A tagállamok zöme hiányolta a Bizottság ajánlásában az objektív kritériumrendszert, ami alapján dönteni lehetne a tiltásról vagy megengedésről. Németország egyenesen ellentétesnek ítélte a javaslatcsomagot a belsőpiac szerkezetével: szerinte, ha a tagországok a javaslatcsomag alapján ugyanazt a növényt betilthatják vagy engedélyezhetik, az megkérdőjelezi az egységes belső piac működését és így alapvető uniós jogszabályba ütközik - olvasható a BruxInfo összefoglalójában.
A Bizottság javaslatában csak arra tért ki, mi alapján nem lehet tiltást eszközölni, kizárva a környezetvédelmi és egészségügyi okokat, ezért a tagállamok azt kérik, dolgozzon ki a Bizottság egy egységes kritériumrendszert.
Magyar részről Fazekas Sándor, a vidékfejlesztési tárca vezetője felszólalásában elmondta: "Nem zárult még le az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) környezeti kockázatértékelési útmutatásának felülvizsgálata, és várjuk, hogy a Bizottság elkészüljön a jelentésével a várható szociális-gazdasági hatásokról".
Magyarország számára az is problémát jelent, hogy nem lehet korlátozni az ország területén a GM-vetőmagok szabad áramlását, illetve azoknak a vetőmagoknak a használatát, melyek ugyan hivatalosan nem génkezeltek, de technológiai eljárás során ilyen módon szennyeződtek.
A tagállamok által felvetett kérdésekre reagálva Dalli biztos elmondta: a Bizottság azért nem akarta megszabni a tiltási kritériumokat, mert nagyobb rugalmasságot kívánt biztosítani a tagországoknak. "Az elhangzottak fényében tovább fogjuk vizsgálni a kérdést, bár kizárólagos listát továbbra sem tartok elképzelhetőnek" - közölte Dalli.
A javaslatcsomagról
A Bizottság három elemből álló javaslatcsomagja fenntartaná a GM-növények európai engedélyezési mechanizmusát, melyet Dalli biztos szerint "továbbra is tudományos alapokon kell végezni", és amelyért továbbra is Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) lenne a felelős.