MENÜ

N-Lock Magazin

2015.02.19.

2015 évben megkez­­dőd­­nek Magyarországon az Európai Unió 2014-2020 költségvetésének a Közös Agrár Politikával kapcsolatos kifizetései.

Ezzel egyidőben életbe lép­­nek azok a jogszabályok amelyek meghatározzák a magyaror­szági gaz­dálkodás egyre szigorodó követelményeit, és eddig nem tapasztalt kihívást jelenthetnek a termelők részére.

A Dow Agrosciences Hungary Kft. jelen kiadványával kíván segítséget nyújtani, hogy az új időszakban előtérbe kerülő környezetmegörző technológiák alkalmazásával a magyar termelők hatékonyan, eredményességük javításával tudjanak helytállni az egyre erősödő versenyben.

Az N-Lock környezetre gyakorolt pozitív hatása a nitrát lemosódás és az üvegházhatású gáz kibocsátás lényeges csökkentésével:

Tapasztalatok a világban

Az Amerikai Egyesült Államokban elvégzett vizsgálatok szerint a nitrogén kimosódása a talajvíz irányába 16 %-al, míg a dinitrogén-oxid (N2O) emissziója 51 %-al csökkent (1.ábra). Franciaországi 2013-as kísérletekben vizsgálták az N-Lock hatását a környezetszennyezés csökkentésére. Ezekben megállapították, hogy a silókukorica termesztésben hígtrágya alkalmazása mellett az N-Lock 33 %-al csökkentette az egységnyi területről kibocsátott N2O mennyiségét, 37 %-al nőtt a nit­rogén visszatartása.

Nlock1

 

Eredmények Magyarországon

Nlock2
A hazai adatok hasonló képet mutatnak, mint a külföldi eredmények. Homoktalajon a talaj felső 30 cm-es rétegében az NH4+ tartalom 167 %-al, míg a NO3- tartalom 50 %-al volt nagyobb az N-Lock-al kezelt területen a kezelést követő 3 hónap múlva (augusztus végén) vetés előtt kijuttatott ammónium-nitrát esetén, mint a kezeletlenen (2. ábra). Vályog talajon a talaj felső 30 cm-es rétegében a NO2—NO3- tartalom 47 %-al volt nagyobb a kezelést követő 3 hónap múlva előző évi szervestrágyázás (30 t/ha szarvasmarha trágya használata mellett) után, mint a kezeletlenen. Tél végi kezelést követően, ha az N-Lock kezelés a nitrosollal egymenetben került kijuttatásra, akkor a kezelést követő 4 hét múlva 28-60 %-al volt nagyobb a talaj 0-90 cm-es rétegében az összes felvehető nitrogén tartalom. A felső 0-30 cm-es rétegében 40-44 %-al volt nagyobb ez az érték. Az összes nitrogén tartalomból a 0-90 cm-es rétegben az N-Lock- al kezeltben 54-55 % volt az ammónium-ionok aránya, míg a kezeletlenben ez az érték csak 28-48 %-volt. A kezelést követő 2 hónap múlva a talaj 0-90 cm-es rétegében a kezeletlenből gyakorlatilag gyakorlatilag eltűnt a nitrogén (csak 0,7 mg/kg NH4- és NO3- -ot találtunk), miközben az N-Lock-al kezeltben még mindig volt 6,3 mg/kg NH4- és NO3- (3. ábra).

Nlock3

 

 

Az n-lock előnyei:

• A hatékony nitrogén felhasználás által biztosítja az optimális terméshozamot

• Kevesebb nitrogénveszteség

• Nagyobb rugalmasság a hígtrágya, szerves trágya, folyékony mutrágya (pl. Nitrosol), karbamid és a fermentációs maradék kijuttatásakor

• Egyszerű felhasználás és hosszú hatástartam

Dow_AgroSciences_logo

 

 

Összetartunk, vagy viszályt szítunk a fenntartható, igazságos mezőgazdaság megvalósítását célzó mozgalomban

A Nitrát-Direktíva 1991-es bevezetése óta eltelt csaknem 25 esztendő mérlegét megvonva, megállapíthatjuk, hogy ez a jogszabály, agrár-környezetvédelmi célkitűzései tekintetében, nevezetesen, hogy a felszíni, ill. felszín alatti vizek nitrát (és foszfát) terhelése csökkenjen a nagy állatsűrűségű, intenzív mezőgazdálkodást folytató (nyugat-európai) országokban, kudarcot vallott. Sajnálatos módon, az EU Nitrát-Direktívának nem volt a vidék élhetővé tételét javító, lehetővé tevő célkitűzése. A közép-kelet európai országok csatlakozásával pedig, ebben a régióban, éppen ezeknek a szabályozásoknak kellett volna prioritást kapniuk. 

