Mintegy hatvan különböző modellből választotta ki a kormányzat azt, amely szerinte a legmegfelelőbben szolgálja majd a következő 10 évben a megújuló energiák hasznosítását célzó hazai célokat és uniós vállalásokat - mondta Tóth Tamás, a Magyar Energia Hivatal osztályvezetője, egy keddi szakmai konferencián, Budapesten.
Olajos Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium energia- és klímaügyekért felelős helyettes államtitkára az Új Széchenyi Tervben meghatározott zöld gazdaság finanszírozásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a szükséges beruházásoknak csak 20 százalékát finanszírozza az EU, ezért minden stratégiai lépés előkészítésébe bevonják a vállalkozásokat, és befektetőbarát környezetet teremtenek a bürokrácia csökkentésével, az engedélyezés egyszerűsítésével.
Készül a megújuló stratégia
A helyettes államtitkár elmondta, hogy a megújuló cselekvési stratégia azért csúszik az eredeti határidőhöz, 2010 nyarához képest, mert azt össze akarják kötni az energiastratégia kidolgozásával.
A megújuló energiákra vonatkozó cselekvési terv kidolgozása alapvetően három prioritás mentén zajlott: a költségek minimalizálása, a lehető legkisebb üvegházhatású gáz-kibocsátás, illetve a lehető legmagasabb foglalkoztatás elérése. Ezek természetesen csak egymás rovására elérhető célok. A végeredményben elfogadott verzió nyolcvanöt százalékban a legkisebb költséget és tizenöt százalékban a legtöbb új munkahelyet létrehozó kapacitások kiépítését veszi alapul.
A 2008. évi 51,35 petajoule megújuló energiamennyiséget 2020-ra 107,54 petajoule-ra növelik. Ehhez 2010. évi reálértéken 1 250 milliárd forint ráfordítás szükséges. Ebből 645 milliárd forint beruházási, 53 milliárd forint pedig működési támogatást jelentene, ezzel 13 ezer új munkahely jönne létre (ha a munkahelyek számának maximális növelését célzó forgatókönyvet fogadták volna el, akár 80 ezer új állás is születhetne).
A megújuló energiaforrások által termelt energia csaknem háromnegyede, 72 százalék biomassza termelésből állna elő, de a geotermikus energia is 10 százalék körülire emelkedne 2020-ra.
Kérdések és válaszok
A helyettes államtitkár a hazai lignitvagyon kihasználását lehetővé tevő szén-dioxidmegkötési eljárásokat firtató kérdésre válaszolva beszámolt arról, hogy Oláh György Nobel-díjas kémikus szénmegkötési eljárásának magyarországi kísérleti projektjéről folynak előrehaladott tárgyalások.
Olajos Péter, szintén kérdésre válaszolva közölte, hogy az ÚSZT-ben szerepet kapott a megújuló energiát előállító technológiák magyarországi gyártásának támogatása. Hozzáfűzte: a magyar piac kicsi, ezért a regionális piacon meglévő réseket kell megtalálniuk a magyar gyártóknak.