MENÜ

Újra Praxismenedzsment Konferenciát rendezett az Alpha-Vet Kft.

2018.12.05.

Az Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft. 2018. november 17-án rendezte meg immár 12. alkalommal az Állatorvostudományi Egyetemen a Praxismenedzsment Konferenciát. 

Dr. Nagy István

Nagy megtiszteltetésként, Dr. Nagy István agrárminiszter úr elfogadta meghívást a kongresszusra és inspiráló megnyitó beszédet tartott a közel 700 összegyűlt kollégának.

A 230 éves állatorvos képzés nemcsak olyan szakembereket biztosított a történelem folyamán, akik lehetővé tették az élelmiszer ellátás biztosítást, hanem olyan értelmiségeket is, akik a polgári értékrend képviseletével biztos támaszai voltak a vidéki Magyarországnak. Az állatorvos feladata vidéken a gazdálkodó ember hitét erősíteni, szolgálni. A parasztemberek vezetőként tekintenek az állatorvosra, ez nemcsak hatalom, hanem nagy lehetőség is, amire napjainkban is nagyon nagy szükség van.

Az elmúlt évtizedek alatt az állattartás átalakult, kiürültek az ólak, egyre kevesebben, főleg a megmaradt néhány idős ember műveli a kertet. Ezzel a vidéki élet fő vonzereje szűnt meg: az önellátás adta létbiztonság és olcsó megélhetés.

Szándékunk olyan akció, program indítása, ami visszafordítja ezt a folyamatot, ebben az állatorvosok együttműködésére is számítunk, mert az ő munkájuk nélkül nem létezik gazdaságos állattartás. Nyissuk rá az emberek szemét arra, hogy érdemes tartani 10 tyúkot, vagy két disznót a saját szükségletünkre! Adjuk vissza a vidék tartását, gerincét! Cél, hogy a fiatalok számára ismét vonzóvá tegyük a vidéket, megtöltsük ezt a díszletet élettel – ehhez arra is szükség van, hogy rendezzük a vidéki állatorvoshiányt.

Az állatorvosi munka hatékonyságát mutatja, hogy az afrikai sertéspestistől sikerült a sertésállományt megóvni, kizárólag vaddisznókban fordultak elő esetek.

A másik új kihívás az antibiotikum-mentes állattartás. Ehhez minőségi tudás kell, amelynek lényege, hogy nemcsak a tankönyvek tartalma van a fejünkben, hanem kilépve a saját körünkből folyamatosan képezzük magunkat.

Ami a most tanuló utódokat illeti: a tanítvány tiszteli mesterét, de ne felejtsük el, hogy a most felnövekvő generációból lesznek a jövő mesterei.”

Dr. Nagy István után Dr. Sótonyi Péter, az Egyetem rektora lépett a pódiumra. A Rektor úr beszédében kitért a mai hallgatók haszonállatokkal való viszonyára, megismertette a hallgatósággal a „hetesi rendszert”.

phoca_thumb_l_1 34

Dr. Sótonyi Péter

„A megjelentek közül talán nem mindenki tudja, hogy új agrárminiszterünk, dr. Nagy István az egyetemünk professzora is, aki rendszeresen tart előadásokat és vesz részt az államvizsgákon.

Aki erre az egyetemre jár, annak ez második otthonává válik, és az ide jövetel, a hazatérés jó érzés – én már 45 éve nap, mint nap megtapasztalom.

A praxismenedzsment olyan dolog, amelyet mi még nem tanultunk az egyetemen – az valahogy nem hangzott el, hogy a munkánkért pénzt is kell kérni, ezért is nagyon köszönöm Móré Attilának, hogy felkarolta ezt a témát, és pótolta ezt a hiányzó képzést, amelyet azóta már a tanrendbe is felvettünk.

A mai fiatalok másképpen szocializálódtak, az érdeklődési körük egészen más, mint a miénk. Haszonállatokkal nem volt kapcsolatuk. Amikor diplomázás után találkozunk velük, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy semmit sem tudnak, mindent nekünk kell megtanítanunk. Ez azonban nem igaz – sokkal többet tudnak, mint mi, ugyanakkor fel kell karolnunk őket, segíteni abban, amit mi tudunk nekik átadni. Egy felmérés szerint az Állatorvostudományi Egyetem Magyarország legjobb egyeteme: hatszoros a túljelentkezés, 455 pont a felvételi ponthatár, 20 ponttal több, mint az orvosi egyetemek átlaga.

