Az elmúlt hónapokban nyugtalanságra adott okot a világ legnagyobb búza-exportőre, Oroszország kiviteli tilalma, melyet az ottani nyári tüzek és szárazság okozta terméskieséssel indokoltak. A jövő évi aratásig elrendelt export-tilalom meglehetősen nagy pánikot keltett, és közel duplájára emelte a júniusi 4,26 dollár/busheles árat. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) össze is hívott egy külön találkozót, hogy megvitassák az egyre emelkedő búzaárakat, ekkor ugyanis már a újságok szalagcímei egy közelgő újabb élelmiszerválsággal fenyegettek, sőt, Mozambikban lázadások is kitörtek az egyre drágább élelmiszerek miatt.

Egyiptom, a világ legnagyobb búzaimportőre, valamint Tunézia, Algéria és Jordánia az orosz kiviteli tilalom hallatára jelentős mennyiségű búzát vásároltak az azonnali piacokon, ami persze még feljebb hajtotta az árakat.

Az Economist szakértője szerint ez a mostani áremelkedés azonban természetében eltérő a 2007-2008-as élelmiszerválságkor tapasztalt drágulástól. Akkor ugyanis strukturális változás történt a piacon: a fejlődő országok, így főként Kína és India növekvő életszínvonala, és ennek nyomán emelkedő húsfogyasztása miatt nőttek a gabonaárak. Egy kiló baromfi felneveléséhez ugyanis hozzávetőleg két kiló gabonára van szükség, miközben marha esetében ennek többszöröse szükségeltetik.

Idén főként a búza ára emelkedett, azonban - ahogy az ábrán is látszik - még így is 40 százalékkal alacsonyabb az élelmiszerválság alatt mért rekordnál, és alig magasabb, mint januárban.

A FAO becslései szerint idén 646 tonna búzát sikerül learatni világszerte, ami 5 százalékkal alacsonyabb a 2009-es rekordtermésnél, de még így is kimagaslóan sok, köszönhetően az USA és Kanada kitűnő terméshozamának.

A tavalyi rekordtermés miatt a búzakészletek hét éves csúcson álltak. 2011-re várhatóan 181 millió tonnára csökken majd az állomány, azonban még így is jobb tartalékokkal rendelkezünk majd, mint az élelmiszerválság csúcsán mért 144 millió tonna.

A washingtoni székhelyű International Food Policy Research Institute (IFPRI) szerint még ha Ukrajna és Kazahsztán is exporttilalmat rendel el, akkor is elegendő búzatartalékkal rendelkezünk, és a gazdáknak legfeljebb azon kell gondolkodniuk, hogy jövőre több búzát termeljenek, ha már úgyis magasak az árak. De a relatíve alacsony olajárak is nyugtatóan hatnak a gabonaárakra, hiszen nem csak a szállítási költségek csökkennek, de a gabonából előállított üzemanyagok iránti kereslet is.

Persze azt el kell ismerni, hogy a stabil gabonaárak ideje elmúlt: a fejlődő országok egyre emelkedő kereslete miatt az orosz exporttilalom még érezhetőbb kiesést jelent. Eközben a klímaváltozás sem nyugtatja meg a piacokat: bár a legutóbbi pakisztáni áradások szerencsére aratás után mentek végig az országon, várhatóan azonban a jövő évi terméshozamban is éreztetni fogják hatásukat a világ nyolcadik legnagyobb búzatermelő országában.