MENÜ

Nagy lehetőség az agrárium előtt, ebben a folyamatban segíthet az OTP Bank

2021.06.07.

Júniusban öt újabb pályázati felhívást hirdet meg az Agrárminisztérium (AM) a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében, például a precíziós gazdálkodásra történő átállás ösztönzésére – jelentette be a szaktárca mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára Budapesten.

Az OTP Agrár sajtóreggeli előadói (balról jobbra): Szabó István, Wolf László, Feldman Zsolt és Herczegh András

 

A program pályázataival a következő években lehívható több ezer milliárd forint a várakozások szerint jelentős fejlesztési hullámot indíthat az agráriumban. Ezért az OTP Agrárágazati Igazgatósága már most a pályázati sajátosságokhoz igazította és felgyorsította hitelezési folyamatát, hogy rugalmas és átfogó megoldásokkal segíthesse a beruházások megvalósítását.

Érdemes a most induló agrár- és vidékfejlesztési programokat történelmi távlatba helyezni, mert 15-20 évvel ezelőtt az agár- és élelmiszeripari tevékenység jövedelmezőségére kevesebb figyelem jutott mint most, kevésbé törődtek a hozzáadott érték nagyságával a termelés folyamatában. Így a magyar agráriumnak volt egy komolyabb vesszőfutása az ország uniós csatlakozását követően. Ez 2012-2013-ig tartott – idézte fel az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a múlt történéseit. Feldman Zsolt úgy vélte: akkor sikerült egy addig negatív eseménysort megváltoztatni, és trendfordulót elérni.

A mezőgazdaságban egyharmaddal, az élelmiszeriparban pedig egy negyeddel csökkent a hozzáadott érték aránya Magyarországon 2013-ig az uniós csatlakozást követően. Ennek a folyamatnak a hatásai mind a mai napig érezhetők az ágazatban. De azóta a mezőgazdaságban 50 százalékkal, az élelmiszeriparban pedig mintegy 17 százalékkal nőtt a hozzáadott érték aránya. Így az ágazat eljutott egy olyan fejlődési szakaszba, amikor már kézzel fogható a magyar agrárium és élelmiszeripar fejlődése, amit az is alátámaszt, hogy míg 2010 előtt a magyar mezőgazdaság termelékenysége a nyugat-európai országokkal összehasonlítva annak a egyharmada volt, míg most 44 százalék körül mozog. Ez nagyon erős fejlődési tendencia, de ennek további fenntartásához jentős beruházási aktivitásra van szükség most és a későbbi időszakban is – összegezte Feldman Zsolt.  

Ezért született meg az a kormányzati döntés, hogy a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében a következő hét, plusz két éves időszakban összesen 4265 milliárd forint uniós és állami támogatás hívható le az agrárium és a vidék fejlesztésére.

Ennek a forrásnak a nagysága mintegy a háromszorosa a mostaninak – jegyezte meg az államtitkár, hozzáfűzve: ebből az összegből már a korábbinál – azaz az 1414 milliárd forintnál – nagyobb mennyiségű pénzhez juthatnak hozzá az igénylők. Így 2021-ben és ’22-ben 1500 milliárd forinttal nagyobb összegre lehet pályázni, amit érdemes célszerűen és okosan felhasználni. Például a nagy állattartótelepek korszerűsítését célzó pályázatnál már 230 milliárd értékben adott ki az irányítóhatóság támogató okiratokat, ami 540 projekt megvalósítását segíti majd.

A pályázatok megvalósításakor az egyik alapelv a hozzáadott érték növelése, a másik alapelv a pályázói kör szélesítése, például a precíziós gazdálkodást, vagy a betakarítás utáni elsődleges feldolgozás segítése.

 A kedvezményezettek köre az őstermelőtől a legnagyobb vállalatokig terjed. Emellett pályázatoknál egyszerűsödött a követelményrendszer is, ami szintén a források hozzáférhetőségét javítja, ugyanúgy, ahogyan a pályázati határidők időbeni széthúzása is – közölte a szakpolitikus.

