Brüsszel júliusban egy olyan döntéshozatali rendszert javasolt, ami nagyobb mozgásteret adna a kormányoknak a köztermesztésbe bevonni szánt génmódosított növények tagállami engedélyezésében. Brüsszel lényegében a tagállamokra bízná az engedélyezést, így akár a tiltást is.
A hétfői agrárminiszteri ülésen a javaslatot kétkedve fogadták a GMO-pártiak, de az ellenzők is. Sokan úgy vélik, hogy a lépés aláásná a belső piac egységét, továbbá ellentétben állna a WTO-szabályokkal is. John Dalli, az EU egészségügyi biztosa azonban határozottan cáfolta ezeket az aggodalmakat - olvasható az EU Rapidon.
Nagy a széthúzás
A GMO-termesztést illetően meglehetősen megosztottak az országok. Számos tagállam nem korlátozza a GMO-k köztermesztésbe vonását - így Spanyolország sem - miközben Magyarország, Ausztria, Görögország és Franciaország kategorikusan elutasítja azt. Eközben egy WTO-döntés arra kötelezi az EU-t, hogy nyissa meg piacait a génmódosított termékek előtt, erre egyelőre csak az ezt támogató országokban van mód.
Az ellenzők szerint hiába kapnák meg az országok a döntési jogkört az engedélyezés terén, tiltás esetén számos perre számíthatnának a génmódosított szervezeteket előállító cégek részéről, mivel közegészségügyi és környezetvédelmi okokkal nem indokolhatnák a tilalmat.
Hazánk álláspontját Fazekas Sándor, vidékfejlesztési miniszter képviselte az ülésen, mely szerint Magyarország is azt szeretné, ha a tagállamok környezeti és közegészségügyi szempontokra hivatkozva is megtagadhatnák a GMO-k engedélyezését - írja a Bruxinfo.
A mostani módosító javaslat továbbra sem vonatkozik a takarmányozásnál, vagy az élelmiszeriparban használt génmódosított szervezetekre (például a génmódosított szójára), ezeknél ugyanis hazánkban sincs általános tiltás. Az európai élelmiszerbiztonsági hatóság, az EFSA késő ősszel terjeszti majd elő módszertani javaslatát, amely leírja a tiltásra vonatkozó lehetőségeit.