Az egész fenntarthatóság rendkívül fontos. Mi, mint mezőgazdasági üzem a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyát próbáljuk megteremteni, az lenne az igazi, ha feldolgozás is lenne hozzá. Nálunk a biotermelésnél a tökmag elsődleges feldolgozásán van a fókusz. Nem egy nagy dolog, pár tíz tonnát préseltetünk, viszont sajnos azt sem itthon, hanem Ausztriában. Egyrészt a prés bekerülési költsége elég jelentős lenne, másrészt bérmunkát nagyon nehezen tudnánk csinálni. Itt a további kezelés, a kicsomagolás és az eladás történik. A minősége olyan, mint az igazi stájer minőség. Nem szólom le senki áruját, de azzal nem szeretnék versenyezni, amit Magyarországon állítanak elő. Rendkívül népszerű az olajunk, a direkt marketing egyre inkább érvényesül, az eladás nagy része telefonon keresztül, csomagküldő szolgálattal működik
- mesélte lapunknak Berki Gyula, aki tavaly a Fenntartható mezőgazdaságért díjat is elnyerte az Agrárszektor 2023 Konferencián.
Ők lettek 2023-ban a magyar agrárium legjobbjai - Fotókon a győztesek
A szántóterületük egyébként körülbelül 2800 hektár, erre alapozva van a tehenészetük - mintegy 800 tejelő tehénnel - és a sertéstelepük. A szakember abban bízik, hogy tudnak annyi tartalékot képezni, hogy ha elindulnak a pályázatok, akkor ők is el tudják kezdeni a felújítást. A tehenészetben az ÁTK 1-es és 2-es pályázatban részt vettek, sikeresen, hiszen felújították a telepet, a trágyatároló, takarmánytároló rendszert, valamint építettek egy biogázüzemet is - mindez jól is működik.
Ezzel tudunk biztosítani a tehenészetben 35-40 embernek munkát, a sertéstelepen 15-20 embernek, és ezzel hozzájárulunk a falu eltartóképességéhez. Azzal, hogy megépítettük a biogázüzemet, tudjuk megfelelően csinálni az állattenyésztést. Emellett a tápanyag-utánpótlásra fel tudjuk használni a maradékanyagot, ezzel jelentős műtrágya-megtakarítást tudunk elérni. Ez régen évente 30-40 millió forint volt, ma ennek minimum a duplája, de lehet, hogy a többszöröse. Itt a szerves anyagot kezelem, ebből csinálok áramot, gázt, amit el tudok adni, emellett a megmaradt anyagot fel tudom használni úgy, hogy az egyenlege energetikai szempontból pozitív.
Súlyos döntést hozott az Európai Parlament: ez rengeteg állattartót érint
De hogyan működik egy biogázüzem?
Berki Gyula kifejtette, hogyan is kell elképzelni egy biogázüzemet: a trágya össze van gyűjtve, a fejlesztés során az új istállók már hígtrágyás technológiával készültek, nincs almozás. Ahogy az istállóból összetolásra kerül egy aknába, egy szivattyúval bejut a biogázüzem előtárolójába, onnantól kezdve egy program szerint megy a beadagolás, utána a kitárolás, amikor kifárad az anyag, ennek van egy bizonyos ideje. Onnan kikerülve a fermentorokból, a nagy tárolótartályokból, amiknek a tetején egy műanyag fólia van, ott összegyűlik a gáz, az kerül elégetésre. A másik része, hogy a nagy tartályban lévő anyag, ami egy felhígított trágya, bekerül a végtárolóba, illetve egy szeparátorban kinyomjuk belőle a levet, azt összegyűjtve egy tárolóba kerül, meghatározott időszakban kijuttatják a szántóterületre.
