MENÜ

Mit mutatnak az IKR Agrár repcekísérleti eredményei? 2. rész

Tápanyag-kísérleti eredmények

2016.08.02.

Az IKR Agrár Kft. 2015-ben országos kísérleti programot indított AgrowKnowmia Program néven. A program célja egy olyan fenntartható mezőgazdasági gyakorlat bemutatása, amely ötvözi a jelenleg rendelkezésre álló legmodernebb gépi, inputanyag, térinformatikai technológiákat a jövedelmezőség javítása, a talajok megóvása, okszerű gazdálkodás ösztönzése, az egyre szélsőségesebb időjárási körülmények káros hatásainak csökkentése érdekében.

Az AgrowKnowmia Program keretében vizsgáljuk és bemutatjuk, hogy a növénytáplálásban az elmúlt években kifejlesztett termésnövelő anyagokat okszerűen használva és beépítve a technológiába milyen többleteredményt lehet elérni, a kizárólag a több évtizede használt „hagyományos“ termékekre alapozott technológiákkal szemben. Többek között elemezzük az osztott- és egydózisú tápanyagkijuttatási technológiák közötti termésbeli és gazdaságossági különbségeket, illetve ami jelen cikk témájához legszorosabban kapcsolódik, a starter műtrágyák alkalmazásának hatásait repcében is.

A kísérletbe bevont területeken a különböző kezelések talajvizsgálati eredmények alapján lettek meghatározva, tehát táblára adaptált műtrágyaadagokat és féleségeket alkalmaztunk. Tápanyagos vonatkozású nagyparcellás repce kísérletek 2015-ben 3 helyszínen kerültek beállításra.

A cikk írásakor a betakarított kísérleti parcellák beltartalmi vizsgálatának eredményei még nem állnak teljes körűen rendelkezésre, de már most levonható a következtetés: a nitrogén táplálás mellett a kén és foszfor hatóanyagok megfelelően időzített adagolásával többlethozam és többletjövedelem érhető el, még akkor is, ha fajlagosan drágább inputanyagokat használunk fel.

Az egyik kísérleti helyszín a Pécs-Reménypusztai Kft. 13/B repcetáblája volt a 2015-16 idényben. A terület gyengén savanyú, jó vízgazdálkodású erdőtalaj, kötöttségét tekintve vályogtalaj. Káliummal igen jól, míg foszforral és mésszel gyengén ellátott a szántó, humusztartalma közepes, ásványi nitrogén tartalma igen gyenge minősítést kapott. Az itt 11 különböző kezelést tartalmazó kísérletet négy ismétlésben állítottuk be, 1100 m2 parcellákon. Ezúton is külön köszönetet mondok Lenkei Zoltán növénytermesztési ágazatvezetőnek a kísérleti munkához nyújtott segítségéért.

Alaptrágyaként az őszi búza elővetemény betakarítását követően DAP és granulált kálisó 50-50% arányú keverékét szórtuk ki repítőtárcsás műtrágyaszóróval, majd a magágyba dolgoztuk. A kísérlet pontosságának érdekében vetés előtt közvetlenül külön menetben juttattuk ki a starter műtrágyát önmagában vagy kálisóval keverékben. A tápanyagvisszapótlást kivéve minden más termesztéstechnológiai elemet az üzemi gyakorlatnak megfelelően hajtottak végre a kísérleti területen is.

A vetésre 09.04-én került sor DK Exquisite hibriddel, 2,05 kg/ha vetőmag mennyiséggel, dupla gabona sortávra. A gyomirtást 09.18-án végezték el Springbok 2,5 l/ha dózisával, majd a túlfejlett egyszikűek ellen (gabona árvalkelés) ismételt védekezésképp 10.04-én Targa Super 5 EC gyomirtó 0,6 l/ha dózisával. Kártevők ellen összesen 5 alkalommal, gombás betegségek ellen 3 alkalommal védekeztek a kísérleti táblán, ebből első alkalommal 2015 októberében regulátor hatású készítménnyel. A területen a tenyészidőszakban (2015. augusztus - 2016 június) összesen 604 mm csapadék hullott, meglehetősen egyenlőtlen eloszlással. A legintenzívebb vegetatív időszakban csapadékhiány volt, márciusban csak 37, áprilisban csupán 17 mm hullott.

Tavasszal a fejtrágyát már a megszokott módon, repítőtárcsás műtrágyaszóróval juttattuk ki március 17-én (F1) és április 1-én (F2). Tápanyagok szempontjából az 1. számú kezelés reprezentálja az üzemi technológiát. A kísérlet valamennyi kezelésében azonos nitrogén adagokat alkalmaztunk, így a termésbeli különbségek csak a kezelések időzítéséből és a többi hatóanyag változó mennyiségéből adódhatnak.

