Az elöntések, belvizek miatt a Magyar Agrárkamara növénytermesztési osztályának szakértői becslése szerint eddig megközelítően 15 milliárd forint kár érte az agrárgazdaságot a belvíz miatt. 200 ezer hektárnyi búza, repce és más kalászos veteménye pusztult el. A gazdálkodók hiába szántottak, vetettek, műtrágyáztak az ősz folyamán, a befektetett pénzüket elvitte a víz - olvasható a Magyar Agrárkamara közleményében. Nem ilyen látványos, de további százmilliókra rúg az a felesleges költség, melyet az őszi talajművelésre, szántásra, lazításra fordítottak, s a tavaszi vetéseket készítette elő. Most a tartós vízborítás tömörítette a talajt, kilúgozta azokat, szerkezete romlott, a talajélet nullára csökkent, s ha tavasszal vissza is húzódik a víz, ott újra kell végezni a talajművelést, a tápanyagellátást pótolni kell. Vagyis ilyen földbe nem lehet azonnal vetni, ha mégis, nem lehet tőle nagy termést várni.
Emiatt úgy lehet számolni, hogy a 4,5 millió hektárnyi magyar mezőgazdasági területből ebben az évben tavasszal legalább egymillióval nem lehet mit kezdeni. Tavasz végén - amennyiben addigra kiszáradnak a talajok - még lehet valamennyit hasznosítani ezekből zöldtrágya növények vetésével, majd beszántásával, de ez bevételt nem hoz a gazdálkodóknak, a talaj szerkezetét viszont jelentősen javíthatja. Ahol nem ennyire rossz a helyzet ott a termelők például kukoricát, napraforgót, rövidebb tenyészidejű burgonyát, cirkot, tavaszi árpát és borsót vethetnek, feltéve, ha azt lehetővé teszi a növény-egészségügyi, piaci helyzet.
A Magyar Agrárkamara megyei felmérései szerint a helyzet néhány napja a következő volt:
Jász-Nagykun-Szolnok megye
A termelői információk alapján a vetett állományok 10-20 % közötti mértékben károsodtak - nagyjából 24 ezer hektárt borít belvíz, Károsan átnedvesedett terület 80 ezer hektár -, az olvadás, illetve a további várható csapadék minden idők egyik legnagyobb belvizes évét valószínűsítik. A vetett állományok foltokban történő kipusztulása miatt érdemi alternatíva nincs, sőt a tavaszi talajmunkák megkezdésének az ideje is kitolódhat.
Baranya megye
A 2011 első hetében végzett felmérések szerint a megyei belvízhelyzet a következő, a vízzel borított őszi vetésű növények terület nagysága kb. 5600 ha. A gazdálkodók a kipusztult állományok, illetve az el nem vetett területekre alternatív növényként elsősorban kukoricát, szóját /elsősorban az AKG nyertesek/ terveznek, de van aki tavaszi árpa és borsó vetésében is gondolkodik. Sokan reménykednek még a napraforgó vetésében és bíznak abban, hogy a területekre időben rá lehet menni és a munkákat megkezdeni.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Az elöntött - több mint 75 ezer hektár - és túlnedvesedett területek - több mint 110 ezer hektár - rövid távú alternatív hasznosítása nem látszik megoldhatónak. A hónapok óta víz alatt álló területek tavaszi megművelésére nem sok esély látszik.
Hosszabb távon fásszárú energianövény (elsősorban a vizet jól tűrő fűz) telepítése jelenthet megoldást. A megyében van működő biomassza erőmű (Szakolyban), ami fel tudja venni a megtermelt aprítékot.
Békés megye
A belvízzel elöntött terület 6500 ha, - ez az elmúlt évek legnagyobb méretű elöntése - emellett a talajok víztelítettsége a megye területének 60%-án közelíti meg a 100%-os telítettséget (az évi csapadék közel kétszerese volt a sokéves átlagnak) és még csak január van, két hónap van hátra a télből. Az elöntött területből 21.000 ha vetés, 27.000 ha szántó, 9.800 ha rét/legelő, egyéb terület 7.200 ha.
Hajdú-Bihar megye
Az őszi vetéseket 10 ezer hektáron sújtja belvíz, de a terület becsült, mert a területekre sem lehet kimenni a sár és víz miatt. A kipusztulás mértéke sem pontosítható emiatt.
Fejér megye
A belvízzel borított terület nagysága kb. 10.020 hektár. Ebből szántó 2570 ha, rét-legelő 7450 ha. Az összes szántóból 580 ha az őszi búza vetés, 190 ha az őszi káposztarepce vetés, 450 ha a betakarítatlan terület, 1350 ha a vetetlen terület.
Csongrád megye
A megyében jóval több mint 52 ezer hektár áll víz alatt, további több mint 60 ezer hektár a károsan átnedvesedett terület. Hogy milyen növényfajokat lehetne vetni/telepíteni e helyeken? Kukoricát, napraforgót, zabot, tavaszi árpát, tavaszi búzát, zöldségnövényeket vethetünk, de a piaci viszonyok folyamatosan változhatnak, a kereslet-kínálat függvényében. Borsót is lehet egészen sokáig vetni, vagy csemegekukoricát, de ezek csak inkább egyedi megoldásnak jöhetnek szóba. Vethető még cirok, de az állatlétszám csökkenésével ennek piaca is kérdéses. Elgondolkozhatunk a fás- ill. lágyszárú energiaültetvények, erdő telepítésén is, de ezek, illetve a csemeték sem bírják a hosszan tartó vízborítottságot, vízzel telített talajokat.
