MENÜ

Probiotikus, de nem joghurt, mi az?

2016.08.09.

A probiotikus élelmiszerekről elsősorban a tej alapú készítmények jutnak eszünkbe, azonban ezeket a lakosság egy jelentős része nem fogyaszthatja. A tejfehérje allergiával vagy a laktóz intoleranciával küzdők, valamint a vegetáriánusok számára jelenthet megoldást egy fiatal magyar kutató munkája, aki a probiotikus gyümölcslevek lehetőségét vizsgálja.

Az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltoztak a fogyasztók igényei az élelmiszerekkel kapcsolatban. Manapság a táplálkozás célja túlmutat az éhségérzet megszüntetésén és a mindenképp szükséges tápanyagok biztosításán, mivel egyre inkább hisszük, hogy az elfogyasztott élelmiszerek közvetlenül felelnek az egészségünkért, hozzájárulhatnak a betegségek megelőzéséhez, és javíthatják a fizikai és mentális állapotot. Ebben a tekintetben kiemelkedő szerepet játszanak a funkcionális, azaz egészségvédő vagy betegség-megelőző jellemzőkkel rendelkező élelmiszerek, amelyekhez a probiotikumokkal dúsított termékek is tartoznak.

A probiotikumok olyan élő mikroorganizmusok, amelyek megfelelő mennyiségben fogyasztva az emberi szervezetre jótékonyan hatnak, erősítik az immunrendszert és segítik az emésztést. A kereskedelemben jelenleg kapható probiotikus termékek többsége tej, illetve tej alapú készítmény, amelyeket különböző okok folytán a népesség jelentős része nem fogyaszthat. Számukra a nem tej alapú probiotikus termékek lennének az ideálisak, mint például a zöldségek, gyümölcsök, illetve gabona alapú élelmiszerek. Farkas Nikoletta Annamária, a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatója ezt felismerve néhány gyümölcslé probiotikus baktériumokkal történő fermentálhatóságát, azaz erjeszthetőségét kutatja. A fiatal szakember tudományos munkájával elnyerte a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat TDK kategóriájának második helyezését.

„Számos tanulmányt megvizsgálva bebizonyosodott, hogy nemcsak a fogyasztók számára, de a baktériumoknak is megfelelőek a különféle ásványi anyag és antioxidáns tartalmú gyümölcsök. Ennek következtében kutatómunkám során háromféle 100%-os gyümölcslevet (homoktövis, kajszibarack és körte) vetettem alá különböző baktériumtörzsekkel való erjesztésnek, valamint azt is megvizsgáltam, hogy a vegyes kultúrák alkalmazása miként érvényesül a gyümölcslevekben” – mondta el Farkas Nikoletta Annamária.

„Az eredményeim ígéretesek, az alkalmazott gyümölcslevek különböző arányú keverékeiből elkészített probiotikus multilé egy teljesen új termékként léphetne a piacra. Elképzeléseim szerint ez a termék elsősorban a laktóz intoleranciában, tejfehérje allergiában szenvedők, vegetáriánusok, valamint a vallási okokból a tejet elutasítók számára lehetne megoldás a mindennapokban” – tette hozzá Farkas Nikoletta Annamária.