Mindenek előtt el kell ültetnünk a facsemetéket

Ha energia akáccal akarunk foglalkozni, akkor bizonyos tényezőket szem előtt kell tartanunk már a megfelelő talaj kiválasztásánál.

Nagyon fontos, hogy az energia akác gyökérzete nagyon levegőigényes, így a magas talajvízszint nem tesz jót neki, a legjobb, ha ez 150 cm körül van. A legideálisabbak számára a laza és középkötött, meleg földek, így kézenfekvő választás talán a homoki termőtalaj, de a csernozjom vagy réti talajok is telepíthetők vele, amennyiben azokon nincs többlet víz.

Oda kell figyelnünk, hogy a tavaszi kései fagyok is káros hatással vannak rá, így az úgynevezett fagyzugos helyeket nem érdemes telepíteni.

Célszerű az ültetést megelőző év őszén egy előszántást végezni, ez elég, ha 30-35 cm mély, mivel ha ennél nagyobb, akkor drágább is, és az így elszenvedett többletköltség várhatóan nem térül meg. Ha jó hozamot akarunk elérni, akkor a műtrágyázással is tudunk alakítani az energetikai célú akácokon, vegyes műtrágyát alkalmazzunk, hektáronként 100-150 kg-ot, a kálium, nitrogén és foszfor aránya pedig legjobb, ha 15-15-15.

Fontos, hogy ősszel vagy tavasszal telepítsünk egy, vagy két éves, 100 cm-nél hosszabb, gyökeres facsemetékkel. Az energia akác esetén biomassza termelés szempontjából a fajtának különösebb jelentősége nincsen, mégis a leggyakoribb a fehér akác. Figyelni kell a sor-, és a tőtávolságra is. Legjobb, ha az első 2,4 méter, a második pedig 30 cm. Telepíthetünk kézi erővel, de ez maximum két hektárig ajánlott, utána már sokkal gazdaságosabb géppel dolgozni. Ha így döntünk, akkor olyan palántázót kell választanunk, amely legalább 30 cm mély ültetésre képes. Ezzel a telepítési rendszerrel el tudjuk érni tőszámból a hektáronkénti 13889 darabot is.

Miután bevetettük a területet, érdemes pár dologra még odafigyelni

Amennyiben egy évben túl sok csapadékot kap a talaj, nem tud annyira szellőzni, így érdemes az ilyen esztendőkben megismételni a tárcsázást.

A gyomkorlátozás ezeknél a növényeknél nem túl komplikált, meg lehet oldani vegyszerrel, vagy tárcsázással, ez utóbbinál csak annyira kell figyelnünk, hogy a gép a sorokra dobja a földet, így elkerülhető a kézi gyomkorlátozás.

Kórokozókra szinte egyáltalán nem érzékeny, a kártevők sem annyira jellemzőek, ha elő is fordulnak, akkor általában valamilyen aknázó mollyal lehet számolni. Ezek ellen a védekezés még eléggé gyerekcipőben jár, minden esetre valamilyen felszívódó inszekticidben érdemes gondolkodni.

Ha mindent jól csináltunk, el lehet kezdeni a betakarítást

Ezt kettő-négy évente kell elvégezni, a lomblevelek lehullásától a rügyfakadásig, ez nagyjából november közepétől március végéig tart. Kis területen kézzel is meg lehet oldani, de nagyobb mennyiség esetén gépi erő az ajánlott, ne ijesszen meg minket a téli időszak, ugyanis ez csak komolyabb hó akadályok vagy kemény fagyások esetén akadályozhat minket időlegesen. Gép esetén egysoros szecskázóra van szükségünk, ez általában vontatott eszköz, és jól elfér a 2,4 méteres sortávolságban. Arathatunk egyből szecskásan, vagy hosszúfás módon is, de a második esetben szintén fel kell darabolnunk a terméket. Erre már rengeteg féle gép áll rendelkezésünkre, amiket bérmunkaként is könnyen el tudunk érni. Eztán halmokba kell rakni a szecskát, így gyorsabban kiszárad. Lényeges, hogy ezt ne a termőterület közelében végezzük, mert így akadályoznánk az ápolásokat.

Betakarítás után kezelnünk kell a talajt, a következő év jó termése érdekében

Fontos tudnivaló, hogy ez a növény magától megújul tő illetve gyökér sarjakról is, így akár négyszer-ötször is aratható, ez azt jelenti, hogy egy ültetvény élettartama hozzávetőleg húsz év.
A gyökérsarjadást nagyban elősegíti, ha egy mélylazítással kicsit feldaraboljuk a gyökereket, ez az eljárás egyébként a termésnek is jót tesz, mivel a gyökérzet levegő igényes, és így jobban szellőzik.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy pillangós révén a levegőből képes a talajba megkötni a nitrogént, ez akár évi 50 kg/hektár is lehet, tehát a következő trágyázásnál már elég csak káliumot illetve foszfort jutatnunk a talajba, az előbbit megoldhatjuk akár erőműi fahamuval, az utóbbira pedig alkalmas például a szennyvíziszap.

Mire lehet számítani?

Az első évben ne várjunk nagy hozamot az energia akáctól, ugyanis ekkor a növény energiái főleg a gyökeresedésre mennek el. Eztán, ha mindent jól betartunk, akkor akár évi 50 tonna 32% nedvességtartalmú terméket is kaphatunk hektáronként, ennek súlya körülbelül a felére csökken a száradási folyamat alatt, és nagyjából 20000 forintért értékesíthető tonnánként. Ezzel szemben egy hektárnyi csemete nagyjából 42 ezer forintra tehető, de ezekre majd az energia akácról szóló sorozat második részében fogunk részletesebben kitérni.

A negyedik, ötödik betakarítást követően várhatóan csökkenni fog ez a hozam, ilyenkor célszerű az ültetvényt felújítani. Fontos, hogy a nyolcadik vágási ciklus után mindenképpen fel kell számolnunk az ültetvényt,mert ha nem tesszük, annyira megerősödik a gyökérzet, illetve a tuskók, hogy már nem tudunk velük mit kezdeni. Erre a legcélravezetőbb eszköz, a tuskó kiszedő kés, ennek használata után lehet, hogy gyökérfésűre is szükség lesz. Ezek a kiszedett tuskók és gyökerek még hasznosíthatók égetésükkel.

Miután felszámoltuk ültetvényünket, érdemes pár évig egyszikű növényeket terelnünk, a talajban megkötött nagymennyiségű nitrogén miatt, utána újra alkalmazható energia akác termőhelynek.