A kísérletben alkalmazott műtrágyák hatóanyag tartalmát az 1. számú táblázat mutatja be.

A Pécsen beállított számos kezelés közül az alábbi, 2. számú táblázatban részletezetteket érdemes jobban is megvizsgálni. Amint látható az üzemi technológiában alkalmazott alaptrágya dózisát a kísérleti kezelésekben jelentősen csökkentettük és starter műtrágyákkal helyettesítettük, továbbá a fejtrágyák közül elhagytuk a ként nem tartalmazó MAS-t. A 4. kezelésben egy magasabb árkategóriát képviselő klórmentes NPK műtrágyát haználtunk starternek, az 5. kezelésben pedig a HUNFERT NPS immunMAX startert kombináltuk az ENSIN márkanevű inhibitoros nitrogén műtrágyával, azt tavaszi fejtrágyaként kiadva. Az ENSIN technológia optimális szinten tartja a talajoldat nitrogén koncentrációját, ezért a több adagban kijuttatott fejtrágyázás alkalmazásakor jellemző ingadozó, hullámzó nitrogénszint helyett stabil, növényi szempontból optimális nitrogénellátást biztosít hónapokon keresztül.

A vegetációs időszakban a kezeléseket folyamatosan szemléztük és növénymintákat vettünk, ahol vizsgáltuk az átlagos növénytömeget, az átlagos gyökérnyak átmérőt, illetve az átlagos gyökértömeget.

Az 04.26 vett minták parcellánként 3-3 növény vizsgálatából származó eredményeit az 1-3-5 kezelésre vonatkozóan az alábbi, 3. számú táblázat mutatja be.

Az 1. számú diagram a betakarításkor mért terméseredményeket 9% nedvességtartalomra korrigálva, valamint a vett termésminták minősítése során mért olajtartalom alapján kiszámított hektáronkénti olajterméseket mutatja.

1. sz. diagram

Megállapítható, hogy a növényminták vizsgálatából származó eredmények korrelállnak a későbbi betakarításkori terméseredményekkel. A 2. számú kezelés terméseredménye 2,5 %-kal magasabb az üzemi kontrollnál, míg a 3. számú 3,6%-kal haladja azt meg. A 4. kezelés 5,2 %-os többletet hozott, míg a 5. számú kezelés 3,5 %-nyi plusz termést eredményezett.

A starterek beépítése a technológiába, illetve a kénnel kiegészített nitrogén fejtrágyák alkalmazása a teljes vegetációs idényben egyértelműen pozitív hatású a termés mennyiségére. A kísérletben tapasztaltak alapján 50 kg/ha mennyiségnél több nitrogén hatóanyagot – a vegetáció során kiadott teljes nitrogén hatóanyag mennyiség azonos szintje mellett – nincs értelme kiadni ősszel, mert nem ad többlethozamot, sőt a repce őszi túlfejlődését okozhatja. Ez egybevág a szakirodalmi adatokkal.

2. sz. diagram

A kezelésenként kiadott műtrágya hatóanyagok mennyiségét és az ezzel elért termésszinteket mutatja be a 2. számú diagram. A legmarkánsabb különbséget a kén hatóanyag mennyisége mutatja. Az üzemi kontroll kezeléshez viszonyítva kénből háromszor annyi hatóanyagot kapott a 2-5 parcellák mindegyike. Véleményem szerint az üzemi kontrollt meghaladó termések kialakulásában a 2-5 parcellákban döntően a kén hatóanyagnak volt szerepe, kisebb mértékben pedig a foszfor – nitrogén – kén hatóanyagok megfelelő arányának a kezelések során. A kálium hatóanyag terméstöbbletekre gyakorolt hatását elhanyagolhatónak tartom, mivel az üzemi kontrollt jelentő 1. kezelés és a 3-4 kezelés is közel azonos mennyiséget kapott ebből a hatóanyagból, illetve a terület egyébként is káliummal igen jól ellátott.

Persze önmagában az, hogy terméstöbbletet értünk el plusz hatóanyagok kiadásával még nem jelenti azt, hogy ez a többlet befektetésünk meg is térül. Az olvasót nyilván az foglalkoztatja most, hogy megéri-e többet költeni a tápanyagvisszapótlásra? Ezek a magasabb árkategóriás, innovatív műtrágyák kézzel fogható hasznot is hajtanak alkalmazásukkal, vagy csak több forgótőkét kötnek le?

Erre a kérdésre is megkapja a választ a cikk teljes változatából, melyet ide kattintva érhet el.

Péntek Csaba
termékfejlesztő mérnök

 

Az IKR Agrár Kft. 2016-os összehasonlító repcekísérleti eredményeit
ide kattintva olvashatja el. >>>