Agrárszektor.hu: Mikor és hogyan jött a pálinkaház ötlete? Milyen szakmai múlttal rendelkeznek? Kik az alapítók?

Horváth Sándor: Baráti társaságunk hosszú ideje kötődik Márkházához, amely egy csodálatos természeti környezetben, a Cserhát hegység lábánál található kis lélekszámú nógrádi falu. Több mint 10 éve rendszeresen készítettünk saját pálinkát Márkháza környékén - Nagybárkányban és Mátraszőlősön - működő bérfőzdékben. A pálinka készítés összes szakaszában aktívan részt vettünk - a gyümölcsvásárlás, cefrekészítés, főzés és palackozás folyamatát is saját magunk végeztük. Ahogy mélyebben ismertük meg a teljes folyamatot és a csodálatos végterméket egyre erősebben tört felszínre bennünk az alapító tagokban - Szelei Sándor, Komlósi Péter és jómagam -, hogy egy saját főzdét építésünk meg. Arra lehetőségünk, hogy ezt az álmunkat megvalósítsuk, 2 éve adódott. A beruházás teljes körű - üres telken építettük az épületet és rendeztük be új technológiával. A termelést 2010. márciusában kezdtük. A kereskedelmi céllal készített pálinkák előállítása mellett bérfőzést is végzünk.

Asz.: Miért épp most léptek piacra? Milyen lehetőségeket és veszélyeket látnak a jelenlegi piaci környezetben?

H.S.: Új szereplőként a piacra belépni sosem könnyű. Mindazonáltal biztató, hogy az utóbbi években a pálinkafogyasztás hazánkban növekszik, a pálinka, mint ital megbecsülése egyre javul. A pálinka törekszik az italok képzeletbeli rangsorában méltó helyének elfoglalására. Ez köszönhető annak is, hogy egyre több pálinkafőzde jeleníti meg magas minőségű termékeit a kínálatban. Ugyanakkor veszélyeket rejt magában a kíméletlen árverseny. A pálinka gyümölcsből készül. Könnyen belátható két alapvető igazság: egyrészt az, hogy jó minőségű italhoz jó minőségű gyümölcs kell, másrészt pedig az, hogy meghatározható a gyümölcsöknek a minimum mennyisége, melyre okvetlenül szükség van fél liter ital előállításához. Mindezt azért említem, mert ezek mind költségnövelő tényezők és egyes élelmiszerboltokban kihelyezett pálinkák alacsony árai a fenti tényezők ismeretében kérdéseket vetnek fel az adott ital minőségét illetően. Mi okvetlenül szeretnénk elkerülni, hogy a piac oldaláról az árakra nehezedő nyomás a minőség romlásához vezessen.

Tevékenységünk másik ága a bérfőzés. Ezen a területen még nem tudtuk felmérni az idén életbe léptetett törvényi változtatások hatását. Mindenesetre abban bízunk, hogy a tisztelt bérfőzetők felmérik, hogy üzemi környezetben jobb minőségű pálinkát tudunk előállítani, mint az otthoni "minifőzdékkel" és egyéb alkalmi eszközökkel lehetséges. Pálinkafőzdénk tervezésénél hangsúlyt fektettünk arra is, hogy bérfőzetőinket méltó környezetben tudjuk fogadni. Annak érdekében, hogy nekik is sikerüljön emelni pálinkájuk minőségét, egy kis írásos ismertetővel látjuk el őket, amely a cefrézéssel kapcsolatos tennivalókat részletezi.

Asz.: Milyen termékeket kínálnak és hogyan pozícionálják azokat? Ki a célcsoportjuk? Kívánják-e bővíteni a termékpalettát?

H.S.: Jelenlegi kínálatunkban szerepel szilva, körte, barack, alma, málna, szeder, piros ribizli, birs, ágyas meggy, ágyas cseresznye és almás-körte pálinka. Kínálatunkat bővítjük az őszi főzésű új italainkkal: alma csipke ágyon, ágyas szilva, hordós érlelésű szilva, kökény, madárberkenye és borzak. Nagy fantáziát látunk a közös érlelésű vegyes pálinkákban, hamarosan ilyen termékcsaláddal is megjelenünk.

