Mi is a Biogazdálkodás?
A Biogazdálkodás jelentése nem más, mint hogy természetes biológiai cikluson gazdálkodunk és biológiai növényvédelmet, valamint szerves trágyázást alkalmazunk a szintetikus műtrágyák és növényvédő szerek teljes kizárásával.
A biogazdálkodás fogalmát egyébkén egyetemes szinten az Európai Unió Bizottsága fontos irányelvekkel határozza meg, erre azért volt szükség, mivel sok tagállam máshogy értelmezte a határait az ökológiai termesztésnek, és ebből komoly problémák adódtak, ellenben így, hogy az EU egységesítette a szabályokat, már nincsenek ilyen jellegű konfliktusok.
Fő irányelvek
Emellett a fő irány mellett még egyéb fontos szempontokat is figyelembe kell venni, ha az ember biogazdálkodással foglalkozik. Egyik ilyen nagyon fontos elv, helyi forrásokat kihasználó zárt gazdálkodási rendszerben tegye azt, ennek az a célja, hogy az inputok és a veszteségek minimalizálhatóak legyenek a gazdaság és a régió szintjén. Ezt az elvet a gyakorlatba úgy lehet átültetni, ha a nitrogénmegkötő növényeket (például pillangósok) beépítjük a vetésforgóba, valamint az állattartásban felhasznált abrak illetve tömegtakarmány saját termelésű.
Másik ilyen nagyon fontos elv, hogy a talajok hosszú távú termelékenységét fenn tudjuk tartani, mivel a talaj egy élő rendszer, tele több millió mikroorganizmussal és egyéb fontos élőlényekkel, melyek arról gondoskodnak, hogy a rendszer tökéletesen működjön. Egy ilyen struktúrába beavatkozni mindig nagyon kockázatos dolog. A biogazdálkodásban nagyon kell tehát arra figyelni, hogy ez az architektúra érintetlen maradjon, vagy csak nagyon minimális sérülést szenvedjen el.
Ezután arra kell még nagyon figyelnünk, hogy a mezőgazdasági tevékenységünk által okozott szennyezéseket a lehető legnagyobb mértékben szorítsuk vissza. Ilyen például az erózió általi talajkimosódás, mely nem közvetlenül ott szennyez, ahol megtörténik, de komoly és káros mennyiségű lehet a kimosott anyag ott, ahol aztán lerakódik,felhalmozódik. A másik ilyen probléma a növényvédő szerek maradványainak hatása, ez a biogazdálkodásban kevésbé veszélyes, mert gyakorlatilag nem használhatunk ilyen kemikáliákat, de az előző példa gondot okoz. Ezt a legkönnyebben úgy tudjuk kiküszöbölni, ha a réteg vonalak mentén végezzük a földművelő tevékenységünket, illetve talajtakarást alkalmazunk.
A negyedik ilyen elv szerint elegendő mennyiségű, magas tápértékű élelmiszert kell előállítanunk, mivel az ökológiai élelmiszerek legfontosabb ismertetője a magas tápérték, ez a növénytermesztési rendszer folyamán mellőzendő növényvédő szerek hiánya valósíthatja meg.
Fontos még, hogy a biogazdálkodásban a fosszilis energia használatát a lehető legnagyobb mértékben csökkentsük, ez akkor tud megvalósulni a gyakorlatban, ha betartjuk a legfontosabb két elvet, miszerint a szintetikus növényvédő szereket és műtrágyákat nem alkalmazzuk a termesztés során, mivel így a természetes ciklus folyamatai lépnek előtérbe. Emellett pedig a minimális energiafogyasztásunkat próbáljuk meg megújuló erőforrások igénybevétel megvalósítani.
A gazdasági állatok életterét az adott fajukra jellemző viselkedési normáik alapján biztosítani kell, tehát fiziológiai és etológiai szükségleteiket figyelembe kell venni. Mindemellett nagyon fontos az ökológiai állattartás esetében, hogy az állatokat vagy saját termelésű biotakarmánnyal, vagy ellenőrzött, minősített ökológiai takarmánnyal kell táplálni.
Mindezek mellett nem szabad elfelejtenünk, hogy az ökológiai gazdálkodás egy életforma, melyben a gazdálkodónak saját és családja számára biztosítania kell a megfelelő, jó minőségű megélhetési feltételeket. Ez az életforma az ember hangulatára és családi életére is jó hatással van, hiszen a természettel egy hullámhosszon, harmóniában élőknek egymás közötti kapcsolataikra is több ideje jut.
Továbbá nagyon fontos még, hogy a biogazdálkodások ne károsítsák, sőt megőrizzék a nem mezőgazdasági élőhelyeket. Ezt az elvet erdősítéssel, vízi élőhelyek létrehozásával, emellett fásítással és sövények telepítésével tudjuk betartani gazdaságunkban.
Előnyök és hátrányok
Ezen gazdasági formának egyébként rengeted előnyös tulajdonsága van például a biodiverzitás és a talaj szempontjából, mivel a vetésforgó, és az ökológiai trágya alkalmazása nagyban segíti a talaj szerkezet javulását és a vízvisszaforgató képességének elősegítését valamint a talaj mikroorganizmusainak, bogarainak életképességét, szaporodását segíti elő.
Ráadásul a GMO és vegyszermentesség, valamint a fenntartható termeléstechnológia több nyomóelemet és vitamint eredményez a biotermékekben, ráadásul a túltermelés sem merül fel problémaként. Ez természetesen hátrányokkal jár együtt, például ezen termékek kevésbé eltarthatóak, az externáliák hátrányosan hatnak rájuk, a listán nem szereplő növényvédő szerek használata konfliktust eredményezhet, ráadásul az árak is magasabbak.
Természetesen a biogazdálkodás nem egyik pillanatról a másikra valósul meg, a hivatalos átállási idő két év, de ezek mellett új gyakorlatokat is meg kell tanulni, szemléletváltásra van szükség és megfelelő informálódásra. Emellett évente legalább egyszer felülvizsgálják a rendszert és azt ,hogy minden elvet tartunk-e, eztán erről minősítést kapunk.
Számolnunk kell hozamkiesésekkel, az új technikák, speciális beruházások és a munkabérek többletköltségeivel, amit valamelyest kompenzálnak a jövedelmek és a biogazdálkodásokra kiadható extra támogatások.
Világi és hazai helyzet
A legnagyobb bioterületekkel egyébként a világon Ausztrália, Kína, Argentína és az Egyesült Államok rendelkeznek, de 138 országban majdnem 30 millió hektáron közel 700 ezer biofarm dolgozott 2008-ban.
Magyarországon a hazai fogyasztás elenyésző, mivel a logisztikai és marketing háttér elég gyér, ellenben hazánk exportja nyers, feldolgozatlan termékek terén igen biztató (exportunk 90%-a zöldség-gyümölcs illetve gabonafélék). 134 ezer hektáron termel 1541 vállalkozás, melyeknek kisvállalkozások adják a gerincét, főként az ökológiai takarmányok, gabonák és olajnövények a jellemzőek a területi adottságok miatt. Sajnos itthon termelői összefogásról még nem beszélhetünk, így a termékek korántsem mindig piacképesek.