Zala megye
A belvízzel érintett terület jelenleg 740 ha, ebből 560 ha szántó.
Veszprém megye
Csak Pápa környékén ~1000ha van víz alatt, itt részleges vagy teljes a kipusztulás. Itt mintegy további 2000 ha jelenleg nem művelhető. Sümeg környékén 200ha őszi vetés áll víz alatt. Várpalota és a Sárrét környékén további jelentő területek vannak víz alatt.
Somogy megye
Nagyjából 1,7-2 ezer hektárt érint a belvíz.
Bács-Kiskun megyében
Időjárás függvényében tavaszi gabonák és rövid tenyészidejű fajták jöhetnek számításba, de ebben erős korlátot jelenthet az értékesítési lehetőség és a megfelelő vetőmagok hiánya, végső megoldás a pihentetés ha ezt a támogatások elvesztésének lehetősége nem gátolja. A térségben a legnagyobb gond a mélyebb fekvésű részeken az aszályos időszakban feltört gyepek helyén van. Kiskunfélegyháza területén még 5-800 ha kukorica nincs betakarítva és így a búza sem kerülhetett a helyére.
A körzetben az őszi vetések területéből a kipusztulás 14-15 %. Az alternatív hasznosítás több külső tényezőtől függ: kérdés, hogy a kipusztult terület mikor lesz művelhető, a foltokban kipusztult terület művelése mikor gazdaságos.
Ezek figyelembe vételével az alternatív hasznosítás szempontjából 2011. évben figyelembe vehető növények köre:
köles, silókukorica, mohar, csemegekukorica, a zöldségféléken belül - számításban jöhetnek a rövid tenyészidejű burgonyafajták, esetleg sárgarépa.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Összes belvízzel borított terület körülbelül 64 ezer hektár, ebből 30 ezer hektár az őszi vetés, melyből 17 ezer hektár az őszi búza, 4,7 ezer hektár a repce.
Komárom-Esztergom megye
A belvízzel érintett terület 2610 ha. A legtöbb helyen már háromszor termett egymás után kukorica, tehát az egyetlen ésszerű alternatíva tavasszal - ha a talajt művelni lehet - a napraforgó lesz.
Heves megye
A megye dél-keleti részén közel 3000 ha áll víz alatt, és kb. 3500 ha az ahol a termőréteg teljesen telített vízzel, gépi munkavégzés és a területek megközelítése kizárt.
A 2010. évi rendkívül csapadékos év 2011-re áthúzódó problémái:
1) Az őszi vetések messze elmaradtak a vetési szándéktól.
2) A tartós elöntés miatt már most nagy eséllyel megállapítható, hogy a belvízzel elöntött vetés döntő része kipusztul.
3) A károsítás, illetve a bevetésre nem került területek kistérségenként és gazdálkodókként koncentrálva jelennek meg - kötött, mély, veszélyeztetett területek - okoztak jelentős jövedelem-kiesést az elmúlt évben, és marad negatív kihatásuk az idei évre is még kedvező tavasz esetén is (talajszerkezet-romlása, tápanyag-kilúgozódás, talajélet pusztulása).
4) A belvízkár érintettség elsősorban olyan területeken jelentkezik, melyeken kukorica jövedelmezően csak optimális időjárás mellett termeszthető, ezért a lehetséges tavaszi növények - napraforgó, tavaszi árpa, zab, olajtök, takarmánynövények (ha van állattenyésztési igény) - vetési lehetősége később, a kitavaszodás függvényében ítélhető meg. Annyi már most megállapítható, hogy a vetésszerkezet, vetésváltás lehetősége kényszerpályára kerül, a termelési kockázat nő, a jövedelmezőségi kilátások csökkennek.
5) A kitavaszodást még komoly mértékű aszály is követheti közvetlenül - lásd 1999/2000 évek -, ezért "döglött" talajon új növények elkötelezett (szerződéses) termesztése életveszélyes, a mindenáron való hasznosítás pedig a "talajgyógyítás" helyett rendkívül kockázatos.
A Békés megyei kamara a problémák miatt javasolja, hogy a Magyar Agrárkamara minél előbb kezdeményezze:
• Az AKG programban résztvevők esetében a vetésváltás és a vis maior (5 év alatt háromszor lehetséges) kérdés megnyugtató rendezését.
• A vetésváltás betartásának lehetősége a HMKÁ betartásánál is kérdéses, tehát itt is kezdeményezni kellene a módosítást.
• A mezőgazdasági biztosítási- és agrárkár-enyhítési rendszer új feltételekkel történő kialakítását.
• A gázolaj felhasználáshoz kapcsolódó jövedéki adóvisszatérítés normatív támogatások közé történő beemelését.
