MENÜ

Mi várható a következő fél-egy évben az agrárfinanszírozási piacon?

Agro Napló 2020.10.01.

A bankrendszer a koronavírus-járvány második hullámában és az azt követő esetlegesen gyengébb konjunktúrában is hitelezni fog az agráriumban – szögezi le a szeptemberi Takarék Barázda hírlevélbe közölt blogbejegyzés szerzője.

 

A hangsúlyok és a finanszírozási étvágy változik, de az állami programoknak és a bankok stabil pénzügyi helyzetének köszönhetően nem lehet számítni – még recesszió esetén sem – a 2008-2010-hez hasonló szigorításokra és az élelmiszergazdaság hitelállományának csökkenésére – állapítja meg Fazakas Péter, Takarékbank Agrárcentrum munkatársa.

Fontos tisztázni – veszi számba a lehetőségeket a szakember -, hogy mire is támaszkodhat a  mezőgazdasági vállalkozó manapság, ha banki finanszírozásra van szüksége, mi változott a koronavírus-járvány hatásaként, mi várható a járvány második hullámában? Hogy ezekre a kérdésekre választ lehessen adni, először sorba kell venni a „kínálati oldal” (bankrendszer, állami programok, kamatszint) és a „keresleti oldal” (mezőgazdasági vállalkozások) legfontosabb tényezőit, valamint a saját közvetlen banki tapasztalatokat is.[1]

kinalati-kereslet

[1] 2020. II-III. negyedév

A kínálati oldalon a hitelezést támogató hatások vannak többségben, amit az MNB legutóbbi kamatvágásai (két lépésben összesen 0,30 százalék) is megerősítettek. Az állami finanszírozási programok, kiemelten az NHP Hajrá egy olyan eszközt ad a bankrendszer kezébe, amit a forgó- és a beruházási hiteltermékeik mögé is betehetnek. A Krízisgarancia konstrukció révén legfeljebb 6 éves futamidőre akár 90 százalékos mértékű intézményi kezességet is igénybe vehetnek az erre jogosultak. Fontos hangsúlyozni, hogy a bankrendszer is sokkal jobb állapotban van most, mint a legutóbbi gazdasági visszaesés időszakában. Így, bár szigorítások várhatóak a hitelezési alapelvekben, ez véleményünk szerint nem lesz olyan mértékű, ami az összesített hitelállomány csökkenéséhez vezetne.

A keresleti oldalon ágazatonként és hiteltípusonként erősen eltérő hatások azonosíthatók. Összességében továbbra is a növekedést támogató tényezők erősebbek, de ez főként az éven belüli, rulírozó/forgó finanszírozást tekintve igaz: az ágazat éven belüli finanszírozási igényei összességében talán még erősödtek is. Az új beruházásoknál a Vidékfejlesztési Program (VP) kifutása miatt már a járványt megelőzően is gyengült az aktivitás, amire rátett a koronavírus-járvány miatti bizonytalanság is. Az új VP kiírások az érintett ágazatokban – például kertészet, állattenyésztés – némiképp mérsékelhetik a gyengülés mértékét.

Üzleti tervet készíteni ilyen környezetben csak nagy bizonytalansággal lehet, főként az élelmiszeripari beruházásoknál látunk kivárást, újratervezésre irányuló szándékot. A korábban elhatározott cégvásárlási tervekről az érintettek jellemzően nem mondanak le, újakat azonban már sokkal kevésbé határoznak el. Az NHP Hajrá feltételrendszere miatt élénkítheti a kiváltást, bankváltást, azonban véleményünk szerint ez éppen a bankok finanszírozási étvágyának mérséklődése miatt nem lesz tömeges.

A bankszektor 2020. II. negyedévében a mezőgazdaságban 45 milliárd forinttal tovább növelte hitelállományát, ez 12 havi összevetésben 8 százalékos növekedésnek felel meg. Az élelmiszeriparban azonban a korábbi dinamika egyértelműen megtört (amit a mínusz 30 milliárd forint is jelez), aminek csak az egyik tényezője az ágazat magasabb kockázata (alapanyag árak erős ingadozása, potenciális külkereskedelmi korlátozások és fennakadások, bizonytalanabbá váló fogyasztói kereslet).

A szakértő úgy gondola, hogy a mezőgazdaság – finanszírozási szempontból – továbbra is a kevésbé kockázatos ágazatok között marad, mivel az ezt támogató tényezők (földháttér, gazdálkodói elköteleződés, EU-s támogatások) nem változtak. A következő időszak azonban olyan kihívásokat tartogat az ágazat számára, ami miatt a finanszírozók az eddigieknél is jobban figyelik majd a hiteligénylők rövid távú likviditási helyzetét – tartalmazza az összegzés.