A talaj működését legnagyobb mértékben az emberi beavatkozás, talajművelés, a talaj bolygatása változtatja meg.

A talaj degradációs folyamatai tulajdonképpen már az első kapavágással beindulnak. A különféle talajművelési módszerek más-más mértékben ugyan, de mindenképpen negatívan befolyásolják a talajok állapotát, tápanyag-szolgáltató, vízmegőrző és vízszolgáltató képességét. A kedvezőtlen hatást fokozza a különféle nagy dózisú műtrágyák, kemikáliák adagolása, melyek tovább rontják a talajok ökológiai rendszerét, termékenységét.

Az emberi populáció, a népesség növekedése, megfelelő mennyiségű élelmiszer előállítása az utóbbi évtizedekben a talajdegradációs folyamatok felerősödéséhez vezetett. A megszokott technológiák már nem tarthatók fenn tovább. A modern mezőgazdaság számára hatalmas kihívást jelent, hogy a terméshozamok fenntartása mellett a talajegészség védelmét és környezetvédelmi szempontokat is szem előtt tartsa. Az EU Zöld Megállapodásában foglalt, a peszticidek, valamint a műtrágyák használatának jelentős csökkentésére vonatkozó célkitűzések arra késztetik az agrárszektort, hogy alapjaiban gondolja át a növekedési lehetőségeit.

A nemrég elkészült Talajvédelmi Cselekvési Terv értelmében Magyarországon 2023-tól 5 évente Gazdálkodói Talajvédelmi Programot kell készíteni.

A területalapú támogatások teljes lehívásához pedig környezetvédelmi többletvállalásokra (eco-schme) lesz szükség a gazdálkodásban, melyeket a mérhető pozitív hatások alapján fizetnek. A közeljövőben tehát már nem csupán egyszerű mérleg elvű tápanyag-gazdálkodási tervekre lesz szükség, hanem komplex talajerő-gazdálkodási stratégiákra.

Nem kerülhető el tovább, hogy az eddigi talajművelési és műtrágyázási módszereken alapvetően változtassunk. De mégis milyen alternatív módszerek és eszközök állnak rendelkezésünkre?

A biológiai szemlélet, a talajtani és talajbiológiai ismereteink alkalmazása lehet a megoldás arra, hogy a kialakult termésátlagainkról, hozamainkról ne kelljen lemondanunk, ezzel együtt pedig megfeleljünk a környezetvédelmi elvárásoknak is. Hogyan lehetséges ez?

A talaj potenciális termékenységéhez, kapacitásaihoz kell igazodnunk. A termőtalaj alapvető tulajdonsága annak biológiai aktivitása. Minél teljesebb a talaj táplálékháló, annál nagyobb a termésbiztonság, hiszen ezek élettevékenysége segíti a növényi tápanyagok feltárását, serkenti a növények életműködését, gátolják a fitopatogén ágensek elszaporodását, segítik a talaj szerkezetének kialakulását.

A talaj biológiai tevékenysége tehát mozgató ereje és egyben mérő faktora is a talajok termékenységének.

Minél inkább igyekszünk a talaj élő szervezeteinek életfeltételeit megteremteni, javítani, annál élénkebben fejtik ki tevékenységüket, és ezzel a talaj termékenységét fokozzák. Ugyanakkor minden olyan tevékenység, amely a talaj biológiai aktivitására negatív hatással van, a talajok leromlásához, degradációjához, a terméshozamok csökkenéséhez vezet. Mérési adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a növényi tápelem-felvétel és a terméshozamok sokkal erősebben függnek a talajok biológiai aktivitásától, mint a műtrágya-felhasználástól.

Ahhoz, hogy a folyamatokat kedvező irányba fordítsuk, szükséges a talajok állapotának, termőképességének, biológiai aktivitásának felmérése. A talajminták „hagyományos” vizsgálata, az eddig használt vizsgálati módszerek nem, vagy csak részben tárják fel a talajtani, talajtermékenységi problémákat. A Talajdiagnosztika Kft-nél olyan módszert dolgoztunk ki, mellyel összefüggéseiben tudjuk monitorozni a talaj fizikai-kémiai és biológiai állapotát, meg tudjuk határozni a termékenység növelésének lehetőségeit és konkrét módszereit.

A talajtermékenység növelése gazdasági cél, és egyben a fenntartható fejlődés eszköze is. Talajerő-gazdálkodási kérdésekben forduljon hozzánk bizalommal!