Mikor lehet támogatás nélkül is nyereséges a másodvetésű zöldtrágyázás?

A lóbab és a homoki zab kiváló választás őszi búza és kukorica/napraforgó közötti másodvetésre (ezek a fajok megtalálhatóak a TillageMix Keve névre keresztelt mixünkben)

Ekkor érkezünk meg oda, hogy nem is olyan egyértelműek ezek a dolgok, így nagy gondot tud okozni egy rossz fajösszetételű keverék. Szinte közhellyé vált a gazdatársadalmon belül, hogy „ez egy kötelező rossz, ami csak arra jó, hogy felszaporítsuk a kártevőket a gombabetegségeket, és még a maradék vizet is elszívja a talajból”. Van egy jó hírünk: egy kis odafigyeléssel a rossz tapasztalatok ellentétét lehet kihozni a takarónövényekből, amivel nyereségessé tehető a másodvetés.

Visszatérő motívum írásainkban, hogy a szemlélet megváltoztatásában látjuk a hazai másodvetési kötelezettség értelmét, ami egy teljesen más gyakorlatot hoz magával. Ezért igyekszünk technológiai segítséget nyújtani rendezvényeinkkel, írásainkkal, kísérleteinkkel és komplett szaktanácsadásunkkal.

A barna 50 árnyalata egy domborzatilag ideális, fás szegéllyel borított sík területen Fejér megyében

Nem szoktuk tagadni, hogy a takarónövényektől nem várhatunk azonnali csodát, főleg akkor, ha azt nem tudjuk a rendszerünkbe illeszteni és ragaszkodunk a megszokott munkaműveleteinkhez. Viszont vannak olyan tulajdonságai a technológiának, amiben biztos, hogy azonnali segítséget tudnak nyújtani a takarónövények:

1. Az eróziótól való védelem, amelynek jóformán minden talaj ki van téve. Az erős száraz szelek, aztán a hirtelen lezúduló csapadék pont a talajaink legérzékenyebb szintjét vékonyítja, amelynek az értéke felbecsülhetettlen.
2. A légköri nitrogén megkötését, a tápanyagok mobilizációjának elősegítését és a tápanyagok kimosódásának megakadályozását egy csapásra tudjuk orvosolni. A lóbab nem csak nagyon jó nitrogénkötő, de a foszfor feltárásban is hasonlóan erős, mint a facélia. A zab, és a retek keveréke például kiválóan hasznosítja a szervestrágyából felszabaduló tápelemeket és utóbbiak nem csak a nitrogént, hanem a ként és a káliumot is jól hasznosítják. Egy pillangós növény átlagos körülmények között 80-100 kg/ha nitrogén megkötésére képes – ez hektáronként 300-370 kg 27%-os műtrágya-mennyiséggel egyenértékű hatóanyagot jelent (az, hogy ebből mennyi lesz felvehető a következő haszonnövény számára, számos tényezőtől függ).
3. Egy jó keverékkel hónapokig fenntarthatunk egy gazdag élőhelyet a talaj feletti és alatti ökoszisztémában, amellyel a kártevők és kórokozók természetes ellenségeit szaporítjuk fel. Akármilyen furcsán hangzik, de tapasztalataink alapján még ezeken a száraz teleken sem elszívja a talajaink nedvességtartalmát a következő főnövénytől, hanem több nedvességet hagy maga után a szélből és harmatból a levelekre lecsapódó nedvességből.

Ez a sok járulékos előny nehezen számszerűsíthető anyagilag, de azt gondolom, hogy a mai egyre szélsőségesebb időjárási viszonyokra jobb biztosítást nem köthetünk, mint hogy a gondolatainkat a biológiai törvényszerűségekre tereljük, így a talajaink háromfázisú rendszerében nem szoríthatjuk a biológiai tényezőt a háttérbe.

Az erőforrások – a napfény, a szén-dioxid, valamint a nedvesség – nemcsak a főnövény tenyészideje alatt állnak rendelkezésünkre, hanem a vetés előtt és a betakarítás után is. Ha takaratlanul hagyjuk a talajt, akkor a természetes szukcesszió fog a saját rendszere szerint munkálkodni, ami a szántóföldi termelés szempontjából nem működtethető. Ezért a takarónövényekre tekintsünk napelemként, amelyek a talajéletet táplálékkal látják el. Hosszútávon a gyökérfolytonosság és a talajbolygatás csökkentése/elhagyása jelentősen javítani fogja a talajszerkezetet és a szervesanyag-tartalmat, ezáltal a talajunk vízmegtartó és tápelem-megtartó képességét is.

A gyorsan számszerűsíthető nyereséget akkor tudjuk elérni, ha van állatállomány a gazdaságban és intenzíven szakaszolva le is tudjuk legeltetni a takarást, mert így helyben marad az állati trágya és a növények újra a vegetatív állapotba kerülnek a hajtás végek elfogyasztásával, amellyel erősebb gyökérképződésre és gyökérváladék-termelésre sarkaljuk a takarónövény-állományunkat, így fokozva a talaj alatti zöldtömeget és végső soron a talajéletet.

TillageMix keverékeink április 30-ig előszezoni kedvezménnyel vásárolhatóak meg. Tekintse meg árlistánkat a www.takaronovenyek.hu oldalon, valamint ajánljuk figyelmében www.talajreform.hu oldalunkat, amelyen majdnem 100 szakcikket olvashat a technológiáról. YouTube csatornánkon több órányi anyagot talál a direktvetés és a takarónövények hazai alkalmazásának fogásairól.