Szakemberek szerint a magyar emberek nagyon kevés halat esznek, ezért kedvet kellene hozzá csinálni, ezt pedig új, egyedülálló termékekkel lehet a legkönnyebben elérni. Ilyenre volt példa a süllőkocsonya, ami amellett, hogy különleges, még egészséges is.
Egyedül a németek előznek meg minket a kontinensen abban, hogy a nemzet fogyasztói mekkora százalékban ár és akció érzékenyek, nálunk ez 88%-ot jelent. A Kaposvári Egyetem Marketing és Kereskedelmi Tanszékének vezetője a lapnak emellett elmondta, hogy pont ez az a dolog, amivel szembe kell mennie a kék óceánnak, hiszen annak lényege, hogy ezzel a konvencionális felfogással szakít.
Szájról szájra terjed a mangalica- és vadhúsból készült ételek kiválósága is, hiszen ezt csak ínyencek veszik. Hasonlóképp a jó és minőségi sajtokkal. A zsírszegény sajtot kidolgozó cég ügyvezető igazgatója mesélt a lapnak arról, hogy cége és a KE 2005-ben együtt fejlesztette ki a sajtkülönlegességet.
A kormány érdekei is hasonlóak, a változatos termelés irányába szeretné terelni az agráriumot. Erre a legjobb példa, az év végén elbírálandó törvény a hungarikumokról. Erről Dr. Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának volt intézeti igazgatója elmondta, hogy a kormány jelenleg adókedvezményekben gondolkodik, ezt úgy kell érteni, hogy aki például mangalicát vagy őshonos magyar fajtákat használ a gazdálkodásban, akkor támogatásra számíthat az Európai Uniótól, illetve a normáknak is megfelelően külön támogatásban is részesülhet.
A felsőoktatásban is érzik, hogy szükség van az újdonságokra. A gödöllői Szent István Egyetem hétfőn kötött együttműködési szerződést a Debreceni Egyetemmel, illetve a Kaposvári Egyetemmel. Prof. Dr. Szávai Ferenc a Kaposvári Egyetem rektora elmondta, hogy egy tudományos és oktatási együttműködésről van szó, mely a nemrég megkapott kereskedelmi és marketing szakot is szolgálja. A 3 kar az oktatókat is cserélgetné, illetve a doktori képzésben is együttműködésbe kezdenének.