Ugyanez alatt a 25 év alatt, amikor a nyugat-európai intenzíven mezőgazdálkodó országokban az agrár környezetterhelés csökkentésére tett törekvések rendre kudarcot vallottak, a kontroll nélküli (agrár) kereskedelmi liberalizáció bevezetése, mint a közép-kelet európai országok EU csatlakozásának előfeltétele, a közép-kelet európai régióban a vidék elszegényedését, elnéptelenedését, ma is folytatódó agonizációját eredményezte. Mindezt a közben, hogy a világ népességének növekedése következtében a termőföld, és az ivóvíz egyre inkább az első számú stratégiai tényezővé válnak. 

A világhírű Springer Kiadó, a nemzetközi tudományos élet meghatározó szócsöve, felismerve a tématerület fontosságát, egy olyan tematikus könyv megjelentetését tűzte ki célul, amelyben a szerzők úgy adnak ajánlásokat az agrár környezetterhelés csökkentésére, hogy az egyúttal a vidék életfeltételének javulásával is járjon. Ebből a tematikus könyvből közöljük az Agronapló jelen, és következő számában egy-egy válogatott könyvfejezet összefoglalóját. Az első összefoglalót Miguel A. Altieri (2012): Convergence or Divide in the Movement for Sustainable and Just Agriculture. (Összetartunk, vagy viszályt szítunk a fenntartható, igazságos mezőgazdaság megvalósítását célzó mozgalomban) In: (Ed.: Lichtfouse, E.) Organic Fertilization, Soil Quality and Human Health. Sustainable Agricultural Reviews 9. Springer, Dordrecht-Heidelberg-New York-London. 1-9. c. könyvfejezetből adjuk. A szerző a Kaliforniai Egyetem, Környezeti Tudományok, -Jogalkotás, és -Gazdálkodás Tanszék, Berkeley professzora. 

A „Zöld forradalom” zöldítése nem nyújt elegendő segítséget sem az éhezés és a szegénység mérséklésében, sem az (agro)biodiverzitás, a biológiai sokféleség megőrzésében. Olyan stratégiákra van szükség, amely a kis-és közepes méretű gazdaságok újra életképessé válnak, és amelyek kijelölik az utat a teljes agrár szabályozási és élelmiszer termelési rendszer átalakításához, oly módon, hogy hogy az gazdaságilag megvalósítható legyen, mind a gazdálkodók, mind a fogyasztók számára. A javasolt „Fenntartható intenzifikáció” egy olyan, intellektuiális oldalról ideológiailag megtámogatott program, amely úgy fogalmazza át, és úgy ad új keretet az agro-ökológiának, hogy közben megfosztja azt annak politikai és társadalmi vetületeitől, miközben egy olyan elhibázott elképzelést támogat, mely szerint az agro-ökológiai eljárások békésen megférnének, együtt léteznének a génmódosított növények, és a bio-üzemanyag növények termesztésének agresszív kiterjesztésével.  

Számos környezetvédő, és támogatói/lobbi csoport előnyben részesíti azokat, akiknek a pénzforrásokhoz való hozzájutási joguk van, és állandósítják az „a szegények mezőgazdálkodásának a gazdagok kezére játszása” folyamatát. A mezőgazdálkodás sokkal radikálisabb átalakítására van szükség, azon alapelvtől vezéreltetve, hogy az agrártermelésben megkívánt ökológiai változásokat nem lehet anélkül megvalósítani, hogy kézzel fogható változásokat ne hajtanánk végre azokon a szociális, politikai, kulturális, és gazdasági területeken, amelyek a mezőgazdaságot meghatározzák. Egy új válság végén csupán a vidék régi krízisének egy új arca válik láthatóvá, amely annak a folyamatnak az eredménye, amelyben, számos kormány által támogatva, bizonyos neoliberális programokban, a nemzetközi tőke segítségével, az élelmiszer ellátó rendszer szinte totális kontrollját hajtják végre.

Életbevágóan fontos annak a felismerése, hogy a kontroll nélküli kereskedelmi liberalizáció az a kulcs tényező, és -folyamat, amelyben a helyi gazdálkodókat megfosztják földjüktől, és az az elsődleges, mindennél meghatározóbb tényező, amely megakadályozza a vidék helyi gazdasági fejlődését, és az élelmiszer-termelés szuverenitását. Döntő fontosságú annak megértése, hogy a gazdálkodók legnagyobb ellensége a termékek alacsony ára. A társadalmi oldalról sokkal igazságosabb, gazdaságilag megvalósítható, és a környezetet kímélő agrártermelés lesz a gyümölcse annak, a vidéki körzetekben történő, a társadalmi mozgalmak, és a velük karöltve küzdő civil társadalmi szervezetek által megvalósuló szervezett cselekvés-sorozatnak, amelyek elkötelezetten támogatják a kis- és közepes gazda mozgalom céljait. 

Fordította: Csathó Péter

MTA ATK TAKI