2017.05.23.

Hatékonyságnövelő technológiákat kutató fiatal agrárszakembereket díjazott a K&H

Hatékonyságnövelési kényszer nehezedik az agráriumra, melyre jó válasz lehet az új technológiákat értő és használó agrárszakemberek képzése. Ezt segíti a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat, melyen idén nyolc ifjú agrárhallgató részesült szakmai elismerésben, és összesen 1,2 millió forint anyagi támogatásban.

Lezárult az agrárképzést nyújtó egyetemek és főiskolák hallgatói számára idén harmadik alkalommal meghirdetett K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat.  A pályázat célja, hogy anyagi támogatással segítse azokat a fiatal hazai agrárszakembereket, akik kutatómunkájuk során az agrárágazat egészségesen fenntartható, hosszú távú fejlődését tartják szem előtt.

A világ mezőgazdasága számára a legnagyobb kihívás, hogy a 2050-re közel 9 milliárdra növekvő világnépesség élelmiszerszükségletét vajon képes lesz-e megtermelni. „A növekvő népesség élelmiszerigényét a jelenlegi 1,6 milliárd hektár szántó- és ültetvényterületnek kell majd ellátnia, ami legfeljebb 5%-kal növelhető. Ez azt eredményezi, hogy a jövőben a hasznosítható mezőgazdasági terület fajlagos, egy főre jutó mérete a korábbi 0,3 hektárról közel a felére, 0,16 hektárra fog csökkenni. Másfelől közgazdasági versenyhátrány is nehezedik Magyarországra, hiszen a közvetlen kifizetésekből tényleges versenytársaink egy része közel 30%-kal magasabb EU-s támogatást kap, míg mi az EU-27 átlagának 90%-át hektáronként Ezt a hátrányt csak hatékonyságnöveléssel kompenzálhatjuk” – mondta el Tresó István, a K&H Agrárüzletág vezetője.

Az EU-27-ben a mezőgazdasági össztermelés közel ötöde (19%) származik uniós forrásból, miközben hazai szinten a támogatások hozzájárulása a nettó hozzáadott értékhez eléri az 50%-ot. A magas támogatottság ellenére a termelékenységünk mindössze 0,5%/év bővült 2005-2013 között, miközben az EU-13-ak több mint 2%-os növekedést tudtak produkálni. “A hazai agrárium igen erőteljesen hagyomány alapján működik, a magas termelékenységet és költséghatékonyságot lehetővé tevő korszerű technológiák azonban inkább újfajta gondolkodást és magas szintű informatikai tudást igényelnek a mezőgazdasági szakemberektől” – tette hozzá a szakember.

„A hatékonyságnövelés három fő iránya a technológiafejlesztés, a mérethatékonyság és a humánerőforrás tudásszintjének növelése. A technika-technológia elérhető számunkra és a méretgazdaságosság is megfelelő, de a szakképzettségben még van hova fejlődnünk. Komoly, új tudásbázisra van tehát szükségünk, miközben az agrár szakma presztízse alacsony a fiatalok körében. Ezt a hézagot próbáljuk szűkíteni évről évre a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatunkkal, amelynek idei fókuszterülete a hatékonyságnövelés volt” – mondta el Tresó István.

Idén 14 felsőoktatási intézmény 44 karáról jelentkezhettek a hallgatók. Összesen 64 pályamunka érkezett, amelyeket két fordulóban értékelt az ágazat legkiválóbb szakembereiből álló zsűri. Az elbírálásnál a PhD és mesterképzés kategóriában a téma eredetisége és hazai aktualitása, a vizsgált fejlesztés várható gazdasági, társadalmi és környezeti hatásai, valamint a bemutatott hatékonyságnövelő módszer szélesebb körben való alkalmazásának lehetősége játszott szerepet. Az idén újonnan bevezetett alapképzés kategóriában a téma megközelítését, az egyéni látásmódot, valamint a nemzetközi és hazai trendekből kiinduló szabad gondolatokat értékelte a zsűri.

Az idei díjazottak:

PhD kategória

  1. helyezett – Langó Bernadett
    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – Oláh György Doktori Iskola
    „A tritikálé hazai humán célú hasznosítását segítő kutatások"
  2. helyezett – Dr. Aranyos Tibor
    Debreceni Egyetem – Kerpely Kálmán Doktori Iskola
    „Rendszeres szennyvíziszap komposzt kezelés hatása homoktalaj fizikai tulajdonságaira"
  3. helyezett – Kovács László
    Debreceni Egyetem – Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola
    „Egyivarú ikrás pontyállomány kialakítása”

Mesterképzés kategória

  1. helyezett – Fózer Dániel
    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar
    „Mikroalga biofinomító upstream technológiájának fejlesztése és kinetikai modellezése"
  2. helyezett – Kirchkeszner Csaba
    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar
    „Innovatív talajjavítás hulladékokból és melléktermékekből előállított bioszénnel és komposzttal szabadföldi kísérletekben„
  3. helyezett – Koltay Ilona Anna
    Pannon Egyetem – Georgikon Kar
    „Magyarország sertés takarmányozási gyakorlata az ammónia emisszió tükrében”

Alapképzés kategória nyertesei

Budai József
Szent István Egyetem – Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar
„Századunk élelmezése a fenntarthatóság függvényében"

Győri Rebeka
Állatorvostudományi Egyetem
„Lehetőségek tárháza"