Budapest és a kisállat praxisok felszívták a kollégákat, vidéken már nemcsak a haszonállatok, hanem a kisállatok ellátása is problémás. Az egyik évben megkérdeztük a hallgatókat, hogy milyen területen szeretnének majd elhelyezkedni? 12% akart haszonállatokkal foglalkozni. Ezt követően vezettük be a hetesi rendszert: a hallgatók az első hat szemeszterben egy-egy hetet a haszonállatok között töltenek gondozóként. Először a lovak, majd juhok, és így tovább. Aki saját maga viszi oda a lónak a napi 2x20 liter vizet, az nem fogja azt mondani, hogy egy ló napi 6 litert iszik… A másik eredménye ennek a rendszernek, hogy a mostani negyedéveseknek már 26%-a szeretne haszonállatokkal foglalkozni.

Az Európában első agráregyetemként, 1818-ban alapított Mosonmagyaróvári Egyetem zászlóján szerepel a felirat: „A gazda verejtéke gyarapítja a vagyont”. Arról szó sincsen, hogy a gazda szeme hizlalja a jószágot, ezt felejtsük el!

A zászlónak egyébként érdekes a története: mivel ez egy Szűz Máriás zászló, az ötvenes években el akarták égetni. Édesapám egyik barátja a testére tekerve kicsempészte az egyetemről és hosszú ideig rejtegette – évente megszellőztette – és amikor eljött az ideje, visszaadta az Egyetemnek.”

 

Dr. Sótonyi Péter után Dr. Gönczi Gábor, a Magyar Állatorvosi Kamara elnöke vette át a szót, aki bizakodását fejezte az állatorvosi szakma helyzetéről és a praxismenedzsment fontosságáról is beszélt.

phoca_thumb_l_1 37

Dr. Gönczi Gábor

„A magyar állatorvosok helyzete elért oda, hogy már bizakodhatunk. Az állatorvosi kar három, szorosan együttműködő pilléren áll: az egyetem által képviselt tudomány, a kamara, és a törvényhozás, amely vonal dr. Nagy István kinevezésével megerősödött. Dr. Nagy István érti a kor problémáit és segíteni akar a törvényhozási támogatással – ezt a szándékát mutatja az is, hogy megtisztelte ezt a rendezvényt a jelenlétével és előadásával.

A praxismenedzsment jelentősége messze túlmutat a pénzen: munkaügyi kérdések, munkaszervezés, pénzügyi folyamatok optimalizálása. Tudatos praxismenedzsment nélkül összecsapnak az ember feje felett a hullámok, jön a kiégés, alkoholizmus, kábítószer. Nem véletlen, hogy a korai lelki problémák, öngyilkosság tekintetében az állatorvosok világszerte az első helyen állnak. A praxismenedzsment ezek megelőzését szolgálja. Óriási dolog, hogy Móré Attila 12 éve felismerte ennek a jelentőségét, és útjára indította a Praxismenedzsment Konferenciát. Eleinte ezt még nem értékelték, mert ez nem „szakma”, pedig lassan fontosabb, mint a sebészet. Az itteni ismereteket valóban aprópénzre lehet váltani, köszönet érte Attilának!”

A megnyitó beszédek sorát Dr. Móré Attila, az Alpha Befektetési Holding Zrt. elnöke zárta.

phoca_thumb_l_1 38

Dr. Móré Attila

„Többször megkérdezték tőlem, hogy miért rendezzük meg minden évben ezt a kongresszust? Ennek több oka is van – az egyik az, hogy ha kapunk valamit, abból kötelességünk visszaadni. Visszakapni is jó érzés, ezért is tartozom köszönettel az Egyetemnek a címzetes egyetemi docensi címért, amelyre nagyon büszke vagyok, mert az itt végzett oktatási tevékenységem elismeréseként kaptam.

A másik okot dr. Lancz Endre főállatorvos fogalmazta meg: aki nem tiszteli az elődeit, azt az utódai sem fogják tisztelni.

