Szerves trágya

Sok gazdálkodó, aki nem csak növénytermesztéssel foglalkozik, elég könnyű helyzetben van, hiszen az állattartásból származó szerves trágyát tudja hasznosítani földjein. Emellett vannak, akik kénytelenek megvásárolni azt.

A szerves trágyát ma már kevesebben használják, nem igaz ez természetesen a biogazdaságokra, hiszen ott a műtrágya nem megengedett. Ez a módszer nem annyira hatékony, mint a műtrágya, hiszen abban a tápanyagtartalom sokkal jobban mérhető, és nyomon követhető, előnye az, hogy jóval olcsóbb. A pontos árakat természetesen nem lehet meghatározni, hiszen a beszerzése máshogy működik, mint a műtrágyáé, nem beszélhetünk előállítókról, inkább nagyobb állattartó gazdaságokban juthatunk hozzá.

Műtrágya

A műtrágyával már más a helyzet, több nagyobb cég termékei között is megtalálhatók. Amikor műtrágyát vásárolunk, nagyon fontos, hogy a megfelelő talajvizsgálatokat ellássuk. Ismernünk kell a talaj minőségét és tápanyagkészletét, emellett nagyon fontos szempont, az általunk választott kultúra tápanyagigénye. Ezeknek tükrében kell eldöntenünk, hogy egy vagy több hatóanyagú műtrágyát vásároljunk-e.

Ennek a jó termés elérésén kívül, több oka is van, hiszen ha tudjuk, hogy milyen hatóanyagra kell jobban odafigyelnünk, és emellett tudjuk, hogy mikor és mennyit kell kijuttatnunk, komoly összegeket spórolhatunk meg.

Megmondani azt, hogy mennyibe kerül egy tonna műtrágya, nagyon nehéz, mivel rengeteg fajta és márka létezik belőle, ráadásul hazánkban jelen vannak a román, szerb vagy akár kazah import termékek is, melyekről sok jót, és ugyanennyi rosszat is lehet hallani, mégis azt mondhatjuk, hogy egy tonna műtrágya a mai piacon 60 és 65 ezer forint között kezdődik, de elérheti a 80-90 ezer forintot is.

Hogyan alkalmazzuk?

Mint ahogy azt már írtam, a gazdaságos, környezetbarát és okszerű tápanyag-gazdálkodás semmiképpen sem megvalósítható rendszeres és következetes talajtápanyag-vizsgálat nélkül. Ma azt lehet elmondani, hogy hazánkban túlnyomórészt ezt nem végzik el a gazdálkodók, így az erre épülő tápanyagutánpótlás-tervezés sem valósulhat meg, annak ellenére, hogy az EU vidékfejlesztési célú agrártámogatásainál ez előírás.

Emiatt tehát a legtöbb hazai növénytermesztő területen a tápanyag-gazdálkodás szakmailag megalapozatlan, aminek eredményeképpen sokszor felesleges mennyiségű műtrágya kerül ki a talajba, ami komoly többletköltséget jelent, vagy pont hogy kevés a tápanyag, ami viszont nem kellőképp hatékony gazdálkodáshoz vezethet.