MENÜ

Hosszabb távon a munkaerőt ki kell váltani az agráriumban

Agro Napló 2020.04.22.

Csak részben jelenthet megoldást a mezőgazdaság akut munkaerő-igényére a más ágazatok nehézségei miatt felszabaduló munkaerő, hosszabb távon ugyanis a munkaerő kiváltása lehet a járható út az agráriumban – véli a Malagrow Kft. ügyvezetője.

 

Malatinszki György elemző véleménye szerint – amit az Agro Napló is megkapott – ugyanis az elbocsátott dolgozók közül főként azok mehetnek majd idénymunkákra, akiknek már van tapasztalatuk ebben és közel élnek a termelés helyszíneihez. Ezért a mezőgazdasági szereplők számára hosszabb távon kifizetődőbb a technológiai fejlesztésre, a professzionális árutermelés feltételeinek megvalósítására koncentrálni, és a hiányzó munkaerőt hosszabb távon kiváltani.

Csak részlegesen és területileg egyenetlenül valósulhat meg az a folyamat, amelynek során a gazdaságilag nehéz helyzetbe kerülő dolgozók utat találnak a mezőgazdasági termelésbe – közölte az ügyvezető. A speciális tápanyag-utánpótlási megoldásokkal foglalkozó, magyar tulajdonú Malagrow Kft. ügyvezető igazgatójának álláspontja az: bizonyos esetekben működhet, hogy a munkájukat elvesztett dolgozók részt vállalnak a mezőgazdasági termelés idénymunkáiban. „Ez főként vidéken, azon belül is elsősorban az alföldi megyékben valószínű, ahol a kézimunka-igényes ágazatok, a zöldség- és gyümölcstermesztés jellemző. Itt is elsősorban azokra lehet számítani, akiknek van már mezőgazdasági munkatapasztalatuk, évekkel, akár évtizedekkel ezelőtt már dolgoztak idénymunkán kereset-kiegészítésként, vagy a diákéveik zsebpénzének megszerzésére” – mondta Malatinszki György.

 

malatinszki györgy_malagrow

Malatinszki György

 

Hozzáfűzte: az nem életszerű, hogy az iparban, vendéglátásban, szórakoztatási területen tapasztalatot szerzett, vagy irodai dolgozók mezőgazdasági idénymunkára jelentkeznek, különösen akkor nem, ha megyeszékhelyeken vagy a fővárosban élnek.

Amellett, hogy a most munkanélkülivé váló embereket tehát nem lehet automatikusan a mezőgazdaság által elérhető munkaerő-kínálathoz hozzászámolni, problémaként jelentkezik a külföldi vendégmunkások hiánya is. „Korábban számos idényjellegű munkát Romániából vagy Ukrajnából érkezett vendégmunkások, sok esetben magyarok végeztek el a mezőgazdaságban. Ezekben a hetekben, hónapokban ez a határokon átívelő munkaerő-áramlás lényegében megszűnt” – emlékeztetett az ügyvezető.

Felidézte továbbá, hogy Nyugat-Európában is dolgoztak magyarok, akik közül sokan jelenleg idehaza tétlenségre vannak kárhoztatva. „Nem kizárt, hogy egy részük a bevételei kiesése miatt a mezőgazdaságot választja, de ez is csak azok esetében fordulhat elő, akik már külföldön is agrárfeladatokat láttak el” – mutatott rá.

A tanulság Malatinszki György szerint éppen ezért az, hogy hosszú távon továbbra is érdemes a mezőgazdasági szereplőknek a munkaerőt kiváltó beruházásokban gondolkodniuk, ahol ez technológiailag megoldható.

„Láthatjuk, hogy mind konjunktúra idején, mind pedig válságos időszakban problémát jelent a mezőgazdaságban az élő munkaerő biztosítása, még ha eltérő fokon és okokból is. Ha jól megy a gazdaság, más ágazatok szipkázzák el a dolgozókat a mezőgazdaságtól, ha pedig nehézségek adódnak, akkor a felszabaduló munkaerő egy jelentős része eleve nem hajlandó idénymunkát vállalni. Hosszabb távon ezért még mindig az a leginkább kifizetődő a hazai mezőgazdaságban, így a munkaerő-igényes zöldség-gyümölcs ágazatban is, ha technológiai beruházásokkal, professzionális eszközök, anyagok és megoldások alkalmazásával hatékony, a piac elvárásainak messzemenőkig megfelelő termelést folytatnak a gazdák” – fogalmazott a szakember.