Mindehhez megvan az a gépsoruk, amivel egyrészt ki tudják szállítani, másrészt ki tudják úgy adagolni, hogy mindenféle szaghatást kiküszöbölnek. Mindez pedig azért jó, mert így azonnal bekerül a talajba a hasznos anyag, és onnantól kezdve a növény rendelkezésére áll. A vállalatnál az is bevett szokás, hogy felületre, a kalászosoknál tél végén kiadagolva egy része marad a növényen, és a levelén keresztül fel tudja venni. Nagyon látványosan nyomon lehet követni, hogy ez a nagyon értékes anyag hogyan hat.
Zuhanásban a biotermékek
A biotermékek mondhatni, egyre „divatosabbak” a fogyasztók körében, azonban az elmúlt évek nehézségei ezen is alakítottak: a szakember úgy látja a tavalyi, tavalyelőtti eladásoknál, hogy csökkent a kereslet irántuk. Ugyanakkor, mint fogalmazott, sikerült kialakítaniuk olyan kapcsolatot a vevőkkel, hogy direktben tudják eladni őket, a jó része viszont külföldre megy, mivel csökkent a vásárlóerő és a kereskedők sem keresik annyira. Vagy éppen keresik, de az ár lényegesen alacsonyabb. Korábban 30-40 százalékkal volt magasabb a biotermékek ára, mint a konvencionálisaké, most ez 20-25 százalék.
Most lehull a lepel: kiderült az igazság rengeteg élelmiszerről Magyarországon
Maradhat az egyensúly?
Mint fentebb említettük, a vállalatnál a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyát próbálják megteremteni. Azonban az állatbetegségek, járványok, kedvezőtlen gazdasági hatások és a szélsőséges időjárás mindezt nem könnyítették meg. Ám, mint szinte mindenre, ezekre is volt/van megoldás.
Amikor elkezdődött az afrikai sertéspestis-járvány, mi azonnal hermetikusan lezártuk a sertéstelepet, illetve az ott dolgozókat elláttuk védőruhával és minden mással, hogy még véletlenül se tudják behurcolni. Emellett meg volt nekik tiltva, hogy otthon sertést tartsanak. Ugyanígy van a szarvasmarhánál, mindenhol kapu van, csak a meghatározott emberek mehetnek be fertőtlenítés után. Karbantartók, külsős villanyszerelők bemehetnek, ha kell, de ők is csak alapos fertőtlenítés után. Ugyanez volt a koronavírus-járvány ideje alatt is. Akkor attól féltünk, hogy ha beüt a járvány, ki fogja etetni a jószágot, kifejni a tejet, elvégezni a mindennapos munkákat? Nagyon szigorúan kiadtuk azt, hogy ha egy mód van rá, ne menjenek még boltba se, csak a legszükségesebb esetben. Húsvét előtt csomagot adtunk a dolgozóknak, hogy ne kelljen elmenni a nagy bevásárlóközpontba. Az állatbetegségek megelőzés érdekében most is le van zárva mind a két telep, elektromos kapuk vannak, nincs bemászkálás.
Új lehetőség a magyar takarmányiparban: itt az ideje erre is gondolni
2024 sem lesz fenékig tejfel
A B-Aranykorona Kft. ügyvezető igazgatója úgy gondolja, hogy ez az év bonyolultabb lesz, mint a tavalyi volt. Elmondása szerint hatalmas takarmányfeleslegek vannak, illetve az árak sem mondhatók éppen ideálisnak.
Nekünk ebben szerencsénk van, mert amit megtermelünk, annak a nagy részét meg is etetjük. 300 hektár a bioterületünk, ha leszámolom a saját takarmánytermő területet, az 1300-1400 hektár, ezt nem kell eladni. A bevétel folyamatosan jön azzal, hogy eladjuk a tejet, a disznót, nem úgy, mint a növényeknél. Nincs gond az értékesítéssel, de sok helyen tele vannak a magtárak. Beszéltem már olyannal, aki attól fél, hogy ha jó lesz idén a termés, nem lesz hova betárolni. Emellett az inputanyagok folyamatosan drágultak, a bért is emelni kell, az energia jelentősen drágult, ennek van egy olyan árfelhajtó hatása, amihez jóval magasabb értékesítési ár kellene, ami viszont nincs meg.
