Agrárszektor.hu: Hogy lesz valakiből növénytermesztő, mikor 14-18 éves kora között software-üzemeltetést tanult, erre készült?

Dancsházi Gyula: Amikor 1999-ben elkezdem az iskolát, még nagy lehetőségek voltak abban a szakmában. Mikorra végeztem a papírommal és tudásommal már csak egy számítástechnikai boltba mehettem volna el velük eladónak. Ebből nem kértem, így váltottam és tanultam. Megcsináltam egy személyi és vagyonőri vizsgát...

Asz.: Ettől még inkább érdekel, miként jutott el a Fiatal Gazda támogatásig!

D.Gy.: Nem volt túl bonyolult: édesapám korábban a környékbeli téeszben dolgozott, aztán fuvaros lett, majd a rendszerváltás után vásárolt néhány mezőgazdasági gépet és bérszolgáltatást végzett, aratást, vetést, szántást, miegyebet a helyi gazdáknak. Aztán vett is földeket. Igazából 7-8 éve foglalkozik mezőgazdasággal és én társultam hozzá.

Asz.: Mit termesztenek?

D.Gy.: Döntően a hagyományos szántóföldi növényekkel foglalkozunk. Magam őszi búzát, őszi árpát, kukoricát, repcét és napraforgót termesztek, ahogy a vetésforgó éppen kiadja.

Asz.: Maguk végzik a munkát?

D.Gy.: Igen. Magam magánvállalkozó vagyok, de a gépeink megvannak, sőt a gazdálkodás mellett bérmunkát is tudunk vállalni. Ebből adódik, hogy nem foglalkoztatunk senkit és alkalmi munkásokra sincs szükségünk.

Asz.: A 20 hektár megengedi, nem túl nagy terület.

D.Gy.: Nem, de a Fiatal Gazda támogatás során azt is vállaltam, hogy az ötödik év végére a birtokot 30 hektárra bővítem. Egyébként ez megtörténhet úgy is, hogy bérlem a területet. Vételre itt a környéken alig van lehetőség. A Fiatal Gazda támogatásból tavaly sikerült venni földet, de csak 1,5 hektárt. Ez is 750 ezerbe került hektáronként. Az elnyert 10 millió forint fennmaradó részét pedig gépesítésre és földbérletre fordítottam, fordítom.

Asz.: Miért nem vett több termőföldet?

D.Gy.: Egészen egyszerű a magyarázat: mert nincs! Csak ilyen kicsi területekre akadhat az ember. A nagyobbak vagy nem eladók, vagy valamilyen pénzes ember teszi rá azonnal a kezét. Ezért is bízom nagyon az új kormányban, agrárpolitikájában! Eddig azt hallottam, hogy támogatni fogják a fiatal gazdálkodókat. A nemzeti földalap földjeinek hasznosításakor előnyt élvezhetünk. Nekem az a vágyam, hogy 200-250 hektárra bővítsem a birtokot. Ebből meg lehet élni. Egy család fenntartásához kell ennyi föld, egy gyermek felneveléséhez viszont legalább 20 kell, jó lenne, ha ezt is figyelembe vennék, mikor a földalapos földek bérletét, tartós használatát kiírják.

Asz.: Mit kezd a terménnyel, szerződéssel értékesíti, vagy annak adja, aki többet kínál érte?

D.Gy.: Nem foglalkozom beeső, ismeretlen vevőkkel, nepperekkel szóba sem állok. Éppen elég rossz hírt hallani felőlük, hogy óvatos legyek. Évek alatt kialakult kapcsolatban vagyunk vevőinkkel. Természetesen szerződés alapján értékesítem a terményt, az árképzés alapja a mindenkori tőzsdei ár.

Asz.: Jó ezt hallani, annyi csalók által lóvátett gazda ügye után. Kik veszik meg a terményét?

D.Gy.: Tagja vagyok a Városföldi Dózsa Szövetkezetnek, s a termés egy részét rajtuk keresztül adjuk el, aztán van kapcsolatom egy hatvani takarmány-feldolgozóval is.

Asz.: És a szövetkezeten keresztül szerzi be a termelésben felhasznált alapanyagokat, vetőmagot, kemikáliát, gépeket is?

D.Gy.: Nem, magam járok utána. Van egy évek óta működő beszerzési forrásom, de ettől függetlenül folyamatosan figyelem az árakat, akciókat, lehetőségeket.

Asz.: És az információkat honnan gyűjti?

D.Gy.: Olvasom az újságokat, nézem az internetet, hallgatom a rádiót, televíziót, beszélgetek gazdatársakkal és nagyon jó kapcsolatom van a falugazdásszal.

Asz.: Innen tudott a Fiatal Gazda támogatás lehetőségéről is?

D.Gy.: Igen, a pályázatot azonban nem én készítettem el, hanem egy profi pályázatírót bíztam meg vele. Érdemes volt, nyertem. Egyébként az évenkénti elektromos regisztrációt és a területalapú támogatást jövőre már megpróbálom egyedül végezni.

Asz.: És mi a helyzet a gazdálkodással kapcsolatos adminisztrációval, ott is használ számítógépet?