Nagy szükségünk van a lelki megerősödésre! Most jöttem haza Londonból egy hatalmas állatorvosi rendezvényről. A fő különbség az angol és a magyar kollégák között az, hogy őróluk sugárzott a boldogság. Hatalmas aura volt körülöttük, mosolyogtak, egyik sem panaszkodott. Nekünk is le kellene állni azzal, hogy minden mondatot úgy kezdünk: „az a baj, hogy…” A boldogságot hozzuk el. Az élet nem arról szól, hogy pénzt keressünk minden áron. Ha jól csináljuk, akkor persze a pénz is meg fog jönni. Ne veszítsük el a hitünket, a magyar vidéké a jövő, és a vidéki állatorvosé a jövő.

Nagyon köszönöm, hogy eljöttetek, és köszönöm, hogy segítettetek megteremteni ennek a rendezvénynek a hátterét. Nektek köszönheti az Alpha-Vetnél 500 család a megélhetését.

Itt köszönöm meg annak az 50 embernek a több hónapi munkáját, akik megszervezték ezt a konferenciát.

Másik tanulság a London Vet Show-ról, hogy Angliában a praxisokat nem állatorvosok vezetik, hanem gazdasági szakemberek. A menedzsment egy külön szakma, amit az állatorvosok nem tanultak. Ne féljünk alkalmazni egy szakembert, minden tekintetben meg fog térülni!

Részemről ebben úgy tudok segíteni, hogy a cég legjobb szakembereiből összeállítottunk egy vállalkozásfejlesztési csapatot. A „hét mesterlövész” – kérésre elmegy hozzátok, felméri a rendelőt, a környezetet, a gazdasági folyamatokat, és komplex tanácsadást nyújt a környezet, üzlet és a nyereség javítása érdekében.”

A megnyitó beszédek után következett az Alpha Díjak átadása, melynek célja az állatorvosi szakma megbecsülése, az állatorvosi hivatás elismerése. Idén az eddigi három kategória mellett megalapítottuk a Dr. Gál Sándor Praxismenedzsment Díjat, mely tisztelgés mind Dr. Gál Sándor élete és munkássága, mind a kimagasló szakmai munka és példaértékű elhivatottság előtt.

dr-somogyi-zoltan dr-farago-zsolt dr-toth-jozsef

Év Pályakezdő Állatorvosa Díj 2018
Dr. Somogyi Zoltán

Az Év Állatorvosa Díj 2018
Dr. Faragó Zsolt Károly

Életmű Díj 2018
Dr. Tóth József

A nap sztárelőadóinak sorát Dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológus zárta. Nagyszerű előadásának címe: Veszteségből nyereség, vereségből győzelem. A lelki megküzdés útjai.

phoca_thumb_l_1 84

Dr. Móré Attila, Almási Kitti és Mozsár Andor

„Nincs olyan ember, aki élete során legalább egyszer - de inkább többször - ne kerülne lelkileg a padlóra. Valamennyiünket érnek veszteségek, vereségek, kudarcok, ám mivel ezekben többnyire csak a szenvedést látjuk, az értelmet pedig nem, pánikszerűen menekülünk előlük.” De mi mást tehetnénk?”

Előadásának első részében erre a kérdésre adott választ.

Igazán rendhagyó előadást hallhattak a résztvevők, ugyanis az előadás témái nem száraz nyers adatokból álltak, hanem érzelmeket generáltak a hallgatóságban.

„Nem igazán szeretek kutatásokról beszélni, vagy tudományos adatokról, amelyek egyébként hozzáférhetőek már az interneten. Sokkal inkább olyan történeteket mesélek, amik abban segítenek, hogy a hallgatóság átgondolja a felett kérdéseket és témákat.”

És a legfontosabb tanulság:

  • Mi a legnagyobb gátló tényező az ember életében? A vereségtől való félelem…

Dr. Baji Balázs: Szuper dolog az ambíció, de hol marad az alázat?

phoca_thumb_l_1 70

Dr. Baji Balázs

Baji Balázs világbajnoki bronzérmes gátfutó, és állatorvos. Két párhuzamos karrier?

„16 éve veszek részt a versenysportban és a tanulásban, az egyetem mellett is jelen voltam valamennyi fontos nemzetközi versenyen, és az olimpián is. Fontos az, hogy büszkék legyünk az állatorvosi hivatásunkra. Egyelőre a sportra helyezem a nagyobb hangsúlyt, de az állatorvoslásban is fejlődni akarok.

