Több száz millió forintból alakítottak ki 19 új halastavat Békés megyében

Több száz millió forintból alakítottak ki 19 új halastavat Békés megyében

MTI
Közel négyszázmillió forintos uniós támogatás segítségével 19 halastavat alakítottak ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézetben (HAKI) Szarvason, jelentették be kedden a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.

Halasi-Kovács Béla, a HAKI igazgatója elmondta, a Magyar Halgazdálkodási Operatív Programból (MAHOP) elnyert 393,4 millió forintból 2019 júliusától a Csordajárás területén, 17 hektáron 19 tavat alakítottak ki tápcsatornával, töltő- és lecsapoló csatornákkal együtt. A projekt célja olyan tavi halnevelő létesítmény megépítése volt, amely infrastruktúra hátteret biztosít az intézet génbanki tevékenységéhez, a termelési gyakorlatban nem jellemző őshonos halfajok neveléséhez, több veszélyeztetett faj állományának rehabilitációjához; ezzel együtt a természetesvízi állományok megerősítését szolgáló tenyésztési munkához, ismertette a HAKI igazgatója. Halasi-Kovács Béla azt is hozzátette, hogy a HAKI elnyert egy másik MAHOP-pályázatot is, amelynek a kivitelezése a tervek szerint jövő év elején kezdődik. Ennek keretén belül egy új szivattyútelepet alakítanak ki a Csordajárás területén, így a tavak kétirányból is elláthatók lesznek vízzel.

A HAKI génbanki tevékenységéről szólva Kovács Gyula génbankvezető elmondta, a ponty élő génbankot 1962-ben hozták létre, mára 13 hazai és 3 külföldi fajtát tartalmaz; a mélyhűtött génbank állománya 17 hazai, 8 külföldi fajból áll, amivel a legnagyobb Európában. Az 1980-as évek végén hozták létre a tokfélék génbankját, 2016-ban pedig elkezdték a süllő és a harcsa populáció géngyűjtését. A génbanki tevékenység segítségével három ponty hibridet tenyésztettek már ki, amelyek a hazai pontytenyésztés jelentős részét adják, valamint a tiszai cianid szennyezés után segítették a nyurgaponty visszatelepítését a folyóba.

Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója elmondta, a beruházás a magyar halászati kutatás erősödését szolgálja. Ez egy mintaprojekt, amely az agro- és horgászturizmushoz, továbbá az őshonos fajok megőrzése révén a természetvédelemhez is kapcsolódik. A Szent István Egyetem rektora hozzátette, a szarvasi intézmények szervezeti átalakítása nem áll meg, a vízgazdálkodás és a halászati kutatás egy egységbe, egy szakmai irányítás alá kerül majd.

Zalai Mihály (Fidesz), a Békés megyei önkormányzat elnöke elmondta, az, hogy a kormány önálló halászati operatív programot alakított ki, jelzi, hogy fontosnak tartja a területet. Békés megye jelentős halgazdálkodással rendelkezik, kaviártermelésben országosan az első helyen áll, mondta Zalai Mihály.

A Halászati Kutatóintézet elődjét 1953-ban költöztették Budapestről Szarvasra, ekkor hozták létre az első kísérleti tavakat. 1975-ben alakították ki a belső-telepi tavakat, azóta hasonló beruházás nem zajlott.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!