A májusban megjelent felhívások – például az ültetvénytelepítési, a terménytárolók építésének támogatásét szolgáló, valamint a „kis ÁTK” pályázat - után júniusban is több új pályázati felhívás várható, ami elsősorban gép- és eszközbeszerzési pályázatokat jelent. Ezek a precíziós gazdálkodásra történő átállástól – aminek keret összege 100 milliárd forint –, a gombatermesztésen át – amelynek keretösszeg 20 milliárd forint –, az élelmiszeripar fejlesztéséig – ami két pályázat: egy 200 és egy 50 milliárd forintos keretösszeggel – több kiemelt területet foglal magába. Ezek célzott lehetőségeket teremtenek egy XXI. századi technológiai környezet elérésére az őstermelőktől egészen a nagyobb élelmiszeripari cégekig.

„Az eddigi tapasztalatok alapján a meghirdetett keretösszegeknél nagyobb érdeklődésre számítunk, de készülünk ennek kezelésére is. Több pályázatnál az egyszerűsített kérelembenyújtás és az elbírálás rövidítése segíti a folyamatokat” - mutatott rá Feldman Zsolt. Hozzátette: azt várják összességében, hogy a szóban forgó források révén 2027-re – a mostani uniós támogatási ciklus végére – Magyarország képes lesz a régi uniós tagállamok szintjének kétharmadára növelni a termelékenységi szintjét. Jelenleg csupán 44 százalékos ez a mutató. Mindez pedig lehetővé teheti, hogy hazánk megfelelő módon reagáljon ezen a területen mind a versenyképességi, mind pedig a fenntarthatósági kihívásokra.

 

img_5465-1200

 

Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese kiemelte: a hitelintézetnek sikerült növelnie piaci részesedését a belföldi agrárpénzügyi szolgáltatások terén, ami így 21 százalékra emelkedett, és a kihelyezett hitelek összege elérte a 300 milliárd forintot. Emlékeztetett: minden országban, ahol az OTP Bank jelen van, a pénzintézet stratégiai ágazatnak tekinti a gazdaság agrárágazatát. Csoport szinten az agrár-hitelállomány mintegy 1000 milliárd forintot tesz ki, ebből 700 milliárd forint van külföldön és 300 milliárd forint Magyarországon. Az utóbbi összeg igen jelentős, mert a fennmaradó 700 milliárd forint négy országra koncentrálódik alapvetően – hangsúlyozta a vezérigazgató-helyettes.

Rámutatott: Magyarországon nagyban segítették az agrárhitelezést a különböző hitelprogramok. Közülük kiemelte a Magyar Nemzeti Bank (NMB) Növekedési Hitelprogramját (NHP), ami fontos hitelnövelési eszköz volt. Hozzátette, beruházási forrás akkor is marad, ha ezek az ösztönzők bármiképp változnak, hiszen a következő hét évben több, mint 4 ezer milliárd forint forrás érkezik az agrárszektorba és a vidékfejlesztési célok finanszírozására. Ennek alapján elmondható, hogy a magyar agrárium óriási lehetőség előtt áll – húzta alá.  

Wolf László felhívta figyelmet, hogy a rendelkezésre álló pénzt hasznosan kell elkölteni, hogy az jó befektetéssé váljon. Az unió közös agrárpolitikájából (KAP)  származó források egy részét klímavédelmi célok, zöldprogramok megvalósítására kell majd költeni, ami módosítja a felhasználás feltételeit mind a bankok, mind az ügyfelek számára, a zöldítésre ugyanis egyre nagyobb figyelmet kell fordítani, mert hosszú távon ez szükséges a jobb életfeltételek biztosításához.   

„A Vidékfejlesztési Program keretében az ágazatba érkező több ezer milliárd forint egészen új távlatokat nyithat a gazdáknak. Ha sikerül előremutató, a gazdaságok hatékonyságát növelő beruházásokra fordítani ezt a forrást, azzal nem csak egy-egy vállalkozás, hanem a teljes magyar agrárium versenyképessége is növelhető a régióban” – tette hozzá a vezérigazgató helyettes.