Mi a siker titka? Erre sablon nincsen, de elengedhetetlen három dolog. Kezdeném a kudarccal. A sikerhez kell a kudarc is, mert abból tudunk tanulni. A riói olimpián döntősnek kellett volna lennem, de görcsöltem, nem tudtam eléggé ellazulni ahhoz, hogy kihozzam, ami bennem volt. A görcsölés egy olyan technikát igénylő sportágnál, mint a gátfutás, életveszélyes. Egy évvel később viszont a londoni világbajnokságon már érmes lettem, magyarországi futóként első alkalommal.

És kellenek apró sikerek, mert azok adnak lendületet, élményt – de ezt is kell tudni kezelni, önkritikával megkeresni, mit lehet még javítani. De sikereket meg kell élni, ebből táplálkozhatunk.

Harmadik a szenvedély. Ez kell a kemény munkához, ez fűszerezi meg a nehéz és boldog pillanatokat egyaránt.

Még néhány fontos dolog: Célokat kell kitűznünk, és pontosan lebontani részletekre, mindennapos tevékenységekre. Az út nagyon fontos, és erőt ad a versenyek előtt a tudat, hogy megtettem, amit kellett.

Motiváltság: hinni kell önmagunkban, de ismerni kell a határainkat is

Végül az alázat: egyre kevesebb van belőle a sportban is. Az akceleráció adta lehetőségek révén tehetséges fiatalok viszonylag kevés ráfordítással érnek el sikereket, amelybe nagyon bele tudnak kényelmesedni – de alázat híján nem lesz hosszú a karrierjük, mert a többiek utolérik őket. Nem egy nap alatt válik jó sportolóvá vagy állatorvossá az ember. Alázattal és szorgalommal erősebb képességek alakíthatók ki, mint pusztán tehetséggel. Az alapozó, fájdalmas edzést is el kell végezni minden évben, leszegett fejjel, így az ember legyőzheti a jobb adottságokkal induló versenytársat is.

A futás nem csapatjáték, de egyedül ez sem működik: kell egy jó edző, a családi háttér. Kell az együttműködés, a közös célért hozott kompromisszumok. Ha olyant mondanak nekünk ami nem tetszik, az nem azért van, mert bántani akarnak, hanem segíteni.

Végül a fejlődés, tanulás, megújulás: ha mindig mindent ugyanúgy csinálsz, miért várod, hogy jobb legyen? Nyitott szemmel kell járni, és a jó mintákat átvenni. Ez igaz az idősebb, nagytudású edzőkre is: a fiatal sportolónak is lehetnek jó javaslatai, amelyet érdemes végiggondolni.

Steigervald Krisztián: A világ Y-osodik, és ezt el kell fogadnunk – beszéljünk a közös jövőnkről!

A generációs különbségek mindnyájunkat érintenek, hiszen nemcsak nekünk kell kezelnünk a fiatalokat és az idősebbeket, hanem őnekik is minket. Nem szabad a másik lenézésével kezdeni, ugyanis az emberek magukat sem ismerik, ez érvényes a kamaszoktól a veteránokig.

Magyarországon 6 csoportba soroljuk a generációkat (Amerikában máshogy hívják a kategóriákat, de a periódusok ugyanazok). Ez mesterkélt besorolás, de használható, mert életünk során az adott történelmi időszakra jellemző, azonos körülmények hatnak ránk. A család és a neveltetés befolyásoló hatása ugyanakkor nagyon jelentős.

Az egyes generációk élménytartománya eltérő – a veteránokat érik a későbbi hatások is, ők is használják a facebookot – viszont a fiatalabbak nem találkoztak pl. a kazettás magnóval.

Ezek a csoportok:

1945 előttiek: Veteránok. Az ő életükben a gazdasági válság és a háború, az újjáépítés és a nők nagyobb aránya meghatározó volt.

1945-64: Baby-boomerek (az első „önző” generáció). A megemelkedett születésszám a jellemző. Magyarországon erre esik a Ratkó korszak is. Velük kezdődött a korábbi hierarchikus keretek lazulása, az egyén térnyerése, a liberalizáció.

1965-79: X generáció a TV megjelenése, ipari forradalom, a háztartási gépek (porszívó, hűtő, stb.) elterjedése. Az X generáció volt az első, a történelemben, amely a rendszerváltáskor elsöpörte az idősebbeket a vezetésből. Ez számukra is nagyon nehéz volt, mert olyan feladatok elé kerültek, amelyeket korábban még nem végeztek – a végzettség szerepe háttérbe szorult.

