Idén vajmi kevés mézelő virág nyílt a méhek és a méhészek számára. Az időjárás katasztrofálisan érintette a méhészeket is: az elmúlt tíz-húsz év talán legrosszabb idénye volt az idei - állítja Bíró Péter, a 232 tagú Egri Méhész Műhely Egyesület vezetője.
Mint elmondta, a méhekkel foglalkozók több mint felének semmilyen, vagy csak minimális méztermést hozott ez az esztendő. Ez főként azzal magyarázható, hogy a rövid akácidény idején a hideg, esős időben a virágzás megtörtént anélkül, hogy a méhek elvégezhették volna feladatukat, amihez 20, de inkább 25 fok körüli nappali hőmérsékletre lett volna szükség.
A gyenge méztermés hatására az akácméz felvásárlási ára mintegy 30 százalékkal nőtt, a vegyes virágmézé is több mint tizedével.
Nem örülhetnek ennek különösebben az érintett termelők, hiszen nincs mit eladniuk, ráadásul a méhekre biztosítás sem köthető, mint ahogy állami kárenyhítésről sincs szó - hangsúlyozza Bíró Péter.
A hazai méhészet a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 1, az állattenyésztés 2,2 százalékát adja, de ennek legalább további négy-ötszörösére tehető az egyéb területeken, főként a beporzásban, termésbiztosításban játszott szerepük alapján mért gazdasági hozzájárulásuk.
Túl sok a méhész
A méhészkedésbe kezdők, valamint ezzel együtt a méhcsaládok száma az utóbbi időkben folyamatosan nőtt, szemben a 2008 előtti csökkenéssel.
Kialakult egyfajta "kényszerméhészkedő" kör, akik azonban nem mindig rendelkeznek kellő tapasztalattal és szakértelemmel, így a méhésztársaiknak is kárt okozhatnak azzal, hogy a beteg méheik megfertőzhetik a környezetükben lévő egészséges családokat is.
Ezzel együtt a méhészek maguk alól húzzák ki a talajt, hiszen a rendelkezésre álló mézterület adott, s így egyre több méh gyűjt egyre kevesebbet - vetíti előre a jövőt Bíró Péter.