget vettünk számításba. Az egyik az volt, hogy egy újabb vetőgépet vásárolunk, és így növeljük a kapacitásunkat. Erre a megoldásra azonban logisztikailag nem voltunk felkészülve. A másik lehetőség és végül a megoldás az volt, hogy robotpilótát szereltettünk a vetőgépet húzó traktorba, hogy a gép éjjel-nappal tudjon menni a kritikus időszakban. Úgy számoltunk, hogy a hatsoros vetőgéppel napi 95 hektárt tudunk vetni.

Keresztes Krisztian 1
Keresztes Krisztián

N. B.: Milyen eszközökkel fogtak neki a GPS technológia bevezetésének?

K. K.: Két Fendt traktort használunk. Egy 936-ost a talajmunkákra és egy 415-öst a vetési, permetezési feladatokra. Egyik gépen sem volt robotpilóta-előkészítés. Trimble robotpilóta-rendszert választottunk, és mind a két gépet pár hét alatt alkalmassá tettük a robotpilótás kormányzásra 2 cm-es RTK pontossággal a FÖMI hálózatos GNSSnet.hu korrekcióját használva. Elég volt csak egy robotpilóta rendszert megvásárolni, amelynek egész évben kihasználtuk az előnyeit. Mindkét gépbe került előkészítés, a kezelőfelületet és az antennát pedig mindig a használatban lévő traktorba szereltük át. A Kverneland Optima HD eDrive-os vetőgépet is összekötöttük a Trimble rendszerrel, ami lehetővé tette az automatikus, soronkénti szakaszolást. Önmagában ez a megoldás nekünk évi 200-250 ezer forint megtakarítást jelent.

Keresztes Krisztian 2
Trimble FmX kezelőfelület

N. B.: Mely precíziós mezőgazdasági műveletet tudták elsőként elvégezni?

K. K.: A simítózás volt az első feladat, amelynél a robotpilótát használtuk. A Fendt 936 traktorral egy Rexius 930 simítót húztunk el 9,25 méter hasznos szélességben. Később a Fendt 415-ös traktorral és Kverneland vetőgéppel, automatikus szakaszolással vetettünk nyomjelző nélkül a megtervezett 24 órás műszakban. A sorköz-kultivátorozást és a sávpermetezést egyszerre tudtuk végezni, hiszen tudtunk hátrafelé is figyelni a permetezőre.

N. B.:Milyenek voltak az első év tapasztalatai?

K. K: Indulásnál természetesen sokszor voltak kérdéseink, de ezeket telefonon egyeztetni tudtuk. Ilyen volt például a csatlakozó sorok beállítása, ezeket mind-mind meg kellett tapasztalni és tanulni.

Nagyon pozitív élmény volt, hogy a vetést a már említett hatsoros vetőgéppel 350 hektáron alig öt nap alatt el tudtuk végezni. Korábban nem mindig fért bele, hogy kétszer is kultivátorozzuk a kapás növények sorközét, ebben az első évben azonban erre is jutott idő. A kapákat 35 centiméterről 20 cm-re állíthattuk át, nagyobb felületet tudtunk kapálni, és nem volt taposási kár. Mindeközben a kultivátorral sávpermetezést végeztünk a teljes felület permetezése helyett. Így nagyságrendileg harmadára csökkent a vegyszerköltség.

Keresztes Krisztian 3
Vetés Trimble robotpilótával (balra kukorica, jobbra napraforgó)

N. B.: Hogyan tudtak továbblépni az első lépések után?

K. K: Még ugyanabban az évben, 2012-ben kihasználtuk azt, hogy a meglévő Trimble GPS rendszerre épülő hozamtérképezés már csak egy kisebb fejlesztési lépcső. Bár korábban is volt a kombájnban nedvességmérő és a pillanatnyi hozamot is láttuk, az adatokat azonban nem tudtuk dokumentálni. A Trimble hozamtérképezőjének segítségével gyűjteni és elemezni tudjuk azokat. Ezzel a döntéssel ugyanakkor a saját kísérletezési lehetőségeimet is megteremtettem. Pontos információt kapok arról, hogy a különböző vetőmagok, starter trágyák, levéltrágyák hogyan működnek a saját területeimen, és az eredmények alapján a számunkra optimális anyagokat tudjuk kiválasztani.

N. B.: Hol volt a legnagyobb haszon az eddigiek során?

K. K: Tizenkét órás munka után is „frissen” lehet kiszállni a traktorból, sokkal kevesebb koncentrációt igényel a munka. De a kényelmi szempontok mellett 2013-ban igazi konkrét előnye is volt a gyorsaságunknak. Idén nagyon későn lehetett elkezdeni a tavaszi munkákat a csapadék miatt. Április 11-én tudtunk először kimenni a simítóval. Április 17-én vetni kezdtük a napraforgót, két nap múlva pedig a kukoricát is, melyet közben le is sávpermeteztünk. Utána újra jött az eső. Nemcsak végezni tudtunk rövid idő alatt, hanem az időközben megerősödött állomány sokkal jobban viselte a hideghullámot is.

N. B.:Mik a jövőbeni tervek a GPS technológiával?

K. K.: Az a célom, hogy helyspecifikusan tudjam kijuttatni a műtrágyát. Ehhez lassan minden technikai feltétel adott. Másrészt az NDVI szenzort is érdemes lenne kipróbálni a hibridbúzában. Az eddigi tapasztalataim nagyon jók ezzel a növénnyel kapcsolatban, szerintem érdemes nagyobb figyelmet fordítani rá, és biztos vagyok benne, hogy meghálálja az intenzívebb termelés magasabb költségeit is.

Készítette: Nagy Bence, Agromatic Automatizálási Kft.