Az X generációnál kezdődött a jelenség, hogy a kortársaktól tanulnak, nem a szülőktől, mert a szülők dolgoztak. Ezért is alakult át a tisztelet fogalma, az időseket is partnerként, haverként kezelik – „lehet, hogy idősebb vagy nálam, de én is leszek idős”. A női szerepek megváltoztak: megjelent a karrierista nő, a szingli, és közben a fontosabb lett a férfiaknál a kozmetika, mint a lányoknál.

1980-1994: Y generáció: 1980 a walkman megjelenése, amely az utcai zenehallgatásra és az elkülönülésre ad lehetőséget. Elindult az elzárkózás, az egyén individualizálódása. Az ego szárnyra kap, bár a folyamat a baby-boomerekkel indult el. Korábban az ember a gépezetnek fontos bár, de csak egy eleme volt, most viszont saját magát helyezi előtérbe, csak utána jön a közösség.

1995-2009: Z generáció, az internet térhódítása. Ők ebbe születtek bele, az életüket nem tudják nélküle elképzelni. Az olvasást, a lexikális tudást és a tanulást feleslegesnek tartják, mert a neten sokkal többet megtalálnak. Az oktatásban azokat a képességeket, az érzelmi intelligenciát kellene fejleszteni, amelyeket a robotok nem tudnak elvégezni – a lexikális tudás pedig nem ilyen, abban senki nem éri utol a robotokat.

2000– Alfa generáció: Az okos eszközök léptek a walkman helyébe. A magánélet fogalma teljesen átalakul, a képeket kirakjuk a netre. Nem pszichés ősbizalma van az élethez, hanem digitális. Jobban megbízik a digitális, mint a humán forrásokban. Nem tesznek különbséget a virtuális és a valódi valóság között, nem is értik az idősebbek ilyen jellegű kifogásait. Ez az emberi lelki fejlődés szempontjából nem szerencsés, de ma már nem tudjuk megtenni, hogy 14 éves kor alatt ne adjunk okos eszközt a gyerek kezébe. Az viszont már a mi felelősségünk, hogy nem tanítjuk meg azoknak a biztonságos használatára – maguktól nem fognak rájönni!

Korábban csak három platform, a munka, család, és barátok léteznek. Az internettel viszont számos egyéb platform is kialakult, a közösségi kapcsolatok nagy része áthelyeződött a virtuális térbe.

A közhiedelemmel ellentétben az Y generáció mellett a baby-boomerek is használják a facebookot. elkövetik ugyan a saját, érdekes hibáikat – pl. a férjnek szánt üzenetet mindenki látja – de a céljukat (az információ továbbítását) elérik.

Dr. Mészáros Patrícia kisállatorvos a saját példáján, hitelesen mutatta be, hogyan lehet egy csüggesztő helyzetből pozitívan kijönni, tanulni a negatívumokból, megerősödve emberileg.

Másfél éve a három kollégája egyszerre mondott fel, és ő ott maradt egyedül a kudarcával, a praxis fenntartásának nehézségével, a folyamatban lévő szakvizsgájával, másfél héttel a betervezett családi nyaralás előtt.

Akkor gondolt egy merészet: bezárta a rendelőt és elment nyaralni a két kisgyermekével, majd árat emelt, reggel kilenc helyett tízkor nyitott, hogy legyen egy órája saját magával foglalkozni, és esténként összeszedte a bátorságot, hogy megmondja a tulajdonosoknak: – ezt ma már nem tudom elvégezni, mert vár a családom.

Felmérte, hogy a kollégáinak nem feltétlenül azok a dolgok a legfontosabbak, amelyeket ő annak gondol, így harmonikus légkört tudott az új kollégákkal kialakítani.

Elvégezte a menedzser szakállatorvosi képzést is, a rendelőjének új, egyedi arculatot tervezett, és tegeződésre váltott a tulajdonosokkal.

Az eredmény: a praxisa szárnyal, a bevétele több, mint valaha, és azóta talált magának két remek munkatársat is.

Dr. Pelbát József a társas praxisok titkairól beszélt, előadását számos egyedi műtéti fotóval tette még érdekesebbé.