„Üdvözöljük az agrárpolitikának azon változását, paradigmaváltását, hogy most már a "virágozzék minden virág" elvet alkalmazva nemcsak a 2014-2020 közötti kifizetési rendszerben alkalmazott kedvezményezettek jelenhettek meg a támogatottak körében, hanem a nagyobb vállalkozások is, amelyek nagyobb lendülettel tudják támogatni a kormányzat most kitűzött céljait” – hangoztatta Szabó István, az OTP Bank Agrárágazati Igazgatóságának ügyvezető igazgatója.

Aláhúzta: az OTP Agrár már korábban is segítette a Vidékfejlesztési Program jogosultjait, hogy minél gördülékenyebb megoldásokkal egészíthesse ki a beruházások finanszírozását, például a támogatások előfinanszírozásának megkönnyítéséhez.

Szabó István rámutatott: a jelenlegi agrárhitel-állomány összességében az országban mintegy 1500 milliárd forintot tesz ki. Az elkövetkező két évben pályázati oldalról mintegy 900-1000 milliárd forint kerülhet elbírálásra, ami 50 százalékos támogatottsággal (intenzitással) számolva mintegy 1800-2000 milliárd forintos finanszírozási igénnyel is jelentkezhet a magyar bankrendszerben az agrárágazat és az élelmiszeripar részéről együttesen. Az agrárhitel-állomány várható növekedését ugyanakkor a pénzügyi szakember „reálisan” mintegy 1500 milliárd forintra becsülte, amiben az előleg, a bankgarancia és a beruházási hetel összege is benne van.      

„Ezért egészen a pályázati szakasztól a fejlesztések megvalósításig átfogó és rugalmas pénzügyi hátteret kínálunk partnereinknek a New Corridor elnevezésű hitelezési eljárás keretében. Ebben az ügyfélbarát csomagban például az alacsony önerő és a kedvező hitelgarancia mellett további előny, hogy a támogatás mellé hitelt is igénylő vállalkozók már röviddel a pályázat benyújtását követően megtudhatják hitelbírálatuk eredményét” – fogalmazott Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgatója.

Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a Vidékfejlesztési Program finanszírozásában, az elvárt banki fedezettség biztosításában kiemelkedő az AVHGA szerepe. Így az OTP és az alapítvány együttműködése azt is célozza, hogy ne csak rendelkezésre álljanak a projektek finanszírozásához szükséges források, hanem mindez az adott jogszabályi és pénzügyi feltételek mellett a lehető legkedvezőbb legyen az ügyfelek számára is. Mindez pedig a piaci szereplők – így a kormány, a vállalkozók, a bankok, a hitelgarancia szervezet – folyamatos együttműködését igényli.

Közölte azt is, hogy a Vidékfejlesztési Programban 13500 nyertes pályázatról van eddig információja az alapítványnak. Ezek közül mintegy 5 ezer mögött található Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia kezesség.

„Ez elmúlt hét évben a támogatást nyert vállalkozások 38 százalékát segítette agrárhitel-garancia. A koronavírus azonban rávilágított arra, hogy az agrárium finanszírozásának jelentősége a korábbiakhoz képest is növekszik. A kezességi díj jelentős részét az Agrárminisztérium átvállalja a gazdálkodóktól, ezért az alapítvány minden mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházás megvalósítását két évig díjmentesen biztosítja” – húzta alá az ügyvezető igazgató.

Bár tavaly nehéz éve volt az agráriumnak a szélsőséges időjárás, valamint a járvány hatásai miatt, mégis nőtt az agrárium hitelállománya. Példaként Herczegh András megemlítette, hogy az OTP az alapítvány segítségével 96,6 milliárd forintnyi hitelt helyezett ki a múlt évben, ez az összeg idén május végéig pedig már elérte az 58,9 milliárd forintot.

Ez pedig azt vetíti elő, hogy az idei év hitelkihelyezése jelentősen meghaladja majd a múlt évi szintet – vélekedett pénzügyi szakember, kiemelve, hogy a Vidékfejlesztési Program által nyitott lehetőségek új lendületet adhatnak a következő években a fejlesztéseknek.

 

-an-