Egymás között használt szlogenünk: nincs kompromisszum! Termékeinket ennek megfelelően igyekszünk a legmagasabb minőségi kategóriába pozícionálni. A kiváló végtermék érdekében a termelés során is mindent a minőségi célok elérésének rendelünk alá, vállaljuk, hogy esetenként ez magasabb termelési költségekkel jár, de megingathatatlanul hiszünk abban, hogy a fogyasztók előbb-utóbb a jobb minőség felé fordulnak. Ami különös bátorítást nyújt és büszkeséggel tölt el bennünket az, hogy ezen törekvésünk kezdeti sikereket is eredményezett: málna pálinkánk Győrött 2. helyezett lett a pálinkafesztivál versenyén, Etyeken a Kezes-Lábos fesztiválon pedig különdíjas. Eddigi legnagyobb eredményünk talán az, hogy a Keceli Pálinka Ünnep keretében megrendezett pálinkaversenyen málna és körte pálinkánk ezüst, míg alma és piros ribizli pálinkánk bronz minősítést kapott. Pedig szigorú volt a zsűri: a versenyre nevezett 179 pálinkából csak 31 kapott érmes minősítést - a mi arányunk azonban 5 nevezett italból 4 minősítés. Eddig már több olyan rendezvényen - Szeptember Feszt, Győri Pálinkafesztivál, Etyeki Kezes-Lábos Fesztivál, Gödöllői Napok, Budapesti Pálinka és Kolbászfesztivál, Keceli Pálinkaünnep, Békéscsabai Kolbászfesztivál - szerepeltünk, ahol közvetlen fogyasztói visszajelzésekkel találkozhattunk és elmondható, hogy előzetes várakozásainkat meghaladó mértékben kaptunk kedvező véleményeket.

Asz.: Az önök filozófiájának egyik alapeleme az innováció. Ez milyen formában jelenik meg a tevékenység során?

H.S.: A beruházás előkészítése során különös figyelmet fordítottunk a lepárló berendezés kialakítására. Előzetes felméréseink alapján látszott, hogy a pálinkapiac átalakulóban van. Kaphatók a piacon hagyományos kisüsti, finomított pálinkák. Kaphatók az egyszeres főzésű, aromaerősítő oszlopos technológiával készült pálinkák. Mindkettőnek megvan a közönsége, mindkét eljárással készülnek finom pálinkák. Mi azonban szerettük volna mindkét technológia előnyeit egyesíteni. Alapvetően a hagyományos magyar technológiával készült finomított pálinkákhoz húz a szívünk. Világossá vált azonban előttünk, hogy a fogyasztókra nagy hatással van az aromaerősítő oszloppal készült, illatokban gazdagabb ital. Ezért olyan berendezést készíttettünk, amely a finomító üstből egy aromaerősítő oszlopon keresztül teszi teljessé a finomításos lepárlást. Úgy véljük, így sikerült testes, de ízekben és illatokban gazdag pálinkákat előállítanunk.

Szintén fontos volt számunkra az, hogy a Márkházi pálinka megjelenésében is különbözzön versenytársaitól. Ezért a palackjaink saját tervezésű, csak a mi megrendelésünkre gyártott üvegek. Reméljük az üveg formája alkalmas arra, hogy meghatározó arculati elemmé váljon.

Asz.: Milyen disztribúciós mix-szel dolgoznak?

H.S.: Egyelőre a piaci kapcsolataink kiépítésének elején tartunk. Jelenleg közvetlenül értékesítünk egyrészt magánszemélyek részére internetes rendelések alapján, másrészt éttermek, vendéglátó egységek számára. Elsődleges célunk ez utóbbi csatornában kiépíteni tartós kapcsolatokat.

Asz.: Saját termesztésű alapanyagokat dolgoznak fel, vagy beszállítókon keresztül szerzik be a szükséges mennyiséget?

H.S.: A gyümölcsöt igyekszünk környékbeli termesztőktől vásárolni, törekszünk tartós kapcsolatok kiépítésére. Tervezzük, hogy hosszabb időszakot felölelő felvásárlási szerződésekkel bátorítjuk a környékbelieket gyümölcstelepítésre, elsősorban az őshonos fajtákat szeretnénk életre kelteni.

Asz.: Tervezik-e saját gyümölcsös létrehozását?

H.S.: A későbbiekben tervezzük saját gyümölcsös telepítését, egyelőre azonban más feladatok élveznek elsőbbséget.

Asz.: Milyen célokat szeretnének megvalósítani 2011-ben?

H.S.: Legfontosabb célkitűzésünk és egyben aktuális feladatunk az értékesítési csatornák kiépítése, amely igen nehéz feladat. Szeretnénk, ha elképzeléseinknek megfelelő arculatot tudnánk építeni pálinkánknak.