Neki több praxisa is van, külön vezetőkkel. Alap a bizalom, hagyni kell a kollégákat kibontakozni, és támogatni a folyamatos továbbtanulást. Ehhez biztosítani kell a tanulási lehetőséget és bíztatást, utána pedig a kiemelt bérezést, hogy a szakállatorvosokat meg tudja tartani. Ha megadod a rendelővezetőnek a bizalmat és elismerést, te is el tudod érni, hogy évtizedekig hűségesek legyenek hozzád, és néhány év alatt neked is négy rendelőd lehet és 25 alkalmazottal.

A külföldön (pl. Dél-Amerikában) szerzett tapasztalatokat érdemes megismertetni az itthoniakkal, mert akkor az itthoniak is behozzák az egzotikus állatokat, és elterjesztik a rendelő hírét. Sokat lehet tanulni a humán sebészektől, ha az ember az ortopédiai sebészetre specializálódik – így lehetőségünk van élőben megnézni egy porckorongsérv műtétet.

Mozsár Andor, az Alpha-Vet marketing igazgatója: Profit maximalizálás az állatgyógyászatban címmel tartott előadást.

„Rengeteg impulzus ért az országban a kollegákkal való találkozások során, számos probléma ismétlődően visszaköszönt, ezekre próbálok most választ adni. Jelenleg HR krízis van: vidéken nagyon nehéz kollégát találni, és az új kollégák gyorsan kilépnek. Paradigmát kell váltani, figyelembe véve az Y generáció tőlünk eltérő elvárásait.

Vállalkozást jellemzően azért hozunk létre, mert profitot szeretnénk termelni – most én ezekről, nem pedig a nonprofit vállalkozásokról beszélek.

Sikeres vállalkozást hosszú távon stratégiai vezetéssel mellett lehet létrehozni. Ehhez valamilyen innovációra van szükség, de az önmagában semmit sem ér, ha nem fordítjuk le végrehajtott a napi feladatok szintjére, nem tartjuk fenn a működést. Szükséges a termelési menedzsment is és költséghatékony gazdálkodás, és emellett marketing menedzsmentre és HR-re is szükség van. Ez így együtt kevés praxisban van meg, mert egy kis- és középvállalkozásban nem reális, hogy ennyiféle osztályt működtessünk. Viszont foglalkoznunk kell ezekkel a kérdésekkel.

Mindig a hatékonyságot kell növelni, a termelés sebességét és ezzel egy időben a minőséget. Ez egyszerű és jól átlátható recept, ami bizonyos időszakokban, pl. a válságok idején jól működött, de most még valamit hozzátennék: emeljünk árat!

Árat kell emelni, mert nőtt az emberek szabadon költhető (diszkrecionális) jövedelme – az a rész, amelyet nem kötnek le a fix kötelezettségek, mint a rezsi, a törlesztő részletek és a buszbérlet.

Jó hír, hogy ha valaki eddig 100.000 forintot keresett, és ebből 10.000 forinttal rendelkezett szabadon, akkor 10% béremelés esetén már 110.000 forintot vihet haza, vagyis megduplázódott a szabad jövedelemhányada, 20.000 forintra nőtt!

Az áremelésre egységes javaslat nincsen, igazítsa mindenki a terület és a praxis adottságaihoz. Végre lehet hajtani lépcsőzetesen is.

Az állatkórházunk statisztikájából – amelyet a Doki for Vets szoftverrel néhány kattintással elkészítettem – jól látszik, hogy az áremelés drasztikusan növeli az eredményt – vagyis a nyereségességet, hiszen a ráfordításaim közben nem változtak. Az áremelés tiszta profit!

2017-ben 20%-kal emeltük az árakat a fehérvári állatkórházban. Azóta 10%-kal nőtt a betegszám úgy, hogy semmilyen kiemelt marketing aktivitást nem folytatunk az állatkórházban, pusztán amiatt, mert az embereknek van pénzük a többlet gondoskodásra.

A másik javasolható irány a profitcentrumok kialakítása. Profitcentrumnak nevezünk minden olyan tevékenységet, szolgáltatást, ami többlet pénzt tud termelni. És minden tevékenység pénzt tud termelni!