D.Gy.: Nem, papíralapon végezzük a nyilvántartásokat, a gazdaság nem olyan nagy, hogy túl bonyolult lenne.

Asz.: Netán belevágott az agrár-környezetgazdálkodási programba is?

D.Gy.: Nem! Sokáig fontolgattam, de végül úgy döntöttem, hogy egyelőre nem vállalkozom rá, félek az adminisztrációtól, igen sok az előírás, könnyen tévedhet önhibáján kívül is az ember és akkor jönnek a szankciók!

Asz.: Jó, hogy említi! Kapott már ellenőrzést a hatóságoktól?

D.Gy.: Igen, a számlákat és a papírokat nézték át, de mondhatom, igen korrektek voltak. Ha volt is néha valami kis gond, ahhoz segítőkészen álltak hozzá, s mindent megoldottunk az MVH szakembereivel. Tehát a 10 milliós támogatás papírjai rendben vannak. Egyébként csak támogatom az ellenőrzést! Nézzék is meg mindenkinek, mert lehet, hogy valaki jogtalanul, más elől vette el a pénzt és a lehetőséget.

Asz.: Azt szokták mondani, hogy mostanában az időjáráson kívül a hatóságok nehezítik a gazdálkodást. Utóbbi önnél nem okozott problémát, de miként élte meg az idei extrém időjárást?

D.Gy.: Nem múlt el nyomtalanul, igaz olyan nagy mértékű károkozás nem történt nálunk, mint az ország számos területén. De azért az eső miatt megcsúsztunk a növényvédelemmel, főleg a gyomirtással, emiatt a kapások - kukorica, napraforgó - nem úgy indultak el, mint szoktak. A betakarításkor derül ki, hogy a kezdeti lemaradást behozzák-e.

Asz.: És a kalászosok?

D.Gy.: Ott megtréfált minket a búza! Valahogy nem úgy kötöttek a szemek, mint szoktak, csak 3,5 tonna termett hektáronként, s ami kellemes meglepetés volt, hogy az árpa, pont annyit termett, mint a búza.

Asz.: A gombásodással nem volt gondja?

D.Gy.: Nem, sikerült megelőzni a fuzárium kialakulását, malmi egyes minőségű lett a búzám. Csak kicsit kevés az átlaghozam. De azért sokat hasznosítottam abból, hogy már papírom is van a növényvédelmi ismereteimről. Telente elvégeztem egy-egy tanfolyamot. Két éve a zöldkönyves növényvédelmi, tavaly télen pedig a növényvédelmi és méregraktár kezelőit tanfolyamot Gödöllőn.

Asz.: Ez is előírás volt a pályázathoz?

D.Gy.: Nem. Ez belső kényszer nálam. Folyamatosan tanulok valami újat. Korábban szükség volt rá, hát elvégeztem a személy és vagyonőri képzést, aztán az ezüst-, majd az aranykalászos gazda tanfolyamot, voltam könnyű- és nehézgép-kezelői képzésen, van targoncás "jogosítványom" is.

Asz.: Mindezt hasznosítja is?

D.Gy.: Persze! Szerintem az a különbség egy fiatal és egy idősebb gazdálkodó között, hogy az "öregek" már inkább rutinból gazdálkodnak, vagyis, ami jó volt tíz éve, az jó lesz jövőre is. Én pedig szeretnék ennél többet tudni. Ha sikerül a birtokot kellő mértékben fejleszteni, akkor mindenképpen megpróbálkozom a mezőgazdasági hulladékok hasznosításával. A környék gazdáinál is terem rengeteg szalma, növényi szármaradvány. Ezekből miért ne lehetne biobrikettet készíteni?

Asz.: Szép elképzelés, de nagyon sok pénz kell hozzá!

D.Gy.: Bízom a lehetőségekben!

Névjegy

Dancsházi Gyula Budapesten született 1983-ban. Kartalon nőtt fel, ott végezte 1998-ban az általános iskolát, majd Hatvanban az ipari szakközépiskolában software-üzemeltetési szakon szerzett szakközépiskolai érettségit. Ezt követően édesapja mellett gazdálkodni kezdett. Jelenleg 20 hektáron szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik, mint egyéni vállalkozó. Ezüst és aranykoszorús gazda, elvégezte előbb a zöldkönyves növényvédelmi, majd a növényvédelmi és méregkezelői tanfolyamot. Kartalon él, nőtlen.

Adatok:

Név: Dancsházi Gyula
Születési év: 1983
Iskolák:
általános iskola - Kartal - 1998
ipari szakközépiskola, software-üzemeltetési szak - Hatvan - 2002
ezüst- és aranykalászos gazda - Vác -
könnyű és nehézgép-kezelői vizsga
zöldkönyves növényvédelmi, majd növényvédelmi és méregraktár-kezelői tanfolyamok
Ágazat: szántóföldi növénytermesztés, gabona és olajosnövény
Gazdaság területe: 20 ha
Alkalmazottak száma: 0
Éves árbevétel: 3 millió Ft
Elnyert támogatások: Fiatal Gazda, felnőttképzési támogatás
Családi állapot: nőtlen, gyermektelen

Elérhetőségek:
Telefonszám: 30/498-6117
E-mail: dancshouse@freemail.hu