Az idén hatodszor került sor az MKKE talán legfontosabb, a termelőket rangsoroló eseményére. A korábbi évektől eltérően ezúttal október utolsó hetében kezdték meg tömegesen a kukorica aratását. Mégis, „a kedvező időjárásnak, a versenyzők jó hozzáállásának és kitűnő szervezőkészségének köszönhetően, a kései érés ellenére nagyot léptünk előre a versenyterületek ellenőrzött betakarításában. Példaértékűnek említhető az Október 6 Gazda Kft. (Nagyszénás) és a Hartmann Farm Kft. (Szákszend) hozzáállása” – olvashatjuk Szieberth Dénesnek a betakarítás félidejében nyilvánosságra hozott értékelésében. E sorok írója a 2014. október 31-én, pénteken, Szákszenden zajló termésverseny felmérésen vett részt.

A településen gazdálkodó és mindenre ügyelő házigazda, Hartmann Imre úgy fogalmazott, hogy igazi, klasszikus családi vállalkozás feje is egyben.A Hartmann Farm Kft. családi tulajdonban van, Hartmann Imre veje Takács András fiatal gazda, s mellettük két őstermelő családtag teszi teljessé az ötszáz hektárnyi földet művelő vállalkozást. Kis túlzással mindent „kukorica szemüvegen” át szemlélnek.

- Nincsen nálunk semmiféle szabadalom – tiltakozik a gazda, amikor az ikersoros termesztési kísérleteikről faggatom. – Minthogy a termőföld egyre szűkebb keresztmetszete a gazdálkodásnak, ezért a többlettermést az egységnyi hozamok növelésével érhetjük el. A tenyészterület jobb kihasználásán spekulálva jutottunk el az ikersoros kukoricavetéshez, amivel még csak két éve próbálkozunk. Az ikersoros technológiával a hektáronkénti 75-80 ezres tőszám akár 100 ezerre is növelhető. Tapasztalataink szerint a csövek rövidebbek, tömöttebbek és vastagabbak, a zömében normál kukorica sortávra vetett tábláinkhoz viszonyítva. Nem feledhetjük azonban, hogy a mezőgazdaságban legalább 3-5 esztendő szükséges bármilyen technológiai elem, fajta, vagy más gazdálkodási módszer felelősségteljes megítéléséhez.

Hartmann Imre szerint rendkívül hátrányosan érintette őket a szákszendi határ nitrát érzékeny területté nyilvánítása. Rendszeresen vizsgáltatják földjeik tápanyag-ellátottságát, ám az elemzések nem igazolják vissza a nitrát túlterheltséget. De a „szabály, az szabály” alapon rájuk is érvényes a hektáronként legfeljebb 170 kilós N hatóanyag dózis. Ez korlátozza a gazdákat: 17-18 tonnás kukoricatermést ilyen kevés nitrogénnel nem lehet elérni. Szerencsére baktériumtrágyázással törvényesen ki lehet játszani a szabályozást. A Mikro-Vital baktériumtrágya nitrogénkötő alkotói a levegő nitrogénjéből évente és hektáronként átlagosan 50-60 kiló N hatóanyagot kötnek meg. A 220-230 kiló nitrogén nagyobb mozgásteret nyújt, s csökkenti a korlátozás előnytelen hatásait.

Mire Szákszend község Faluházába érünk, Szieberth Dénes vezényletével már javában tart a mérések rögzítése, értékelése. Közben az MKKE elnökét a 2014. évi VI. kukorica termésverseny eddigi tapasztalatainak értékelésére kértem.

- Míg 2013-ban 53 versenyző jelentkezett, addig az idén 56 versenyző 60 parcellával állt starthoz. Ha ehhez még hozzávesszük a határon túli – zömében Vajdasági – és a versenyen kívül indulókat, akkor mindent egybevetve 68 mérést kell elvégeznünk. A termésátlagok alsó szintje magasabb, mint a korábbi években volt, gyakori a hektáronkénti 13-14 tonnás eredmény. Ám hiába vizionáltak sokan nagy termést, csak kevesek jutnak 15 tonna fölé. A termésátlagok természetesen 14,5 százalékos nedvességtartalomra korrigáltak, hiszen a betakarításkor az idén általában 20-26 százalék közötti volt a termény nedvességtartalma.

Megtudtuk azt is, hogy 50 ezer és 100 ezer négyzetméter közötti területekkel lehet versenyezni. A bírálók és ellenőrök négyzetméter pontossággal határozzák meg a területet. Az időtakarékosság és az utólagos viták eldöntése érdekében a nevezett területeknek csupán az egyharmadát vágják le. Hektáronként 12 tonna termésig elegendő egy fős tanúsítás, 12-14 tonna között két ellenőr szükséges, 14 tonna fölött pedig a két ellenőrön kívül egy versenybizottsági tag is szükséges az eredmény hitelesítéséhez. Mivel az idén megkésett a kukorica betakarítása ezért enyhítettek a fenti szabályokon: az alsó határ 13 tonnára, a közbülső tartomány 13-15 tonnára, míg a fölső 15 tonna fölé módosult.

Hartmann Imre földjeinek 85-90 százalékán hosszú évek óta rendszeresen alkalmazza a Mikro-Vitalt. Az évről-évre történő tartamos kezelés hozhat csak eredményt, az „egyszer kipróbáltam, nem jött be” véleményt hangoztatók nem rendelkeznek biológiai szemlélettel, s vélhetően talajélettani ismereteik is kívánnivalót hagynak maguk után.

- Mi öt éve „szögre akasztottuk az ekét”, és szántás nélküli, úgynevezett mulcsos művelést folytatunk. Nekünk olyan munkagépeink vannak, amelyeknek művelőtagjai 32 centi mélyen meglazítják a talajt, miközben bedolgozzák a földbe a gyökér- és szármaradványok egy részét. Legalább 300 lóerős traktort igényel az eredményes mulcsművelés. A Mikro-Vital rendszeres alkalmazásával a táblákon visszamaradó hatalmas mennyiségű szerves anyag lebomlása gyorsul. Szinte hihetetlen, de tavasszal majdnem feketék a szántatlan területeink – zárta a mulcstechnológia elemeiről szóló fejtegetését beszélgető partnerem.

Dögei Imre

MINT A NYÍL, úgy vágtatott keresztül előttem az egyik kukorica nyiladékon két jól kihízott vaddisznó. A kukoricásban már korábban érzékeltük nyomaikat, nem semmitől voltak kiváló kondícióban. Vadász létére mindjárt ugratták is Hartmannt a többiek. Szóróval itt semmire sem megyünk, tárta szét karjait. Azért lőttem én már itt disznót, és a zsigereléskor meglepődve tapasztaltam: vödörnyi kukorica fordult ki a gyomrából.