Észrevettük például, hogy az állatkórházunkban voltak kevésbé modern berendezések is, amelyeket a dolgozók csak akkor használtak, ha nagyon muszáj volt. A röntgenkészülékről pl. úgy érezték, hogy talán nem az elérhető legjobb minőségű képet készíti, amely nem igazán illik az állatkórház színvonalához. Amikor a legmodernebbre cseréltük, a röntgenfelvételek száma heti 18-ról megnőtt 30-ra. Megnőtt a bizalom, ezzel nőtt az árbevétel is.

Persze nem azt mondom, hogy tessék azonnal új röntgent vásárolni, de fel kell ismerni, hogy hol megy ki az energia a praxisból.

Hasonló profitcentrum lehet egy jól kiválasztott laborgép. Lehet olcsó, de ha nehézkes a használata, akkor keveset fogjuk használni, kevés bevételt hoz, viszont amortizálódik.

Mi követtük a humán gyógyászati elveket, ahol a betegfelvétel a vérvétellel kezdődik. Most mi is valamennyi komolyabb esetnél vért veszünk, ezzel nemcsak a diagnosztika minősége, de a bevétel is jelentősen emelkedett.

Ha ennyi érv nem lenne elegendő ahhoz, hogy miért érdemes árat emelni, idézném egy amerikai tőzsdecápa gondolatát: ha igazán jó barátra van szükséged, tartsál kutyát!

Ezzel a gondolattal kívánok Önöknek növekvő betegszámot és javuló eredményt!

Dr. Végh Ákos: Profitcentrum és profit kontroll

Ha az ember a felszínt nézni, először a negatívumok tűnnek fel: kiégett állatorvosok, munkaerőhiány, növekvő konkurencia.

Vannak azonban jó híreim is: a lakosságszám csökken, de közben a háziállatok száma emelkedik: jelenleg a háztartások 34 százalékában tartanak kutyát, szemben a nyolc évvel ezelőtti 28 százalékkal. Ezzel párhuzamosan a 8 évesnél idősebb páciensek aránya 30 százalékról 48 százalékra emelkedett, ami a tulajdonosok fokozott gondoskodását mutatja.

A praxis hatékony működtetése a tulajdonossal való személyes kapcsolat kiépítésével kezdődik, ez a praxis egészén múlik a recepcióstól kezdve a váró kialakításáig – érezze, hogy törődnek vele és gondoskodnak az állatáról. Ezt tudatosan kell kialakítani, mert így tudjuk megtartani az ügyfeleket. A cégkultúrának része a belső kommunikáció is: nem viselkedhetsz állatként, csak mert te vagy a főnök! A beosztottad továbbadja a modortalanságot a tulajdonosnak már azelőtt, hogy faképnél hagy – kétszeres lesz a veszteséged.

Az előző előadásban már hallottunk a profit növeléséről. Ahhoz, hogy tisztán lássunk, el kell végeznünk egy fedezetszámítást – bonyolultnak látszik, pedig nem az. Egy táblázatba beírjuk az összes kiadásunkat és a bevételünket, és a végén meglátjuk, mennyi a tényleges nyereségünk. Itt kiemelném, hogy a tulajdonos bérköltségét is kiadásként kell feltüntetni, mert az nem a vállalkozás nyeresége, azért ő megdolgozott!

Az elemzett példában a 70 milliós bevételből mindössze 9 millió haszon (12,9%) marad, ami kevésnek tűnhet – nosza, csökkentsük a költségeket!

Ez is egy lehetőség, de hozzá kell tenni, hogy itt elég szűk a mozgásterünk. Belátható, hogy a költségek csökkentésével egy bizonyos szint alatt egyszerűen leáll a praxis. A költségcentrum alapvetően nem a profit növelését, hanem a kiadások kézben tartását, az egészséges üzletmenet hosszútávú biztosítását szolgálja. Ezért inkább a bevételeket kell emelni – a jelenlegi piaci helyzetben elsősorban áremeléssel, ami fedezetet nyújt a béremelésre, és befektetésekre, többlet profitot hozó új műszerekre. Itt szeretném kihangsúlyozni, hogy a vásárlás előtt mindig ki kell számolni, hogy a műszer hány év alatt termeli ki az árát, és utána mennyi hasznot hoz? Ilyenkor kiderülhet, hogy az olcsó a drága, vagy az is, hogy a régóta vágyott endoszkóp ára soha sem fog megtérülni az alacsony esetszám miatt.

A második példa mutatja, hogy a bevétel növelésével és költségcsökkentéssel még a béremelés mellett is jelentősen emelhető a nyereség.