A Pfizer vakcinája elsősorban a kanszagmentes – a kanszag az ivarérett hímsertések húsának főzésekor felszabaduló szag, ami jelentősen leronthatja a hús élvezeti értékét – minőségi sertéshús iránti fogyasztói igény széleskörű kielégítését szolgálja, hiszen a kanok viselkedése nem csak állatjóléti kérdés, hanem a vágott test minősége szempontjából is fontos tényező, és a hús jellegzetes kanszaga mellett lényeges oka a hímivarú, néhány hetes sertések rutinszerű ivartalanításának.
Jelenleg ez a vakcina az egyetlen törzskönyvezett szer, amely a fizikai kasztráció alternatívájaként szolgál. A kanszag csökkentése érdekében végzett vakcinázás legalább annyira hatékony, mint a fizikai ivartatlanítás, ráadásul a vakcinázás üzletileg is bizonyítottan hasznos megoldás, amellyel lehetővé válik a kanok állatjóléti szempontból megfelelő környezetben való felnevelése és a fogyasztói igényeket kielégítő minőségi sertéshús folyamatos előállítása.
„Az egyedülálló vakcina hatása azt jelenti, hogy most már fel lehet nevelni a kan állatokat anélkül, hogy a kifejlett egyedeknél jellemzően tapasztalt állattartási problémákkal szembe kellene nézni, és természetesen a kanszagtól is megszabadulhatunk. Ebből az is következik, hogy kevésbé fordul elő az, hogy a kanok sérülést okoznak egymásnak a növekedés utolsó szakaszában vagy szállítás közben, és így a hegek vagy a testen keletkező más sérülések miatti veszteség is csökken. Ezeket az eredményeket az utóbbi időben elért legfontosabb fejlemények között tarthatjuk számon, amelyek jelentősen segíthetik a sertéstartók munkáját” – mondta Niels Wuyts, a Pfizer Európai Állategészségügyi Divíziójának társigazgatója.
A kanszag elleni vakcinát Ausztráliában és Új-Zélandon már 1998 óta alkalmazzák nagy sikerrel a sertéstenyésztésben, így a Pfizer egy bőséges tapasztalatokon alapuló, jól bevált oltási program használatát tette elérhetővé az európai felhasználók számára is.
Az árutermelő sertésállományokban végzett számos vizsgálat eredményeképpen ma már egyértelműen kitűnik, hogy a kasztrálás olyan hátrányokkal jár, melyek a hatékonyság és jövedelmezőség rovására mennek, ez pedig egyre kevésbé megengedhető az ágazat számára. A herélt kanok kevésbé hatékonyan értékesítik a takarmányt, mint a nem ivartalanított sertések, mivel természetes növekedési tulajdonságaik és anyagcseréjük hátrányosan változik. Ennek következtében a herélt sertések vágott teste jóval kevesebb sovány húst és több zsírt tartalmaz, mint a nem ivartalanított társaiké. Állatjóléti szempontból sem mellékes, hogy a fizikai ivartalanítás fájdalommal és stresszel jár az állat számára. A korai levágás sem hozza meg a gazdaságilag „üdvözítő” módszert a kanszag kiküszöbölésére: a sertéstartók ilyenkor nem tudják kiaknázni azt a gyors súlygyarapodási szakaszt, amely éppen a hizlalás késői szakaszára jellemző. Így tehát elmondható, hogy tartós és gazdaságos megoldásnak csak a vakcinázás bizonyult.
http://allategeszsegugy.pfizer.hu
